* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.46 MB | |
| 2025-12-11 15:10:12 | |
 | |||||||
Nyilvános  21 | 28 | 1996. február 6. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 15/1996-tól 25/1996-ig Rendelet száma : 4/1996. Napirendi pontok: 1.) Javaslat törvénysértés megszüntetésére Előadó: Balogh György az ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 2.) Javaslat megállapodás kötésére a Zala Megyei Agrárkamarával (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Interpellációk, kérdések 5.) Javaslat a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Vécsey Zsigmond Általános Iskola közös igazgatóság alá vonására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 6.) Javaslat a fogászati alapellátás átszervezésére, körzethatárok megállapítására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 7.) Széchenyi István Kollégium hasznosítása (szóban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 8.) Javaslat a fizetőparkolók működéséről, a közterületi járműtárolás és a járművekkel összefüggő egyéb közterületigénybevételek szabályozásáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 9.) Javaslat oktatási intézmények vezetői állásának betöltéséhez szükséges pályázatok kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat Szőke Jánosné intézményvezető felmentésére és a Bölcsődéskoruakat Gondozó Intézmény vezetői pályázatának kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Előterjesztés a nagykanizsai 1839/17. és 1839/18. hrsz-ú ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12. ) Papp Ferenc lemondása a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsági tagságáról és új bizottsági tag megválasztása (szóban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-4/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VAROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE az 1996. február 6-i üléséről Határozatok száma: 15/1996-t61 25/1996-ig Rendelet száma : 4/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. február 6-án (kedd) 14.45 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal meg.jelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Mátyás József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kápolnás Zoltán, Kálócziné Éberling Márta önálló csoportvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető-helyettes, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Schmidt László, Szamosi Gábor, Dusnoki Ágnes a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Teleki László a Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke, Kámán László az IKI intézményvezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap kirendeltségvezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Krémer József: Szeretném javasolni, hogy a 6. napirendi pont a 4. napirend pont elé kerüljön, mert költségvetést érintő kérdésről van szó. A kérdések kategóriájában pedig 3 kérdést szeretnék feltenni. Magyar József: Kétszer két percet kérek napirend előtt. Hajgató Sándor: A 10. napirendet vegyük előre a költségvetés után 7. napirendként, mert vendég van jelen a napirendhez. Röst János: Napirend előtt kérek szót. 2 Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tegnap tárgyalta az 1996. évi költségvetési javaslatot és arra az álláspontra jutott, hogy ez az előterjesztés írott formájában nem felel meg azoknak a követelményeknek, amit az utolsó közgyűlésen magunk elé tűztünk célul, nem alkalmas megtárgyalásra. Kérem vegyük le napirendről és egy kisebb bizottság foglalkozzon az anyaggal a következő közgyűlésig. Bizottság tagjainak javasolom a Racionalizálási Bizottság tagjait és még három főt. Tavaly év végén az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is megtárgyalta a Széchenyi István Szakmunkásképző Iskola kollégiumának hasznosítására vonatkozó elképzelést, amelyet támogattak a bizottságok, mégis valamilyen okból nem került a testület elé. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ezért egy határozati javaslattervezetet fogadott el tegnap. Kérem, hogy ha levesszük a költségvetést napirendről, akkor annak helyén 4. napirendként tárgyaljuk meg ezt a témát az én szóbeli előterjesztésemként. Dr. Csákai Iván: Napirend előtt kérek két percet. Kérem, hogy a 9. napirendi pontot vegyük előre, hiszen vendégek vannak jelen e témához. Bicsák Miklós: Napirend előtt kérek két percet. Zsoldos Ferenc: Olyan mértékben húzódik el a költségvetés tárgyalása, amely az intézmények finanszírozása és a város működésének első hónapjai tekintetében komoly gondokat jelenthet. Kérem képviselőtársaimat, hogy komolyan fontolják meg, mert a költségvetés napirendre tűzése tervezet volt, másrészt alkalmasnak tartom arra, hogy megfogalmazódjanak azok a kiegészítő javaslatok, észrevételek, változásra vonatkozó elképzelések, amelyet felhasználva a végleges költségvetési terv előkészítéséhez megfelelő alapokat tud adni. A költségvetés II. fordulója tárgyalásának az elodázása komoly pénzügyi, gazdasági, finanszírozási problémákat idézhet elő. Béres Márton: Kérdést szeretnék feltenni a polgármester úrnak, a kérdések napirendnél. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Vécsey Zsigmond Általános Iskola közös igazgatóság alá vonásáról szóló előterjesztést 4.) napirendi pontként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a "Javaslat megállapodás kötésére a Zala Megyei Agrárkamarával" című előterjesztést 5.) napirendi pontként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 3 Suhai Sándor; Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke javasolta, hogy ne tárgyaljuk most a költségvetést. Ezt a költségvetési tervezetet hat tagu költségvetési munkacsoport vizsgálja meg, majd azt követően kerüljön az előterjesztés a közgyűlés elé. Kovács Tamás: Szeretném kiegészíteni a javaslatomat. Véleményem szerint ez az elodázás a költségvetés végső elfogadására nem jelentene veszélyt, mivel a hat főből létrehozott munkacsoport olyan szakmai konszenzust hozhatna létre, amely elősegíthetné a költségvetés mielőbbi elfogadását. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az R bizottságot 3 fővel javasolja kiegészíteni: Marton Istvánnal, Suhai Sándorral és személyemmel. Kérem a bizottságokat, hogy a költségvetéssel kapcsolatos egyéb igényeket ezen a héten adják le, hogy a bizottság február 20-ára olyan anyagot tudjon készíteni, hogy a február 27-i közgyűlésen elfogadható költségvetése legyen a városnak. Suhai Sándor: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy február 20-án tárgyaljuk a költségvetést és a 27-i folytatólagos ülésen -tehát még egy hetet adva a képviselői észrevételek bedolgozására - történne a végszavazás. Ha a javasolt időpontok tarthatók, akkor azzal én is egyetértek. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Megkérdezem Marton István képviselőt, hogy elvállalja-e a munkacsoportban a tagságot? Marton István: Én egy ilyen kiegészített R bizottságnak semmilyen körülmények között nem kívánok a tagja lenni. Ellenben ha létrehoz a közgyűlés egy oly bizottságot, amelynek lesz hat tagja, akkor az ügy egészen más megvilágításba kerül. Suhai Sándor: Gondolom csak az egyszerűség kedvéért hangzott el az R bizottság, semmi jogi folytonosság az R bizottság és a munkacsoport között nincs. Tehát javaslatunk szerint egy olyan munkacsoport jönne létre, amelynek tagjai: Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Tüttő István, Marton István, Kovács Tamás, Suhai Sándor. Suhai Sándor: Megkérdezem Böröcz Zoltán képviselőt, hogy elvállalja-e a munkacsoportban a tagságot? Böröcz Zoltán: Igen. Suhai Sándor: Megkérdezem Czobor Zoltán képviselőt, hogy elvállalja-e a munkacsoportban a tagságot? Czobor Zoltán: Igen. Suhai Sándor: Megkérdezem Tüttő István alpolgármestert, hogy elvállalja-e a munkacsoportban a tagságot? 4 Tüttő István Zoltán: Igen. Suhai Sándor: Megkérdezem Marton István képviselőt, hogy elvállalja-e a munkacsoportban a tagságot? Marton István: Igen. Suhai Sándor: Megkérdezem Kovács Tamás képviselőt, hogy elvállalja-e a munkacsoportban a tagságot? Kovács Tamás: Igen. Suhai Sándor: Én is elvállalom a munkacsoportban a tagságot. Magyar József: A többi képviselő mikor adhatja elő a költségvetéssel kapcsolatos véleményét? Suhai Sándor: Kérem képviselőtársaimat, hogy ne csak a bizottságok, hanem egyéb képviselői inditványok és módosító javaslatok is érkezzenek írásban. Jobban tudjuk hasznosítani a javaslatokat, ha időnk van áttekinteni azokat. ígérem a nyilvánosság előtt beolvassuk, hogy melyik képviselő mit javasolt. Úgy fogjuk összeállítani a február 20-i meghívót, hogy a költségvetés legyen a domináló napirendi pont. Azon az ülésen mindenki szóban is megteheti módosító javaslatát, természetesen döntést ne várjanak, ezért javasoltam 27-re folytatólagos közgyűlést. Kell egy hét ahhoz, hogy gazdasági vonzatával együtt tudjuk vizsgálni módosító javaslataikat. Cserti Tibor: Nem lehet előkészíteni és tartani a határidőket. Jövő héten kedden összeül a munkacsoport. Ahhoz, hogy február 20-án előkészített anyag legyen megtárgyalva, előtte héten kedden ki kellene küldeni a kész anyagot. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy most olyan konszenzust is szíveskedjenek teremteni, hogy a bizottsági munkaszakaszt és technikai munkaszakaszt követően csütörtökön fog kimenni az anyag, amit 20-án tárgyalnak, mert akkor lehet ezt a szoros menetrendet tartani. Suhai Sándor: A javaslat lényege, hogy nem szerdán, hanem legkésőbb csütörtökön fogják megkapni az anyagot. Palotás Tibor: A munkacsoport személyi összetételét nézve politikai konszenzusról nem lehet szó. Suhai Sándor: Nem politikai konszenzusról, hanem kizárólag szakmai konszenzusról van szó. Kelemen Z. Pál: Elfogadom ennek a munkacsoport költségvetést jobbító munkáját. Javaslatot - mint a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagja - csak akkor tudok tenni, ha a konkrét elképzeléseket ismerem. Suhai Sándor: Legkésőbb 20-án teheti fel kérdéseit Kelemen képviselő és akkor a választ is megkapja, a 27-i végszavazásnál szakmailag elfogadhatja. Aki egyetért a költségvetési munkacsoport létrejöttével, / tagjaival, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 15/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996. évi költségvetési terv összeállításához, egyeztetéséhez - annak végső elfogadásáig működő - 6 fős munkacsoportot hoz létre, melynek tagjai: Suhai Sándor polgármester, Tüttő István alpolgármester, Böröcz Zoltán képviselő, Czobor Zoltán képviselő, Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke, Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke. A közgyűlés felkéri a költségvetési munkacsoportot, hogy a költségvetési tervezetet terjessze a közgyűlés következő ülése elé. Felelős: költségvetési munkacsoport Suhai Sándor: A Széchenyi István Kollégium hasznosítását napirendre szeretné felvetetni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke. Aki egyetért azzal, hogy a Széchenyi István Kollégium hasznosítását 6.) napirendként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy "Javaslat a fogászati alapellátás átszervezésére, körzethatárok megállapítására" című előterjesztést hozzuk előre 6.) napirendként, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Papp Ferenc képviselőtársunk megbízásából kérem, hogy az utolsó napirendi pontként tárgyaljuk meg lemondását a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsági tagságáról és a bizottság javaslatát a hely betöltésére. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kérem, hogy a "Javaslat a megállapodás kötésére a Zala Megyei Agrárkamarával" című előterjesztést 2. napirendként tárgyaljuk. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 15 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt elfogadja a napirendi pontokat, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Javaslat törvénysértés megszüntetésére Előadó: Balogh György az ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 2.) Javaslat megállapodás kötésére a Zala Megyei Agrárkamarával (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Interpellációk, kérdések 5.) Javaslat a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Vécsey Zsigmond Általános Iskola közös igazgatóság alá vonására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 6.) Javaslat a fogászati alapellátás átszervezésére, körzethatárok megállapítására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 7.) Széchenyi István Kollégium hasznosítása (szóban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 8.) Javaslat a fizetőparkolók működéséről, a közterületi járműtárolás és a járművekkel összefüggő egyéb közterületigénybevételek szabályozásáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 7 9.) Javaslat oktatási intézmények vezetői állásának betöltéséhez szükséges pályázatok kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat Szőke Jánosné intézményvezető felmentésére és a Bölcsődéskoruakat Gondozó Intézmény vezetői pályázatának kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Előterjesztés a nagykanizsai 1839/17. és 1839/18. hrsz-ú ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12. ) Papp Ferenc lemondása a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsági tagságáról és új bizottsági tag megválasztása (szóban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Napirend elOtt: /Magyar József képviselő hozzászólása interpellációként kezelendő, ezért a 4. napirendnél, az interpellációknál található./ Röst János: Nagykanizsán a kultúra területén több személy kiemelkedően dolgozik. Január 22-én volt a Magyar Kultúra Napja és tudomásom szerint ismét elmaradt a kultúra területén dolgozók munkájának elismerése. A jövőre nézve javasolom, hogy a Polgármesteri Hivatal és az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság tegyen javaslatot a díjazás, elismerés formai és tartalmi elemeire, amelynek átadása a Magyar Kultúra napján történne. Dr. Csákai Iván: A város lakói szempontjából törhetetlen az, hogy sehol nincs eltakarítva a hó. Elhangzott, hogy a főutakon el van takarítva a hó, szerintem ott a Közúti Igazgatóság takarított. A mellékutakról nem lehet kijönni, mentővel, tűzoltó autóval oda nem lehet bemenni. Nem tudom, hogy ki ezért a felelős, de a lakosok biztos, hogy nem, pedig ők kerülnek a baleseti sebészetre vagy nem tudnak a lakásból kijönni. Bicsák Miklós: A Múzeum téren valóban gépkocsi torlódást okozott a hó. A Rozgonyi u. 4. sz. előtt a gépkocsik szabálytalanul parkolnak, ráadásul még üres kartondobozok is nehezítik a közlekedést, a lakók állandó jelleggel panaszkodnak emiatt. Suhai Sándor: Csütörtökön délelőtt beszámoltatom a hóeltakarítással megbízott céget, az itt elhangzott kérdéseket felteszem nekik, a testületet az eredményről tájékoztatom. 8 1.) Javaslat törvénysértés megszüntetésére Előadó: Balogh György az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Balogh György: A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal törvénysértés megszüntetése érdekében felhívással élt az önkormányzathoz, mivel a december 19-i (zárt) ülésen hozott 261/1995. számú határozata -jegyzőnő kinevezéséről - véleményük szerint törvénysértő. A felhívás tartalmazza, hogy "a jelenlévő szavazásra jogosult képviselők száma 25 volt, ugyanakkor a két jelöltre összesen 50 szavazatot adtak le." A Közigazgatási Hivatal szerint a döntéshozatali eljárás törvénysértő volt, mert 26 a megválasztott képviselők száma és maximum ennyi lehetett volna a leadott szavazat is. A levél tartalmazza, hogy "a jegyző kinevezéséhez -az ötv. 15. § (1) bekezdése szerint - minősített többségre van szükség, ami az ötv. 15. § (2) bekezdése szerint a megválasztott települési képviselők több, mint a felének az igen szavazatát jelenti. A szóban forgó kérdésnél tehát az érvényes döntéshozatalhoz 14 igen szavazatra volt szükség." A felhívás tartalmazza azt is, hogy valamennyi képviselőnek csak egy szavazati joga van. Következtetés, - a levél tartalma értelmében -jogszerűtlen volt Dr. Takács Anikó jegyzővé történt kinevezése. A Közigazgatási Hivatal felhívja a közgyűlést a fentiekben megjelölt törvénysértés megszüntetésére. Idézek a törvényből, hogy ilyenkor mi a helyes eljárás: "A Közigazgatási Hivatal vezetője a törvényességi-ellenőrzés körében a határidő kitűzésével (ami megtörtént) felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére, az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a Közigazgatási Hivatal vezetőjét tájékoztatni." Ha ez a megállapított határidőn belül nem történik meg, akkor háromféleképpen léphet a Közigazgatási Hivatal vezetője: 1.) Az Alkotmánybíróságnál kezdeményezheti ennek felülvizsgálatát és megsemmisítését. 2.) A törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát. 3.) Mégegyszer felhívja a képviselőtestületet egy újbóli közgyűlés megtartására, amelyen a törvénysértést meg kell, hogy szüntesse. 30 napon belül lehet mindezt megtenni. A felhívást követően az aljegyző megkérdezte a Közigazgatási Hivatalt arról, hogy "a közgyűlés döntése törvényes lesz-e abban az esetben, ha az 1995. december 19-én a pályázók közül az elsőként minősített többséggel megszavazott személy jegyzővé történt kinevezését megerősíti és a másik pályázóra leadott szavazást hatályon kívül helyezi." A válasz a következő volt: "Hivatalunk részéről észrevételünkben csupán a törvénysértés tényét és a vonatkozó jogszabályokat írtuk le. Az önkormányzat önállóságát maximálisan szem előtt tartva a testületre bízzuk, hogy az általunk jelzett törvénysértő állapotot miként kívánják megszüntetni. Azonban jelezzük, hogy nem tartjuk szerencsésnek, ha a képviselőtestület a december 19-i ülésén a pályázókra leadott szavazatokat úgy rendezi, hogy az abc sorrend alapján az első pályázót jegyzővé nevezi ki, a második pályázóra pedig a szavazást hatályon kívül helyezi." A hivatal részéről Dr. Hóbor Erzsébet azt javasolja, hogy "a törvényes és kifogástalan döntés érdekében a testület rendeljen el új szavazást, ennek során 9 kinevezett jegyző az lesz, aki minősített többségű szavazatot kap úgy, hogy a résztvevők természetesen csak egy igenlő szavazatot adhatnak le." Az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság két ízben is foglalkozott a témával, mindkét alkalommal egyhangúlag arra a véleményre jutott, hogy nem fogadja el a Közigazgatási Hivatal véleményét, senki nem találta azt a bizottság tagjai közül törvénysértőnek. Semmilyen jogszabály nem mondja ki, hogy egy napirendi pont tárgyalása keretében csak egyszer szavazhat a képviselő, különösen, ha több pályázó van. Ugy gondoltuk, hogy ha törvényi feltétel, a minősített többség, tehát a 14 igen szavazat megvan, akkor a közgyűlés joga eldönteni, hogy a kettő közül melyiket részesíti előnyben, azaz nevezi ki jegyzőnek. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ha megfelelőnek találunk legalább egy jelöltet, akkor legyen kinevezett jegyző. A 17 igen szavazat egyértelműen mellette szól. A jegyzőnő kérésére - erre szólít fel a Közigazgatási Hivatal is - egy újra szavazást javasolok annak ellenére, hogy a bizottság 3:3 arányban szavazott erről. Tiszta helyzetet teremtene ez a szavazás a jegyzőnő számára is és a közgyűlés számára is. Ha még mindig úgy gondoljuk, hogy a két jelölt közül megfelelő jegyzőt tudunk kinevezni, akkor fogadjuk el - el nem ismerve a törvénysértést -azt, hogy egy újbóli szavazással megerősítjük a jegyzői kinevezést. Ellenkező esetben bírósághoz fordulhat, ami egy évig is eltarthat és további bizonytalanságnak és procedúrának tesszük ki magunkat is. Két dologról kérek szavaztatási, egyrészt elfogadja-e a közgyűlés a bizottság egyhangú véleményét, hogy nem történt törvénysértés, másrészt pedig ennek ellenére elrendel-e egy újraszavazást. A kettő ellentmond egymásnak, mégis úgy gondolom, hogy ez a biztonságosabb megoldás. Suhai Sándor: Megkérdezem Dr. Takács Anikót kéri-e a téma zárt ülésen való tárgyalását? Dr. Takács Anikó: Nem kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Megkérdezem Dr. Varga Máriát kéri-e a téma zárt ülésen való tárgyalását? Dr. Varga Mária: Én sem kérek zárt ülést. Zsoldos Ferenc: Véleményem szerint sem történt törvénysértés, szabálytalanságra inkább gondolok, hiszen az ügyre vonatkozó jogszabály azt mondja ki, hogy megválasztottnak az tekinthető, aki a minősített többséget megkapta. Mivel mindkét jelölt megkapta a minősített többséget, a hibát ott követtük el, hogy egy további lépéssel kellett volna újabb szavazással lezárni a témát, amit tulajdonképpen az előterjesztés alapján most folytatnánk le. Ezzel én is egyetértek. Olyan horderejű ügyről van szó, a város jegyzőjéről, aki egyben a Polgármesteri Hivatal elsőszámú adminisztratív vezetője, elsőszámú törvényességi felelőse. Ügyrendi javaslatom - hogy az átfedő szavazatokat szűrjük ki -, név szerinti szavazást kérek. Kelemen Z. Pál: Lehet, hogy nem követtünk el törvénysértést, de ésszerűtlenül viselkedtünk a szavazásnál. Félreértettük az egészet, nem arról volt szó, hogy zsűrizünk két jelöltet, hanem 10 arról, hogy két jelölt közül választunk. Az lett volna a feladatunk, hogy az egyiket szavazzuk meg. A testület nem szavazott, hanem választott, a választás feladata pedig az, hogy az egyikre igent mondunk, a másikra pedig nemet. Javasolom, hogy szavazzunk ebben a kérdésben, korrigáljuk ezzel azoknak a hibáját, akik két igennel szavaztak. Röst János: Számomra az eljárás teljesen törvényes volt. A testület véleményem szerint korrektül, elfogadhatóan döntött. Javasolom, hogy a Polgármesteri Hivatal keresse meg a Belügyminisztériumot, kérjen állásfoglalást személyi döntéseknél követendő szavazási eljárásról. A közeljövőben több személyi döntés előtt állunk és nem lesz szerencsés, ha hasonló jellegű vélt hibát elkövetne a testület. Czobor Zoltán: Én is törvényesnek érzem a szavazást. Ha abból indulunk ki, hogy egy zárószavazással lezárjuk ezt a nem törvényesnek tűnő megoldást, akkor nem válunk-e esetleg törvénytelenné? Ha valóban az a helyzet, hogy nem volt "sikeres" az első döntésünk, nem kellene-e új pályázatot kiírni? A kérdés az, ha tényleg kimondanák valahol, hogy az első szavazás törvénytelen volt, akkor megoldást ad-e a mai szavazás, ha igen, akkor én is támogatom. Béres Márton: Úgy gondolom az eljárásunk korrekt volt és nem értem a Közigazgatási Hivatal aggályát. A szöveget elemezve arra a következtetésre juthat az ember, hogy a Közigazgatási Hivatal feltételezése szerint a közgyűlés először Dr. Varga Máriára szavazott. Ebben az esetben lenne is logikai helye annak, ami a Hivatal felvetésében szerepel, de tudjuk, hogy nem így történt. A hibás alapból úgy látom egy hibás feltevés következik a Hivatal részéről. Egyetlenegy érvet még nem hallottam arra, mi indokolná azt, hogy ettől a döntésünktől elálljunk. A törvénynek semmilyen paragrafusát nem sértettük meg, így nem látom, hogy miben állna a törvénysértés. Miért kellene a megerősítés a jegyzőt személyét illetően? Ezt a döntést egyszer a közgyűlés már megtette és a továbbiakban nem látom labilisnak a megválasztott tisztségviselő működését, mert minden eszköz megvan arra, hogy akár egy peres eljárás után vagy addig is feladatát a közgyűlés felhatalmazásával ellássa. Miután az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ellenszavazat, tartózkodás nélkül nem találta alaposnak a Közigazgatási Hivatal észrevételét, ezt támogassa a közgyűlés és a továbbiakban bízzuk a teendőket a Közigazgatási Hivatalra, mi pedig végezzük a munkánkat úgy, mint aki jóhiszeműen és törvényesen járt el. Suhai Sándor: Bejelentem, hogy Dr. Varga Mária írásban bejelentette, hogy amennyiben újra két jelölt közül kell jegyzőt választani, akkor ő visszalép, visszavonja pályázatát. Balogh György: A sajtó kérdésessé tette, hogy van-e jegyzője Nagykanizsának. Akár szabálytalanul választottuk, akár nem, van jegyző mindaddig, míg bíróság ki nem mondja, hogy még sincs. Czobor képviselő aggodalma felesleges. Zsoldos képviselő felvetésére elmondom, hogy az egyszeri szavazás két emberre milyen veszélyeket hordoz magában. Nem fejtettem ki, mi akkor úgy 11 gondoltuk, hogy mindenképpen jegyzőt kell kineveznünk két megfelelő jelölt közül. Ha nem vagyunk 25-en, hanem mondjuk 23-an, abból elég 9 embernek ellenszavazni vagy tartózkodni és már nincs jegyzőnk ha egyszer szavazunk. Nem véletlenül találtuk ki az egyfordulós szavazást. Úgy gondoltam teljesen magától értetődő, hogy minden pályázóra szavazunk és az nevezhető ki, aki megkapta a minősített többséget, de ha egyforduló van, akkor nyilvánvaló, hogy a több igen szavazatot kapott nevezhető ki. Nem mondja ki a törvény azt, hogy aki megkapta a minősített többséget, az már jegyző lesz, mert a mi esetünkben ez logika kérdése. Ha azt mondtuk, hogy egy fordulóban eldöntjük és mindenkiről külön szavazunk, akkor felesleges mégegy forduló ugyanarra a két emberre ugyanúgy mégegyszer szavazni. Ferenczy Zoltán: Én is törvényesnek tartom a szavazásunkat, hisz előtte megbeszéltük, hogy miért úgy szavazunk. Az, hogy mind a két jelölt minősített többséget kapott azt jelenti, hogy a minősített többségen belül is minősítettünk. A Közigazgatási Hivatal levele tartalmazza, hogy "egyértelműen beigazolódik ez a titkos szavazás esetén, ahol a második személyre adott szavazat érvénytelen." De mi nem titkosan szavaztunk, hanem minősített szavazásról volt szó. Dr. Kerekes József: Véleményem szerint a polgármester úr bejelentésével új helyzet áll elő, ha Dr. Varga Mária visszalép, Ha a szavazás mellett döntenénk, akkor nem kell újra szavaznunk, ha viszont nem szavazunk, akkor fennáll az, hogy van jegyzőnk. Az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság álláspontját én is támogatom. A bejelentés tudomásulvételével egészítsük ki a bizottság állásfoglalásának elfogadását, vagyis nem kell most tennünk semmit. Kelemen Z. Pál: Elkövettünk egy hibát és nem voltunk egészen szabályosak. Ismételten elmondom, hogy a két jelölt közül az egyikre igent kell mondani, a másikra nemet, minden választás ilyen. Két igent nem lehet mondani. Csak úgy tehetjük legitimmé ezt a helyzetet, ha újra szavazunk. Suhai Sándor: Nem tudom, szabad-e kockáztatni egy olyan bírósági peres eljárást, melynek a kimenetele meglehetősen kétséges. Lehet, hogy önök nem tartják annak, de azt azonban el kell mondanom, hogy a Közigazgatási Hivatal törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívását a szakemberek jogi megfontolás alapján tették. Az nem véletlen, hogy a jegyzőnő egy megerősítő szavazást kér, hiszen Dr. Varga Mária nem kíván egy ismételt szavazásban részt venni, ezáltal a név szerinti szavazás is elveszíti jelentőségét, hisz egy emberre kell szavazni, ha szavazunk, mert a másik visszalépett. Dr. Lukácsa Erzsébet: A december 19-i jegyzőválasztással kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy a szavazás első pillanatában és utána sem tartottam én magam részéről törvénysértőnek a közgyűlés szavazás rendjét. Kérdésemre a Közigazgatási Hivatal az újságcikkben leírtakat ismételte meg, hogy a szavazás - hivatkozva az önkormányzati törvény 15. §-ára, mely szerint minősített többség kell - jogszerűtlen volt. Az 12 önkormányzati törvény 14. § 2. bekezdése tartalmazza, hogy a javaslat elfogadására a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ez meggyőzött arról, hogy valóban egy végszavazás elmaradt. Ezt nemcsak a Közigazgatási Hivatallal konzultáltam meg, hanem felhívtam a Belügyminisztériumot is és más vezető személyeket is megkerestem. A visszajelzések nagy része azt tartalmazta, hogy szerencsés lenne egy végszavazást tartani. Ha a közgyűlés a törvénysértést vagy a jogszerűtlenséget nem fogadja el, de mégis szavaz, ez nem lenne jó döntés. Az lenne a jó döntés, ha elfogadná a testület, a törvényességi észrevételet, és újbóli szavazást rendelne el. El kell mondanom, hogy nagyon sokat gondolkodtam, mert magam is úgy érzékeltem az első pillanatban, ahogy a képviselők reagáltak, nem szándékosan kívántam a képviselőtestületet félrevezetni. Mivel az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság részéről úgy hangzott el, hogy egyfordulós szavazás lesz, én is úgy éreztem ez megfelelő lesz. Mégis arra kérem a képviselőket, hogy az ügy tisztázása és minél rövidebb idejű lezárása érdekében fogadják el a Közigazgatási Hivatal észrevételét és egy végszavazással zárja le az ügyet. Lehet hivatalosan írásban megkeresni a Belügyminisztériumot. Én azért próbáltam írásban kérni a Közigazgatási Hivatalt is, hogy nekem ebben a döntésben segítsenek. A Belügyminisztériumból azt a választ kaptam, amit én most önöknek elmondtam. Azt kell elfogadnom, hogy egy igen szavazata lehet a képviselőnek a kinevezéskor, attól függetlenül, hogy két jelölt van. Korábbi szavazásra is visszatérve volt már több szavazásunk, de ott három jelölt volt, így két fordulós szavazásra került sor. Megmondom Őszintén egy kicsit jogilag meginogtam, akkor amikor a szavazás volt és utána is, amikor ezt a hírt hallottam 100%-osan biztos voltam magamban, most, ahogy így körbejártam a dolgot, kicsit félve nézek a következmények elé. Rákérdeztem a pályázati kiírásra is, a Közigazgatási Hivatal felhívása a szavazás jogszerűségével volt kapcsolatos, tehát nem kell új pályázatot kiírni. Tüttő István: A Győri Rádiónak, a Zalai Hírlapnak is nyilatkoztam, mindkét esetben védtem a testület döntését. Most mégis azon az állásponton vagyok, ha úgy döntenénk, hogy nem értünk egyet a Közigazgatási Hivatal állásfoglalásával, és ennek ellenére újra szavazunk, akkor jogi ellentmondás lesz, hiszen ha ráutaló magatartásunkkal pontosan elfogadjuk a döntést, akkor miért teremtünk magunknak ilyen kellemetlen helyzetet. Én azt mondom, hogy fogadjuk el a Közigazgatási Hivatal észrevételét. Hajgató Sándor: A polgármester jelezte, hogy Dr. Varga Mária visszalépett, akkor miért kell újra szavaznunk? Én nem értek egyet a Közigazgatási Hivatallal, Dr. Hóbor Erzsébet állásfoglalásával. Véleményem szerint ne legyen szavazás, ha visszalépett az egyik jelölt. Balogh György: Én úgy gondolom, hogy ne fogadjuk el a törvénysértés tényét, viszont tegyünk eleget mindannyiunk érdekében a kívánságnak, hogy egy újabb szavazással megerősítjük a jegyzői kinevezést. 13 Suhaí Sándor: Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy nem fogadja el a Közigazgatási Hivatal törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívását, akkor nincs miről szavaztatnom. Ha elfogadja, hogy tévedett, akkor egy szavazással lezárjuk ezt az ügyet. Azt ne tegyük, hogy most nem értünk vele egyet, mégis megszavazzuk. Tüttő István: Arra is felhívnám a figyelmet, hogy Dr. Varga Mária beadványa úgy fogalmaz, hogy "abban" az esetben lép vissza, ha elfogadja a testület a Közigazgatási Hivatal felhívását. Dr. Varga Mária: Szerintem a Közigazgatási Hivatal levele egyértelmű, törvénysértő volt a közgyűlés döntése. Azért léptem vissza, mert így tartottam tisztességesnek, és ha a közgyűlés ezt elfogadja, akkor be lehet fejezni az ügyet, és a jegyzőről szavazhatnak mégegyszer. Ha viszont a közgyűlés azt mondja, hogy nem ért egyet a Közigazgatási Hivatallal, akkor most nincs értelme folytatni, bírósághoz kell fordulni. Ezt szerettem volna elkerülni, mert az én véleményem szerint az nem vitás, hogy az első szavazás után abba kellett volna hagyni az ügyet vagy pedig folytatni kellett volna. Szeretném, ha ezt az ügyet le lehetne zárni, és elfogadnák, hogy nem volt jó a döntés, és szavaznának újból Dr. Takács Anikóról. Suhai Sándor: Aki elfogadja a Közigazgatási Hivatal törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívását, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívást elfogadja. Suhai Sándor: Dr. Varga Mária visszavonta pályázatát. Egy érvényes pályázónk van, Dr. Pálvölgyiné Dr. Takács Anikó. Aki egyetért Dr. Pálvölgyiné Dr. Takács Anikó pályázónak jegyzővé történő kinevezésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 16/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 261/1995. számú határozata ellen a döntéshozatali eljárás törvénysértése miatt a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal által tett - az 1990. évi LXV. törvény 99. § (1) bekezdése alapján - felhívásban foglaltakkal egyetért. 14 b. ) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Pálvölgyiné Dr. Takács Anikó korábbi kinevezését megerősíti, melyben 1996. január 1. napjától határozatlan időre Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzőjévé kinevezte. Személyi illetményét a kinevezés napjától 113.700 Ft összegben állapítja meg. Határidő: 1996. február 6. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Ezt az ügyet lezártuk, elnézést kérünk mindenkitől, hogy ha az első szavazáskor a vezetés részéről bárki is hibát követett el, és kellő időben nem szólt. 2.) Javaslat megállapodás kötésére a Zala Megyei Agrárkamarával (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: Szeretnénk módosítani a határozati javaslatot úgy, hogy a Kamara részére történjen a pénz átutalása. Kérem, hogy a megállapodásnál a támogatás módjaként a 2.) pontot fogadja el a közgyűlés. Ez 1995. évben havi 14.000 Ft támogatást jelentett. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel az elhangzott módosítással együtt, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 17/1996♦ számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zala Megyei Agrárkamarával a gazdajegyzői hálózat működtetésére vonatkozó megállapodással egyetért. A megállapodásban foglaltakat elfogadja azzal, hogy 1996. január 1-től a havi támogatás összege 14.000 Ft, amelyet az OKHB 10404900-49014152-00000000 számlájára kell átutalni március 15., június 15, szeptember 15, december 15-én. 15 Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a megállapodást az önkormányzat nevében írja alá. Határidő: 1996. február 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A Közgyűlés utasítja a Polgármestert, hogy a gazdajegyzői hálózat működtetésére a feladatok ellátására a külön megállapodást kösse meg. Határidő: 1996. február 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Csákai Iván: A 253/1995. számú határozatnál, az nem állja meg a helyét, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem kíván javaslatot tenni a főigazgató bérének megváltoztatására. A bizottság arra való tekintettel, hogy a változatlan bérrel, változatlan pótlékkal történő kinevezés történt a kórházigazgatónál, a fizetésemeléssel egy hónapon belül nem akar foglalkozni. Magyar József: A 203/1995. számú határozattal kapcsolatban szeretném, ha az utolsó mondatot kiegészítenénk a következőképpen: "A munkák befejezése - beleértve a környezetrehabilitációs munkákat is - kedvező időjárás esetén legkésőbb márciusban várható." Amennyiben nem tudunk ezen változtatni annak ellenére, hogy a polgármester ígéretet tett a lakóközösségnek, sőt egy önkormányzati rendelet is van erre vonatkozóan, az a veszély áll fenn, hogy a lakók bírósághoz fordulnak. Marton István: A fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatóban rögzítésre került, hogy a központi költségvetést illető 50% elkülönítése, továbbá az Illetékhivatal működési kiadásainak levonása után Nagykanizsa város prognosztizált illetékbevétele 1996-ban várhatóan 45 millió forint lesz. Mivel az illetékbevétel megosztott típusú, így mennyivel lesz kevesebb a bevételünk ahhoz viszonyítva, ha saját magunk kaphatnánk meg ezt az összeget? Krémer József: Kérdésem, hogy a múltkori interpellációmra a választ mikor kapják meg a képviselők - a Keleti városrész rendőrőrsével kapcsolatban -, én írásban megkaptam, de úgy gondolom, hogy a közgyűlés elé kellene terjeszteni. 16 Balogh Tibor: A fontos intézkedésekről, eseményekről szóló beszámolóban szerepel, hogy a Nagykanizsai Mentőállomás eszközfejlesztésre az önkormányzattól 1995. évben 200 ezer forint támogatást kapott, melynek felhasználásáról elszámolt. A támogatásból 1 db Voluméter, 1 db fűnyíró, 1 db Mikrosütő eszközöket vásárolt. Én úgy gondolom, hogy a mentőállomás támogatása az önkormányzat részéről nem arra irányul, hogy a füvet le tudják nyírni, és a dolgozók az ebédet meg tudják melegíteni, hanem olyan eszközvásárlásra, -fejlesztésre gondolunk, amely a mentés munkálatait segítené elő. Kelemen Z. Pál: Már 39 napja kérdeztem rá a Kábeltel Kft. ügyeire, és a tájékoztatóban szerepel, hogy a polgármester is rákérdezett. Szeretném kérni, hogy sürgessük meg a cég válaszát. Suhai Sándor: Dr. Csákai Iván képviselő pontosítását elfogadom. Magyar képviselőnek válaszolom, hogy szeretném, ha a lakók belegondolnának, hogy a tavalyi helyzetben a nagyvásár, az iparcikkpiac is a ház előtt volt. Most az iparcikkpiacot sikerült áttelepíteni, kulturáltabbak a körülmények. A nagyvásár komoly bevétele a városnak, el kell viselni bizonyos kellemetlenségeket, a bevételen kívül ez egy szolgáltatás a városnak, amely évszázados hagyománnyal rendelkező tevékenység. Szerintem nagyot léptünk a fél évvel ezelőtti állapothoz képest, természetesen helyreállítjuk a környezetet. Van egy érvényes rendeletünk, ezt kell módosítani, de ez a megkötött szerződéseket nem hatálytalaníthatja. Egy évben 10 alkalommal van a kirakodóvásár, most konkrétan erről van szó. Magyar József: Nem a keddi piac megszüntetése mellett vagyok, én tudom, hogy ebből mekkora árbevétele van a polgármesteri hivatalnak. A költségvetésnél fogok arra utalni, hogy ezek a pénzek maradjanak a városüzemeltetés területén. Ha kiadjuk az út jobb oldalát, akkor az amit kértem, hogy helyre kell állítani, amit tönkretettek, azt minden kedden újra össze fogják rombolni. A lakók újra kérni fogják a helyreállítást. Kérem, hogy nézzük meg annak lehetőségét, hogy az 5 vagy 6 helyet, amelyek az út jobb oldalán vannak, nem lehet-e máshol kialakítani. A lakóknak megígértük, hogy ellenőriztetni fogunk a Piacfelügyelettel. Suhai Sándor: A mentőállomással kapcsolatban nem véletlenül került be a részletezés, mert bennünket is meglepett, hogy a számla szerinti elszámolás mit tartalmaz. A Kábeltelt nem tudom utasítani a válaszadásra, de sürgetni fogom. Cserti Tibor: Az illetékbevétel megosztott típusú bevétel, osztozik rajta a központi költségvetés, a megyei közgyűlés és a két megyei jogú város Zala megyében. A költségvetési törvény 28. § (6) bekezdése tartalmazza azt a fajta kötelmet, hogy a három érintett önkormányzatnak évenként külön megállapodásban kell rögzíteni az éves szinten megcélzott illetékbevételnek a várható nagyságrendjét, és a beszedés konkrét költségeit. Ez 1996. évben is megtörtént. Eredetileg 35 millió Ft-tal számoltunk, ez a fajta típusú megállapodás egy lényegesen keményebb feltételrendszer mellett hajtja végre a feladatokat. A feltételrendszernek lényegi eleme az érdekeltségi rendszer. Az abban résztvevők dotálva 17 vannak, de eredményt is kell produkálni egy feszített bevételi terv szerint. Szabó Lászlóné: Krémer képviselőnek válaszolom, hogy az interpellációra ma készült el a válasz, és nem történt meg a sokszorosítás. Az volt az elgondolás, hogy a február 20-i közgyűlésen kapná meg minden képviselő. Béres Márton: A MÁV-NTE Sportcsarnokban változatlanul ottmaradnak-e a működő egyesületek? Szeretném továbbá szóvátenni, hogy a 251/1995. számú határozatnál szerepel, hogy a városi ügyelet működtetésére intézkedéseinket az új költségvetés (TB) ismeretében tudjuk megtenni. Ez milyen határidőhöz köthető? A tájékoztató 5. oldala tartalmazza, hogy a város egyesített rendszerű csatornahálózatának üzemeltetéséhez előlegként, február 5-ig egymillió forintot biztosítunk. Szeretném megkérdezni, hogy ennek mi a jogalapja? Kelemen Z. Pál: A MÁV-NTE Sportcsarnokkal kapcsolatban félreértés történt, amely minket is megtévesztett, a MÁV nem akarja eladni a sportcsarnokot. Suhai Sándor: Nagyon egyértelmű volt, hogy a MÁV el akarta adni a sportcsarnokot. A képviselőtestület, a Polgármesteri Hivatal fellépése elérte a célját, most nem akarják eladni. Tüttő István: Tárgyaltam a MÁV Pécsi Igazgatóságának egyik vezetőjével, aki úgy nyilatkozott, hogy az egyik osztályvezetője nem jól értelmezte a MÁV belső szabályzatát, és olyan kezdeményezésbe fogott, amelyhez nem volt jogosítványa. Nincs szó arról, hogy valaha is ez a kérdés ilyen formában felvetődne. Suhai Sándor: Ma kaptuk meg faxon az alapellátásra vonatkozó költségvetés 69.138.000 Ft-os összegét. Mátyás József: Nagykanizsa 90%-án egyesített rendszerű csatornahálózat van, ez azt jelenti, hogy ugyanabba a csatornába folynak el a szennyvizek és a csapadékvizek, melyek elvezetését a Vízmű díj ellenében végzi. A csapadékvíz elszámolásának -módjára - az érvényes rendelkezés értelmében a csapadékintenzitási szorzó és a város csatornázott területének szorzata szorozva a szennyvízelvezetési díjjal. Ez nálunk éves szinten kb. 50 millió Ft lenne, a Vízműnek ebből 3 millió Ft-ot adunk. Czobor Zoltán: Tavaly ez az összeg mennyi volt, és milyen módon fizettük? Cserti Tibor: 1993-94-95-ben az egyesített jellegre való tekintettel támogatott volt, az elmúlt évi támogatás 3 millió Ft volt, ez töredéke a jogalap szerint felszámíthatónak. Költségvetése még nincs a városnak, de nagyon pontosan meg van határozva ennek jogalapja az államháztartási törvényben, illetve annak végrehajtási kormányrendeletében. A megállapodás úgy szól, hogy a közüzemi feladatok folyamatos ellátása érdekében a polgármester saját hatáskörében előleget folyósít az 1996-os 18 költségvetés terhére, erről a közgyűlést tájékoztatta, tekintettel arra, hogy a zavartalan ellátás csak így volt biztosítható. A költségvetés elszámolásakor ez az előleg beszámításra kerül. Suhai Sándor: Aki a polgármesteri tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a tájékoztatót 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja és a következő határozatot hozza: 18/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 203/a,d/1995, 225/1995, 231/1995, 251/a,c,d/1995, 253/a,b/1995, 256/a,b/1995, 257/1995, 261/1995, 263/1995, és a 268/1995. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja, a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. 4.) Interpellációk, kérdések Magyar József: Több alkalommal felvetettem a Zrínyi M. u. 20. és az iparcikkpiac ügyét, ezzel kapcsolatban most írásos anyagot terjesztettem be a közgyűlés elé. (Részleteket olvas fel a beadány szövegéből, mely a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Indítványozom, hogy vegyük elő a vásárokról és piacokról szóló rendeletünket, utaljuk az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság hatáskörébe és kérem, hogy abból a részből töröljék azt a mondatot, amely arra utal, hogy az út mindkét oldalát hasznosítani kívánjuk a nagyvásárok idején. Suhai Sándor: Nemrég hoztunk rendeletet a vásárok rendjéről. A határozatnak megfelelően, Magyar József képviselő interpellációjának ellenére sem változott a rendelet. Ennek megfelelően megtörtént az elmúlt napokban, egész évre szólóan a vásári helyek liciten történő értékesítése. Beláthatatlan bonyodalmakat jelentene, ha egy megkötött szerződést egy évre -december 31-ig élő szerződést - módosítanánk. Joga van a testületnek minden döntését visszavonni, de ennek súlyos anyagi konzekvenciái lehetnek. Kérem Magyar képviselőt, próbáljunk meg olyan megoldást keresni, ami még elfogadható a lakóknak és már elfogadható a vásárosoknak. Óvom a testületet attól, hogy felülbírálja korábbi döntését, mely alapján olyan gazdasági intézkedést tegyünk, hogy sok vásáros teljesen jogosan komoly kártérítési igénnyel léphessen fel. Mátyás József: Tegnap megtörtént a licitálás, 168 kereskedővel 19 kötöttünk szerződést. A 168-ból ez az útszakasz kb. 60 kereskedőt érint, de ennek a 60 főnek nem tudunk újabb területet adni. A testület megalkotta a vásárokról és piacokról szóló rendeletét, a rendelet után még külön képviselői indítványra határozatot is hozott arról, hogy hol legyen megtartva a piac és hol legyen a vásár. Korábban javaslatot tettünk, hogy ne a Bányász-pályához vezető út mellett legyen a vásár, hanem a Vasemberház udvarán. Más területet tudnánk vásárnak kijelölni, ami a városon kívül lenne, de a vásárlók számára nem lenne jó megoldás. Magyar József: Nem fogadom el a választ, mert tudták a hivatalban, hogy én másfél hónapon keresztül miért akarok interpellálni és mégis eladták azt a 60 helyet, amit soknak tartok. A polgármester úr augusztus 17-i levelében szerepel, hogy hulladékgyűjtőket helyezünk el, kijavítjuk a leszakadt lánckorlátot, felfrissítjük a kavicsot, fokozni fogjuk a takarítás intenzitás gyakoriságát, piac rendjének ellenőrzését hatékonyabbá fogjuk tenni stb., hogy a környezeti terhelés elviselhető legyen. Ezzel a lépéssel most minden újra kezdődik csak azért, mert 60 embert arra a kis helyre "odapréseltünk". Kérem, hogy a már kiosztott levelemre írásban válaszoljanak, felvetésemet a Műszaki Osztály vizsgálja meg. Több állampolgári bejelentés érkezett hozzám a hóhelyzettel kapcsolatosan. Felhívom a költségvetéssel foglalkozók figyelmét, hogy 1996-ban az 1997. évi januári tartalékot is tervezzék, mert most olyan helyzet állt elő, hogy az 1995-ös pénzügyi keret elfogyott. A városban a buszmegállók nincsene letakarítva a hótól, a járdáról letisztított hó az úttestre kerül, ahol viszont nem tudnak a gépkocsik parkírozni, ennek következtében torlódás alakul ki pl. a Sugár utcán. A mínusz 10 fokos hideg bebizonyította, hogy az eddigi téli felkészülés nem elég, ki kellene értékelni, mennyi pénzre lett volna szükség, mi a teendő intézkedés. Suhai Sándor: Az első felvetésre írásban válaszolunk. A második felvetésre válaszolom Magyar képviselőnek, hogy nincs gond a finanszírozással. 1999. június végéig van szerződésünk a hóeltakarításra. Remélem Magyar képviselő hozzászólását hallották azok is, akiknek e munkálatok elvégzése a feladatuk. Hajgató Sándor felolvassa interpellációját. (Az interpelláció a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Suhai Sándor: írásban válaszolunk. Krémer József: A közgyűlés döntésének megfelelően kialakításra került a vásártér, szeretném megkérdezni, hogy a kialakítás mikéntje összhangban van-e a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság illetve a közgyűlés döntésével. A vásár terjedelmére gondolva a bizottság álláspontjára határozottan emlékszem, nem volt szó útlezárásról, hanem inkább az úttól való védőtávolságról. Másik kérdésem, hogy a mozgássérült parkolók illetéktelen használóival szemben történtek-e intézkedések, mert úgy érzem, hogy nagyon sok esetben illetéktelenek használják ezeket a parkolókat. Történt-e ebben a dologban intézkedés? Az Eötvös-tér észak-északkeleti részének a gyalogos közlekedési 20 rendje kaotikus és balesetveszélyes. Szeretném, ha ebben a dologban történne intézkedés, régóta kérem, hogy gondoljuk át a térnek a gyalogos forgalmi rendjét, mielőtt komolyabb baleset nem történik. Béres Márton: Az idei költségvetés elfogadásának hiányában vagy erre hivatkozva történt-e elutasítás vagy késedelmes kifizetés a rendszeres szociális juttatások illetve a megítélt lakásvásárlások során? Suhai Sándor: A lakástámogatások kifizetése nem történt meg, van egy 10 millió Ft-os túllépése a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak, egy döntéssel 10 millió Ft-ot osztottak szét. Ezt nem tudjuk másképp kifizetni, csak ha a költségvetés valamilyen formában kezeli ezt összeget. Simánné Mi le Éva: Kifizetési késedelem volt, de nem a költségvetésre hivatkozva. Arról nem tehet a Polgármesteri Hivatal, hogy a Posta megváltoztatta a kiutalások rendjét, és mint az az újságban is szerepelt, Nagykanizsa lemeze elveszett. Utólag elismerte a hibáját, ezért rajtunk kívül álló okok miatt 520 embernek késett a jövedelempótló támogatása. 5.) Javaslat a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Vécsey Zsigmond Általános Iskola közös igazgatóság alá vonására Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: A bizottság alaposan előkészített tervet kapott a Művelődési Osztálytól, többször is tárgyaltuk a témát. A két iskola vezetője nagyon korrektül járt el a bizottság előtt. Az iskolai egyeztetéseken a bizottság több tagja jelen volt, a véleményeket összegezte, így a határozati javaslatot egyhangúlag támogatta. Az Érdekegyeztető Tanács szintén egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot. Javaslom az összevonás támogatását, a gyermeklétszám és a logika ezt kívánja. Marton István: Ismerem az előterjesztést, én azt mondom, hogy ez egy "időzített bomba" a következő közgyűlésnek, ugyanis ezzel az összevonással garantáltan négy év múlva ez a helyzet fog előállni. Én úgy értelmezem, hogy a legkisebb ellenállás irányában folynak a dolgok. Krémer József: A határozati javaslatot elfogadom, bár az intézmény nevét túl hosszúnak találom, egyszerűbb lett volna, ha kitalálunk egy nevet, vagy Vécsey vagy Petőfi vagy egy harmadik. Zsoldos Ferenc: Nem érzem "időzített bombának" a javaslatot, hanem egy olyan fokozatos lépés első fázisának, amit ilyen megfontolás alapján javasol a közgyűlésnek az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a két iskola összevonásával kapcsolatosan. Mindként intézmény felvevőterületén magával hozza 21 azt az elkerülhetetlen állapotot, hogy a két iskolát fizikai értelemben is három év alatt teljesen össze kell vonni. Ezt természetesen közöltük a szülői értekezleten résztvett szülőkkel is, amellyel majdnem teljes egészében egyetértettek. Akiknek most 7. vagy 8. osztályba a Zrinyi utcai épületbe járnak a gyerekeik, őket az összevonás már nem fogja érinteni. Meggyőződésem, hogy a jövőt illetően olyan irányba kell lépnünk, hogy mindenképpen azokat az iskolákat kell fenntartani, amelyeknek iskolai célra épitett vagy átalakított épületei vannak. Magyar József: Olvasom a Petőfi Sándor Általános Iskola helyzetelemzéséből, hogy új intézmények zsúfoltsága ellenére a szülők érdeklődése rohamosan elfordult a legmostohább körülmények között működő Petőfi iskolától. A jövő évre már csak megerőltetett tanulóátirányítással tudnák biztosítani az elinduló tanulócsoportok számát és létszámát. A korábbi négy évben nem mondtuk ki, hogy hány tanulócsoportot indíthatnak az egyes iskolák. Ez annak a következménye lett, hogy amennyi gyermek jelentkezett azokba az iskolákba, azoknak próbáltunk helyet biztosítani, nyilvánvaló a másik iskolákban elfogytak a gyerekek. Szeretném, ha valóban tartanánk a tavaly elhatározott létszámot, mert ha nem tartjuk, akkor az elképzelés összeomlik. A Vécsey utcai iskola olyan környezetben van, ha eltekintünk az egyéb hátrányaitól, hogy ezt a folyamatot meg tudja fordítani. A demográfiai hullám levezetésére nem a Petőfi Iskola volt kiszemelve, hanem az Ifjúsági Házban működő Zemplén Általános Iskola. Szerintem az Ifjúsági Ház funkciójának megfelelően működne. Béres Márton: Az előterjesztésben messzemenően igyekeztek a szakmai szempontokat figyelembevenni, a rendszerben ellátott gyermekek, az itt foglalkoztatott pedagógusok biztonságát szem előtt tartani. Mivel teljes konszenzust tapasztaltam ennek a folyamatnak során, azt ajánlom a közgyűlésnek, hogy az előterjesztést fogadja el. Ennek ellenére el kell mondanom, hogy nem örülök annak, amikor részleteiben kerülnek a közgyűlés elé ezek a kérdések, bár az indokoltságát részben értem, hiszen az iskoláknak meg kellett teremteni a jövőképet. Én úgy gondolom, hogy a Vécsey Iskola egy sajátos szociális terepen működik, és nem lehet ezt elit iskolának fejleszteni, ennek a megadott területet kell ellátni, és szerintem ezt a jellegét ennek az iskolának meg is kell tartani. Az igazi "bomba" az lett volna, ha más megoldást választ a közgyűlés. Kétségtelen, hogy nem időtálló, stabil megoldás, amelyet most elfogadunk, de az érintettek teljes egyetértését bírja, ez egy támogatható javaslat. Marton István: Ha megnézzük a demográfiai helyzetet hat iskolánál, akkor abból kiderül, hogy a Petőfi és Vécsey Iskola összlétszáma 384 fő, amely 8 évvel ezelőtt megegyezett az akkori Vécsey Iskola létszámával. Figyelembevéve, hogy kikerülnek a nagyobblétszámú nyolcadik osztályok, ha megtörténik az összevonás akkor a létszám maximum 350 fő lesz. Ennek eredménye az, hogy valószínű 4 év múlva ez a létszám ismét 200 fő alá fog csökkenni, de biztos vagyok abban, hogy az újabb, meghatározóbb döntést az utódtestületnek kell meghozni. 22 Suhai Sándor: Nem tudom miért feltétlen kényszer az, hogy egyszerre próbáljuk behozni azt, amit az előző négy évben a közgyűlés elmulasztott. Ha ez a lépés négy évvel ezelőtt történik, akkor ezek a gyermekek valószínűleg több iskolába nyertek volna elhelyezést és akkor valóban költségvetésileg egy vagy két iskola költségvetését tudnánk megtakarítani. Én értem a költségvetés kényszerítő törvényszerűségeit, de mégis példaértékűnek tartom a helyzetet, mert nincs tüntetés, nem azért vannak itt a vezetők, hogy tüntessenek, hanem hogy erősítsék az előterjesztést. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az anyag elkészítésénél a szakmai szempontokat és a törvényi kötelezettségeket vettük figyelembe. Az oktatás nem létszám alapján működik, hisz előírás van arra, hogy hol lehet ilyen lépést megtenni. Az iskola elnevezésével kapcsolatban úgy gondoltuk, ha az összevonás megtörténik, akkor elsősorban az új iskola feladata, hogy nevet válasszon. Úgy gondolom nem tudjuk megjósolni, hogy négy év múlva életképes, lesz-e a Petőfi iskola. Az induló osztályok számára vonatkozóan a bizottság hozott egy javaslatot. Kérem, hogy itt a testület ne hozzon politikai döntést az induló osztályok számára vonatkozóan. Szeretnék utalni arra, hogy a Petőfi iskola tavalyi első osztály indításánál ugyanis ez történt, az első körben 8 beiratkozó gyerek volt. Két különböző dologról van szó, az általános iskola, az általános iskola koncepciójáról, és az intézményhálózat átalakításáról. Olyan egyeztetési kötelezettség van előírva, hogy nem tudunk eleget tenni egyszerre, egyidőben, energiában nem bírjuk az egyeztetési köröket - olyan szinten, ahogy a törvény előírja -végigvinni, ha több ilyen lépést egyszerre hozunk be. Czobor Zoltán: Nem biztos, hogy a város költségvetése alkalmas lesz arra, hogy szép lassan megvárjuk, míg megszűnnek iskolák Nagykanizsán. Ugy gondolom, az sem biztos, hogy ez az ütem a megfelelő. Kérdésem polgármester úrhoz, hogy miért nem valósítottuk meg tavaly szeptembertől ezt az átalakítást? Suhai Sándor: A testület megszavazta. Könnyű addig mondani, hogy megszüntetünk két iskolát, míg konkrétan meg nem mondjuk, hogy melyiket. Gondoljanak erre, amikor a fogászati alapellátásról lesz szó, hogy milyen élesen és milyen másképp merül fel a kérdés, amikor adott területnek egyfajta szolgáltatását kell megszüntetni racionalizálási okok miatt. Csak a mi időnkben 16 tanulócsoportot nem indítottunk, és legalább 10 napköziscsoportot, az egy komplett iskola, amely nem indult el ebben a városban, 60 pedagógus státuszt szüntettünk meg. A legfontosabb, hogy nem károsodtak alapvetően a pedagógiai programok. Marton István: Egyetértek a polgármester úr által elmondottakkal. Czobor képviselő által elhangzottakat erősíteném meg a következőkkel. Nem tekintem testületi érdemnek, hogy 16 csoporttal kevesebb indul. 747 gyermek kerül ki a nyolcadik osztályból, és 600 gyermek kezdi az első osztályt. 150 gyermekkel tehát kevesebb kezdi meg tanulmányait, ez 6-7-tel kevesebb csoportot jelent. 23 Suhai Sándor: Fogadjuk el az előterjesztést és a javaslatokat azzal, hogy az összevont iskola válasszon nevet. Krémer József: Fenntartom módosító javaslatomat a név változtatására. Javasolom, hogy Petőfi Sándor Iskola néven szerepeljen. Azzal indoklom, hogy mi megszüntetünk két iskolát és létrehozunk egy önálló iskolát. Dr. Horváth György: Nem értek egyet a javaslattal, mert az a helyzet állna elő, hogy az iskola neve Petőfi Sándor Általános Iskola lenne, a székhelye pedig Vécsey u. 6. szám. Suhai Sándor: Aki egyetért Krémer József képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést és annak határozati javaslatait elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 19/1996. számú határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Petőfi Sándor Altalános Iskola és a Vécsey Zsigmond Általános Iskola közös igazgatóság alá szervezéséről szóló előterjesztést elfogadja és a Petőfi Sándor Általános Iskolát és a Vécsey Zsigmond Általános Iskolát 1996. augusztus l-jétől egy iskolai igazgatóság alá vonja. Utasítja a polgármestert, hogy az intézmény alapító okiratát készítse el és terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1996. augusztus 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2.) Az intézményegységek mindaddig a jelenlegi helyükön maradnak, amíg a tanulócsoportok száma ezt indokolttá teszi. Határidő: 1998. július 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 24 3.) A közös igazgatású intézmény neve: Petőfi Sándor - Vécsey Zsigmond Általános Iskola, melynek igazgatósági székhelye: Nagykanizsa, Vécsey Zsigmond u. 6. szám. Határidő: 1996. augusztus 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 4.) A közgyűlés utasítja a polgármestert az intézmény átszervezésével kapcsolatos adminisztratív intézkedések megtételére. Határidő: 1996. augusztus 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 5.) A közös igazgatású intézmény vezetői állásának betöltésére Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzata pályázatot ír ki. Határidő: 1996. február 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat a fogászati alapellátás átszervezésére, körzethatárok megállapítására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester Tüttő István: A Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint különböző szakemberek hosszú ideje foglalkoznak ezzel a kérdéssel és folyamatosan olyan problémával találkoznak, hogy olyan információk birtokába kerülnek, amelyek az előzőleg elképzelt döntésünket valamilyen módon bizonytalanná teszik. A legutóbbi időszak hírei szerint a Kormány a fogászat kérdésében újabb döntéseket hoz, amelynek tartalmát ismerjük, de a pontos kivitelét nem. Úgy gondoljuk, hogy a bizottság és a szakemberek elemezték azokat a lehetőségeket, amelyek várhatóak. Jelezte az egészségügyi államtitkár, olyan elképzelés is várható, hogy szektorsemleges finanszírozást kaphat a fogászat. Ez a kérdés rendkívüli módon befolyásolja a döntést, ugyanis ha szektorsemlegessé vál ik , abban a pillanatban a magánfogorvosokkal is fog kötni a TB szerződést, amely teljesen megváltoztatja a jelenlegi elképzelésünket, mert így minden orvos vállalkozó lesz. Véleményem szerint akkor is meg fognak szűnni a körzetek, így nem kell felmondani senkinek, az élet igazolja, hogy az orvosok megélnek-e ebből a TB-finanszírozásból vagy pedig számukra a magánjellegű bevételek biztosítják a megélhetést, de így azok is, akik magánorvosok, felvállalhatják a TB-finanszírozásba tartozó betegeket. Jelenleg ez nem így van, a TB jelenleg nem köt szerződést a magánorvosokkal, nem köt szerződést olyan orvosokkal, akik vállalkozók, egyedül az ún. jelenleg is közalkalmazottként dolgozó fogorvosokkal. Azt is elemeztük, hogy 25 Nagykanizsa csökkentett finanszírozása mellett várhatóan hány fogorvossal tudja ellátni azt a feladatot, ami még az idecsatolt körzetek alapján a vidéki területeket is érinti. Rátartással 8 főben határoztuk meg azt a fogorvoslétszámot a hozzátartozó asszisztenciával, technikai személyzettel együtt, amelyik a feladat ellátására képes. Jól tudjuk, hogy ebben a számban benne van az a bizonytalanság, hogy mennyi lesz az a feladat, amit esetleg a Kormány visszaemel a jelenlegihez viszonyítva. Számításaink szerint kb. 6 fő fogorvosra lenne szükség, amelyik a jelenlegi állapotnak felel meg és vélelmezve a visszaemelés mértékét ez pedig a 8 fővel nagy biztonsággal ellátható. Véleményem szerint nem vállalunk fel túl nagy kockázatot, ha ebben a kérdésben így állást foglalunk. A legnagyobb kérdőjel tehát, hogy megvalósul-e a szektorsemleges finanszírozás, önök előtt van a miklósfai lakosok által aláírt tiltakozás, amelyből kiderül, hogy Miklósfán meg kívánjuk szüntetni azt a fogorvosi rendelést, amely a TB alapján látja el a betegeket, tehát nem a rendelőt kívánjuk megszüntetni, hanem ezt a TB alapon történő betegellátást. El kell mondanom, hogy a szakma elemezte a kérdést és az 6 véleményük alapján, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság szakmai alátámasztásával jutottunk arra a következtetésre, hogy ez a legideálisabb megoldás. Szeretnék néhány elemét megemlíteni, amely a miklósfai kéréssel összefügg. Miklósfa lakosságszáma 1.718, a fogászati ellátás szempontjából a kedvezményezettek száma 368 felnőtt és 150 iskoláskorú gyermek, összesen 518-an tartoznak a jelenlegi finanszírozási körbe. A teljesen ingyenes ellátás esetén sem indokolt ott az önálló körzet működtetése, ide tartozik Liszó, Surd, Pátró, Belezna községekkel együtt 4.313 összlakosságszám, míg a tervezett 8 körzet esetén egy-egy körzetre majdnem 10.000 fő jut egy fogorvosra. Az aránytalanságot szeretném érzékeltetni ezzel. Bagola, Bajcsa, Sánc lakosságának is a Szent Imre utcai központi rendelőbe kell beutazni, tehát a távolság nem indokolja a miklósfai lakosság kérését, csupán az, hogy itt már működött egy rendelő és szokásjog alapján sok szempontból indokolt ennek a kérésnek a teljesítése. Ellene is sok minden szól, pl. az iskolásoknak a Szent Imre utcai fogászati rendelőbe kell mennie szűrésre, mert csak ott lehet az általános szűrésen kívül a fogszabályozási problémákat megoldani. Ráadásul a TB-finanszírozás alacsony volta miatt olyan problémával is szembe kell néznünk, hogy ha oda mondjuk egy időszakos rendelést biztosítunk, akkor az nem számít igazán körzetnek, ez pedig maga után vonhatja a TB forrás visszavonását, mert bizonyos határokon alul nem támogatja. Úgy működik csak, ha most arra az adott lakosságszámra határozzuk meg a körzetek számát, ami a teljes lakosság körét öleli fel és véleményünk szerint el kell osztani az orvosok között igazságosan ezt a munkaterületet. Szeretném ismertetni, hogy sem az Orvosi Kamara, sem pedig az érdekegyeztető szervezet nem támogatja ennek a mai napon történő olyan jellegű tárgyalását, hogy döntés is szülessen, meg kellene várni a Kormány márciusi döntését. őri Sándor: Úgy tudom, hogy a városban eddig működő üzemi fogászatoknál folytattak egyeztetéseket, viszont Miklósfán erre nem került sor az egyesülettel, aki biztosította a fogászati rendeléshez a helyiséget. A fogászati rendelőt a miklósfai 26 lakosok jelentős anyagi áldozat árán hozták létre és természetes, hogy ragaszkodnak is hozzá. Az alapellátás olyan kényes területét érinti, amihez - véleményem szerint - írásbeli véleményt, egyetértést is ki kellett volna kérni az előterjesztés előtt. Miklósfa lakossága - amit a 935 aláírás is bizonyít - ragaszkodik ehhez az alapellátáshoz. Nem igazán értek egyet az alpolgármester úr által elmondottakkal, hogy ezt szokásjoggal azonosítsuk. A fogászati ellátásnak egy olyan megelőzést nyújtó feladatát látja el ez a rendelés, amit szerintem nem szabad, hogy feladjunk. A beutazás és annak költségei a városnak sem előnyösek, ugyanakkor zsúfolttá válik a Szent Imre utcai rendelő. Véleményem szerint szakmai oldalról megoldható, hiszen ha 8 fogorvos mellett döntünk, akkor 2 fogorvosnak 2 műszakot kell teljesítenie, tehát megoldható, hogy egy félállású fogorvos dolgozzon Miklósfán. Szervezés kérdésének tartom, ha a délelőtti megelőző rendelésen az orvos feltárja a foggal kapcsolatos gondokat, akkor legfeljebb a második nap berendelik szakrendelésre a Szent Imre utcába azt, akinek erre szüksége van. A lakosság száma nem 1.718 fő, hanem 2.100 fő körül van és úgy tudom, hogy a gyerekek is beletartoznak a fogászati alapellátásba. Ha hozzávesszük a környező településeket is, akkor szerintem lehet egy ésszerű kompromisszumot kötni egy nem egész napos ellátásra és ezt kérem is az aláírók nevében. A helyiséget természetesen továbbra is biztosítjuk. Balogh Tibor: Az alpolgármester úr utalt rá, hogy a témát le kell vennünk a napirendről, mert márciusig nem érdemes foglalkozni a kérdéssel, hisz nem tudjuk a várható következményeket. Ügyrendi javaslatom - a szünetben Polgár főorvos úr is ezt kérte -kerüljön le a napirendről az előterjesztés. Suhai Sándor: Meglehetősen döntésképtelenségünkről teszünk tanúságot, hiszen egyharmadra csökkent a fogorvosi ellátottak száma. Ha a rendelkezések kapcsán ez megduplázódik, akkor is kétharmad lesz és ez a javaslat kétharmadra állt be, 12-ből 8 lenne. Külön esetnek érzem Miklósfát, ahol méltányossági körülményket kellene figyelembe venni. Aki egyetért Balogh képviselő javaslatával, hogy vegyük le a napirendről ezt a kérdést és áprilisban vagy májusban tárgyaljuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással úgy foglalt állást, hogy nem veszi le napirendről a fogászati alapellátás átszervezéséről, körzet-határok megállapításáról szóló előterjesztést. Dr. Nemesvári Márta: Sokat foglalkoztunk a körzetkialakítással, hogy megfelelő létszámot tudjunk biztosítani az ellátáshoz. A TB sajnos méltányosságot nem ismer, tehát fél-, negyed körzetre szerződést nem köt. Amennyiben a közgyűlés mégis úgy dönt, hogy fenntartja Miklósfán ezt a körzetet, akkor kérem, hogy az önkormányzat rendelje mellé a finanszírozást is, tehát ilyen formában költségvetési tétel, óri képviselőnek válaszolom, hogy hiába van 935 aláírás, a kedvezményezett köre 368 felnőtt. A 27 gyermekek prevenció szempontjából ott nem vehetők figyelembe, ugyanis nekik az iskolafogászaton kell az ellátást megkapniuk, illetve a fogszabályzáson. Annak idején a fogorvosi rendelő létesítésével sem értett egyet a szakma, az előző önkormányzati képviselő "harcolta ki" ezt a körzetfejlesztést a megyei egészségügytől. Gyakorlatilag tehát ez a körzet 4.000 lakosú volt akkor, amikor a többiek már lényegesen magasabb létszámmal dolgoztak. Megnéztük a januári, illetve az előző teljesítménymutatókat, összesen 90 beteg jelent meg kedvezményezettek köréből, tehát bevételt nem produkál a rendelő, így azt sem lehet elmondani, hogy a lakosság talán valami bevétellel el tudná tartani ezt a rendelőt. A TB finanszírozás egy teljesen más szemléletű, német pontrendszer szerinti teljesítményfinanszírozás lesz. A polgármester úr elmondta, hogy megkaptuk a TB-töl a finanszírozási összeget az ellátásra, viszont a teljesítmény elmaradás esetén ebből az összegből lefelé csökkentenek. A Kórház, illetve a TB finanszírozás főkönyvi kivonatában látható, hogy havonta 2-300.000 Ft mínusz jelenne meg. Szakmámból eredően természetesen a lakosság egészségügyi ellátását kellene pártolnom, viszont itt a többség elvét kell érvényesíteni. A fogászati ellátás várható módosítása miatt - a jelenlegi információink szerint - nem kapunk annyi költségvetési kiegészítést a TB-től, ami fedezi a visszakerülő plusz feladatokat teljes mértékben, ezért mindenképpen költségvetés csökkentésével kell az ellátást biztosítanunk. Ha egy körzethez csatoljuk Miklósfát és egy városi területet, akkor a 10.000 főből kivonva Miklósfa 2.000 emberét, ki látja el a 8.000 embert idebennt? Ugyanis az sem lehetséges, hogy működő körzet mellett helyettesítsen valaki, ha a TB nem ismeri el ezt a feladatot. Csak szabadság alatt szabad egy működő körzetet helyettesíteni. Azt ajánlottuk az egyesületnek, hogy a berendezést, a műszereket ott hagyjuk, amit magánfogorvosnak bérbeadhatnak, így a fizető betegek számára megoldás lenne. Dr. Fodor Csaba: Ha van egy körzet, akkor miért biztos, hogy annak az egy körzetnek egyetlen egy orvosi rendelője kell, hogy legyen. Egy körzetet elláthat egy orvos, egy fogorvos és abban az egy körzetben lehet egy nagykanizsai rendelő és lehet adott esetben egy miklósfai rendelő is, ahol hetente pl. 2 nap 2x3 órát tud rendelni. Addig miért kellene őt Nagykanizsán helyettesíteni? Hiszen ha a fogorvosok egy körzetben egy rendelőben vannak, akkor sem dolgoznak egész nap, és amikor nem tartózkodnak a rendelőben akkor sem kell őket helyettesíteni. Ha a miklósfai rendelő további biztosítása akként történne, hogy egy városi körzethez tartozik és innen benntről látnánk el, mennyi lenne az a költségigény, amit ehhez a költségvetésben hozzá kellene rendelni? Böröcz Zoltán: Úgy fogalmazott az osztályvezetőnő, hogy a TB nem finanszíroz részfoglalkozású, illetve nem teljes körzetet. Egy orvos akkor lát el teljes körzetet, ha 6-9.000 embert ellát, de ha egy vagy kettő berendezett rendelőbe teszi ezt azért, hogy ő menjen be rendelni pár órát egy héten és ne a betegeknek kelljen bejönniük Nagykanizsára, a TB szempontjából véleményem szerint ez mindegy. Kérem, hogy erre az illetékes válaszoljon, mert lehet, hogy nincs igazam. Nálam a táblázatban egy körzet 6-7.000 28 létszámot tartalmaz, tehát szó sincs 10.000 főről, amit az alpolgármester úr és az osztályvezetőnő mondott. Természetesen nem fogom megszavazni ezt a miklósfai kérést, ha gazdaságilag nem tartható, de akkor kérem indokolják meg, hogy biztosan nem finanszírozza a TB és biztosan többletköltséggel jár a városnak és pontosan határozzák meg, hogy mennyi ez a többletköltség. őri Sándor: Az osztályvezetőnő azt mondta, hogy a TB méltányosságot nem ismer, remélem ésszerűséget azért igen. Úgy tudom, hogy az iskolafogászat eddig is Miklósfán működött, nem értem miért ne működhetne továbbra is ott. Szeretnék pontos számot kapni, hogy ebbe a körbe (Belezna-Surd-Pátró-Miklósfa) , mennyi embert lehetne bevonni? Azzal, hogy mi a helyiséget biztosítjuk és fel is van szerelve a rendelő, annyit legalább megspórolunk, amennyibe az orvos és az asszisztens utaztatása kerül. A többi kérdés szervezés és hozzáálás kérdése véleményem szerint. Az alapellátási feladatok kibővültek, ezzel az ellátottak létszáma is megnőtt, ugyanis a Kormány olyan döntést hozott - ami ugyan még nem jelent meg a közlönyben -, hogy a fogtömés és a gyökérkezelés is beletartozik az alapellátásba. Ha pedig az alapellátásba tartoznak, akkor a teljes körű lakosság is el lesz látva ilyen szinten és a létszámadatokat is alaposan megváltoztatja. Bicsák Miklós: Én egyetértek Miklósfán fogorvosi ellátás további működésével. Például Székesfehérváron a város szélén lévő lakótelepen 1.800-2.000 ember lakik és külön fogorvosi ellátása van (szakszerű iskolai és felnőtt ellátás). Kérem az osztályvezetőnőt, hogy a szakma mérlegelje azt is, hogy 4-5 éve működik már ott ez az ellátás és a lakosság is ragaszkodik hozzá. Marton István: Két kérdésre kérek választ. Érdekelne, hogy az előző év második félévében a fogászat összbevétele mennyi volt a városban? A javaslat rögzíti, hogy 12 fogászati körzet van, és ehelyett javasol 8-at. Ha 4 körzet lenne a városban, akkor most milyen javaslatot tárgyalnánk? Dr. Nemesvári Márta: Egy átlag városi körzetre (a 8 körzet közül) 3.000 fő jut, ez a miklósfai körzetben 5.000 fő. A kevezményezettek köre azt jelenti, ami a kötelessége az alapellátás körén belül az önkormányzatnak. Akik fizetnek, megveszik a fogászati ellátást, azok ellátásáról nem feltétlenül kell az önkormányzatnak gondoskodni, hiszen ezt megkapják a magánrendelőkben. A tisztifőorvos véleményét is kikértük, hiszen az Ó véleménye mérvadó. Az iskolafogászat átszervezésére és a prevencióra hívta fel a figyelmünket, ezért készült már a rendelő úgy annak idején, hogy iskolafogászati rendelő ott lett külön kialakítva és a szakellátások közül azért telepítettük oda heti egy napon a fogszabályzást, hogy a gyermekek ellátása ebben a rendelőben történhessen meg. Kérdezte őri képviselő, hogy miért kell elhozni onnan az iskolafogászati ellátást. Felhívta a figyelmünket a tisztifőorvosnő, hogy azért, mert minőségileg szeretnék javítani az ellátást. A szakma utasítását nekünk maximálisan figyelembe kell venni az ellátás szervezésénél. Marton képviselő kérdezte az összbevételt. Nagyságrendben minden körzet kb. 10.000 forintot teljesített, Miklósfa pedig 7 hónap 29 alatt semmit. Az ellátás, a szervezés szempontjából közömbös, hogy mennyi volt a fizető beteg, ugyanis nekünk nem a fizető betegekre, hanem elsősorban a prevencióra, illetve a kedvezményezettek alapellátásra kell a rendelőket fenntartanunk. A 12 körzet helyett azért 8, mert a kedvezményezettek körét, a korcsoportokat így határoztuk meg, tulajdonképpen az egyenlő teherviselést így tudtuk megvalósítani. Marton István: Én azt kérdeztem, hogy ha a városban 4 körzet lenne pillanatnyilag, akkor most mit tárgyalnánk, egyáltalán tárgyalnánk-e valamit? Tüttő István: Minél lejjebb megyünk a körzetek számában eljutunk egy olyan faluhoz, ahol egyetlenegy fogorvos van, amikor nem lehet mérlegelni, hogy hány emberről van szó, mennyi a kötelezően ellátandók száma. Ilyen esetben az önkormányzatnak lehetősége, hogy kiegészíti a TB által biztosított finanszírozást, mert különben a fogorvos munkájában nem tudna asszisztenciát alkalmazni. Ha Nagykanizsa 56.000 emberrel és a vidéki körzettel is számolna, akkor nem lehetne a megfelelő feltételeket kialakítani. Ismereteim szerint 59.600 forint volt az elmúlt évben a bevétel. Fodor képviselőnek válaszolom, hogy a két rendelő fenntartása plusz költség, ugyanazt az eszköz- és anyagellátást kell biztosítani. Szervezési szempontból látok gondot, ha úgy határozunk, hogy egy orvos a városban és Miklósfán is rendeljen egy körzetbe tartozóként. Dr. Nemesvári Márta: Megkötött szerződéseink vannak aTB-vel, ezt a feladatot egy ún. kasszából finanszírozza a TB, tehát ezeknek más elvek szerint áll össze a költségvetése. Az alapellátás összesen 8 kasszából áll, ezek a kasszák nem átjárhatók, tehát nem mondhatjuk, hogy ha valamelyik területen megspórolunk azt áttesszük másik területre. Ha fenntartunk egy olyan körzetet, amelyiknek több a kiadása, az a másik 7 körzet rovására megy. 1,4 millió forint körül van a fogászatoknak a január-februári finanszírozása, ebben nincs még benne a 13. havi bér visszavonása és 1,5-et költünk. Úgy tudtuk csak vállalni azt, hogy az alapellátás átkerüljön a Kórháztól és ne kelljen önkormányzati kiegészítést tenni, hogyha az ellátást szűkítjük. Nemcsak a fogászat területén fog ez bekövetkezni, hanem olyan területeken is, ahol az önkormányzatnak nincs kompetenciája a körzetkialakításba. Cserti Tibor: Az egész finanszírozási.rendszer az egészségügyi alapellátásban az Országos Egészségügyi Pénztárral kötött megállapodás alapján sajátos. Több napirendi pont kapcsán felvetődött az önkormányzati feladatok racionális ellátása, szervezése, ennek első lépcsője volt az egészségügyben, pontosan azért, hogy ilyen racionális szervezési intézkedések hatáskörileg is könnyebben kezelhetők legyenek és a Kórház által egyoldalúan, egy megállapodás keretében működtetett alapellátást leválasztottuk és a GAMESZ költségvetésébe helyeztük. Vállalva azt, hogy az átmenet időszakában is dönteni kell, hiszen a nem döntés is költségvonzattal jár és azt Országos Egészségügyi Pénztár nem finanszírozza. A 12 körzet helyett 8 körzet nem elfogadása éves szinten 3-5 millió forintos nagyságrendet fog 30 igényelni az önkormányzattól, amit az OEP nem finanszíroz, hanem a költségvetés készítésekor mellé kellene rendelni. Utaltak a német pontrendszer alapú teljesítményfinanszírozásra. A tényleges igénybevétel alapján a mostani működtető a GAMESZ, aki finanszíroz, és a tervszámok alapján is látható, hogy az összeg nem elegendő. Ha további ilyen intézkedésekre van szükség, akkor hogyan vezényelje le ezt a működtető, ha önök még azt az alapdöntést sem hozzák meg, hogy a körzethatárokat módosítják. Miklósfa esetében úgy látom többé-kevésbé érzelmi alapokon nyugvó a döntés. Felhívom a figyelmet, hogy a gyermekfogászat megszervezése nem ott történt, bár rendelés ténylegesen van. Most is, a jövőben is megoldható. Elhangzott, hogy Miklósfáról senki az önkormányzat vagyonát nem fogja elhozni, az ott megtartható, sőt ez még tovább is fejleszthető. Majd külün szerződésben dönteni kell, hogy milyen feltétellel adja oda az önkormányzat ezt a helyiséget. Az OEP egy körzethatár alapján egy művi körzethatárt hoz létre, de a körzethatár ebből a szempontból indifferens. Látni kell, hogy a körzethatár a most működtetett átmeneti rendszerben a közalkalmazottak foglalkoztatási létszámának a megállapítását célozza. Ezek a közalkalmazottak pillanatnyilag a rendszeren belül dolgoznak és a javaslat alapján 4 ember sorsáról kell most dönteni. Felhívom a figyelmet, hogy ennek végkielégítési vonzata van, melyet tartalmaz az előterjesztés. Az OEP javaslata alapján lehet, hogy egy kiegészítő döntést is meg kell hozni, ami csökkentheti ezt a végkielégítési vonzatot. Hangsúlyozom, hogy a nem döntés is súlyos anyagi vonzattal jár. Az elmúlt időszakban az orvosi ellátásnak ez a része központosítottan került megszervezésre, akkor is volt egy döntés és gondolom annak a közvetlen továbbviteléről van szó egy év elteltével. Dr. Kerekes József: Felhívom a figyelmet, hogy az SZMSZ szerint egy napirendhez legfeljebb kétszer szólhat hozzá egy képviselő. A szólásra jelentkezők már kimerítették ezt a jogukat. Dr. Fodor Csaba: Ha Miklósfán nem önálló körzetként, hanem a nagykanizsaival együtt egy körzetként oldódik meg a fogászati ellátás, ez milyen költségvonzattal jár a költségvetésünkben? Ha erre nem kapok választ, ezt az álláspontot nem tudom elfogadni. Ha a körzetek száma 12-ről 8-ra csökken, megvizsgálták-e, hogy minden körzet meg tud-e felelni a fogorvosi alapellátás feltételeinek? Suhai Sándor: Módosító javaslatom, hogy fogadjuk el a 8 orvosi körzetet. Ezen belül a 7. körzet az, amelyhez Miklósfa is tartozik, ahol - házon belüli - munkaszervezéssel a szakosztály két alkalommal biztosítsa a helyszíni rendelést. 1.000 állampolgár véleményét nem hagyhatjuk figyelmen kívül, továbbra is a városhoz csatoltnek bizonyos előjogaik is vannak, más községekhez képest. Azt hiszem nem az fogja nehéz helyzetbe hozni az önkormányzatunkat, hogy hetente kétszer ki kell fizetnünk az orvos utazási költségét. Marton István: A két kérdésem közül arra, hogy mennyi volt a bevétele városi szinten a fogászatnak az elmúlt év második félévében, választ kaptam. E szerint pár tízezer forint volt, ami 31 az értékelés szemszögéből nullát jelent. Méltánytalannak érzem a nulla miatt a nullát hátrányba hozni. Én ebben a kérdésben az óri, Fodor és Böröcz képviselőkkel értek egyet. Ha 4 és nem 12 körzet lenne pillanatnyilag a városban, akkor is ezt a javaslatot tárgyalnánk-e és egyáltalán tárgyalnánk-e valamit? Ugy érzem, hogy bármekkora lazítás történik a kormánypolitikában ebben az ügyben, azért az nem lesz akkora, hogy 4 körzetben ne lehetne ellátni úgy, hogy mondjuk 1/3-ad körzet Miklósfára jut. Bizonyos sürgősségi eseteket a magánfogorvosok is gyakorlatilag ingyen látnak el, hiszen saját jól felfogott érdekük. Meggyőződésem, hogy ez a 10.000 forint körüli szám alapvetően csalfa, mert nem számol a magánrendelőkkel. Véleményem szerint ha 8 körzet mellett dönt a testület, akkor is meg kell oldani Miklósfa gondját, de ha 6 vagy 4 körzet mellett dönt, akkor is meg kell oldani. A Gazdasági osztályvezető megjegyzését nem értem. Miféle gyorsított oktatási programról beszél akkor, amikor közgyűlési határozat van arra, hogy 1995. március 31-ig ez elé a testület elé kellett volna hozni az oktatási programot. Gyakorlatilag 1 év késedelemben vagyunk, hol van itt a gyorsítás? Tüttő István: Mivel a TB nem köthet szerződést jelenleg a magánorvosokkal, ezért csak vélelmezni lehet, hogy oda hány beteg jár és azt mindenképpen biztosítani kell, hogy a város teljes lakossága belekerülhessen abba a körbe, ami TB által finanszírozott. Emiatt nem lehetett figyelembevenni azt a magánorvosi kört, akik a városban dolgoznak és a betegek jelentős része hozzájuk fordul az ok ez volt, és nem az, hogy nem gondoltunk erre a megoldásra. Tény, hogy ez technikai probléma. Nagyvalószínűséggel nem tévedünk abban, hogy 8 fogorvos el tudja látni ezt a feladatot, ugyanis a legnagyobb munkaidejű beavatkozásokat továbbra sem finanszírozza a Társadalombiztosítás. Hat fő lenne szükséges abban az esetben, ha nincs visszaemelés, nyolc fő pedig biztosítja azt az ellátást, amely a Kormány döntése után következik. Suhai Sándor: Miklósfán meg akarjuk tartani az orvosi rendelőt felszereltségével együtt. Valójában nem kell attól tartani, hogy a fogorvos két műszakot teljesít. Nem hiszem ellentétes lenne az orvos érdekével, hogy megőrizze a miklósfai heti két alkalommal történő rendelést, amikor ingyenes is ellátja a beteget, hiszen minden bizonnyal ő fogja második műszakban bérelni azt a rendelőt maszek rendelőként. Szervezésileg ez megoldható. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság meggyőződése, hogy 4 fogorvos a jelenlegi ellátást el tudná látni. Suhai Sándor: Módosító javaslatom, hogy amennyiben elfogadásra kerül a javaslat, akkor Miklósfán munkaszervezéssel kell megoldani hetente két alkalommal a rendelést. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. 32 Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat a.) pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat b.) pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és az előbb elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 20/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a fogászati ellátás átszervezését elfogadja és az alábbi határozatot hozza: a.) A fogászati körzetek számát 8-ban állapítja meg az 1. számú melléklet szerint. Utasítja a jegyzőt, hogy a változásokról tájékoztassa a lakosságot. A 7. körzethez tartozó Miklósfa városrészben a fogorvosi rendelőben munkaszervezéssel heti két alkalommal á fogorvosi ellátást biztosítani kell. Határidő: 1996. március 1. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző b.) Feladatmegszűnés miatt 4 orvos, 4 asszisztens és 1 technikai dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel -a vonatkozó jogszabályok szerint - meg kell szüntetni. Számukra végkielégítést kell fizetni. Határidő: 1996. március 1. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 7.) Széchenyi Kollégium hasznosítása (szóban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács Tamás: Tavaly tárgyalta az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ezt a témát, mindkét bizottság elvi hozzájárulását adta 33 az iskola működéséhez és a hely biztosításához a szakmunkásképző kollégiumának a 3-4. emeletén. Az erre vonatkozó szerződéskötések nem valósultak meg, ezért foglalkozott a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ismét ezzel a kérdéssel, és arra az elhatározásra jutott, hogy az iskola működéséhez a működtető alapítványnak szüksége van legalább egy olyan bérletre, amely , alapján a jegyző kiadhatja az engedélyt az iskola alapítására, működtetésére. Ezért az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nevében: "A közgyűlés a.) a Széchenyi István Szakmunkásképző Iskola vagyonából 1996. június 30-i határnappal kivonja a volt fiúkollégium épületét, b.) Felhatalmazza a polgármestert, hogy az épület III-IV. emeletére vonatkozóan bérleti előszerződést kössön az alapítvánnyal. A bérleti szerződés feltételeit 1996. május 31-ig kéri kidolgozni, c.) Felkéri a polgármestert, hogy az épület földszint + I. emelet + II. emeletének hasznosítására vonatkozó javaslatát dolgozza ki és azt 1996. április 30-ig terjessze a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé. Határidő: 1996. május 31. Felelős: Suhai Sándor polgármester. Suhai Sándor: A jegyzőnőnek a nyilvántartásbavétel miatt van szüksége a javaslat elfogadására, mert az engedélyezés egy másik feltételrendszer vizsgálatát is előíró procedúra, itt arról van szó, hogy telephely nélkül nem vehető az iskola nyilvántartásba. Kérelem alapján indulhat az engedélyezési eljárás. Marton István: Nem értem, hogy miért nincs az előterjesztés a napirendek között. Egy kiüresedő objektum hasznosítására számok nélkül terjeszt elő javaslatot a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. Hónapokkal ezelőtt ez a bizottság elfogadta, hogy a hasznosítás mikéntjét kell kidolgozni, de ez nem történt meg. Az emeletek számából arra kell következtetni, hogy egy több tízmillió Ft értékű objektumról van szó, ennek hasznosításáról, érdemi gazdasági számítások nélkül, különféle gazdasági tevékenység variációit eredményező hatásainak ismerete nélkül felelőtlenség. A szóbeli előterjesztésnek csak az első pontját tudom támogatni. A második pont megszavazása esetén a III-IV. emeletre bérleti szerződés köt a polgármester. Ezután érdemi hasznosításról beszélni értelmetlen. Amíg legalább 3 hasznosítási • javaslatot az érintett szakmai bizottságok nem tárgyalták, addig ezt az ügyet a közgyűlés elé terjeszteni tiszteletlenség. A közgyűlés is foglalkozott korábban ezzel, például fiatal házasok » átmeneti szállója, ipari park, irodaház stb. Úgy gondolom, hogy ha a III-IV. emeletet így lekötjük, akkor ezek az elképzelések nem valósulhatnak meg. Ezt a szerződés minimum 5 évre kellene megkötni, nagy jelentőségű ügyről van szó, ennek az épületnek 100 millió Ft-ba kerülne a felújítása. Megemlítem, hogy a városban 4. éve működő Piarista Iskola a közgyűlési határozatok számát tekintve az 5. helyen van. Ezt a javaslatot ilyen kidolgozatlan stádiumban nem tudom támogatni. Zsoldos Ferenc: Egyetértek a határozati javaslat első pontjával, azonban a második ponttal nem tudok egyetérteni, mert nem az épület elkülönített egy-egy szintjére, hanem az épület egészére kell több alternatívát tartalmazó hasznosítási javaslatot kidolgozni. Amennyiben az érintett szakigazgatási szervek ezt 34 április 30-ig el tudják készíteni, abban az esetben elméletileg el tudom képzelni, hogy május 31-ig bizonyos szerződés megkötésére kerülhet sor. A hasznosítási javaslatok döntik el, hogy melyek azok a területek, ahol legcélszerűbb felhasználásra nyílik lehetőség. Nem vagyok ellenzője az alapítványi középiskola létrehozásának, de természetszerű, hogy ezeket a lépéseket meg kell tenni, mert enélkül komolyan foglalkozni az üggyel nem lehet. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy vegyük le napirendről a kérdést, és utaljuk vissza a bizottsághoz. Az ügy kiforratlanul és kidolgozatlanul került a közgyűlés elé, csak az épület komplex hasznosításán belül van lehetőség arra, hogy iskola legyen az épületben. Suhai Sándor: Kétszer tárgyalta a témát az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, és kétszer a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, semmi értelme még egyszer bizottság elé terjeszteni. Aki egyetért a téma napirendről való levételével, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 9 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 1 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Egy korábbi alkalommal azért nem települt 400 főt foglalkoztató üzem Nagykanizsára, mert a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem volt hajlandó 1.500 Ft/m2 ár alá menni, azóta mindenki a foglalkoztatásról beszél, a vállalkozók megnyeréséről. Tavasszal elfogadtuk a lakáskoncepciót, amely egy olyan határozat, amelynek értelmében kedvezményesen telket biztosítunk a lakásépítőknek azért, hogy meginduljon a lakásépítés. Azonban a közgyűlés 10.000 Ft alatt nem hajlandó a lakásépítéshez telket biztosítani. El kell dönteni, hogy akarunk vagy nem alapítványi iskolát támogatni, mert ha akarunk, akkor kötelességünk ingyen odaadni az épületet. Természetesen kötelezni kell az iskolát a teljes fenntartási költség fizetésére. Zalaegerszegen kedvezményesen meghirdették ezt a lehetőséget, de nem volt jelentkező. Több elképzelés van a további hasznosításra, ha az alapítványi iskola megkapja az épületet, az alsóbb szintek tovább használhatók. Ha nem lesz bejegyezve ez az intézmény, akkor úgy döntöttünk, hogy ne legyen Nagykanizsán alapítványi iskola. Czobor Zoltán: Most nem gazdasági oldalról kell megközelíteni ezt a témát, hanem abból kell kiindulni, hogy szükséges-e a városban ma alapítványi iskola. Én annak idején azért támogattam a Piarista Iskola létrejöttét, mert a városban erre volt igény. Igaz, hogy gazdasági körülményeit nehezen tudtuk biztosítani. Várhatóan igény lesz erre az alapítványi iskolára is, kockázatot nem vállal az önkormányzat ezzel az iskolával hiszen alapítványként, saját vállalkozásként indul el, maximum a bérleti díjáról mond le. Alapvetően arról döntünk, hogy bérbeadjuk ezt az iskolát, én támogatnám a bérleti díj nélküli bérbeadást is. Kérem a polgármestert és a jegyzőnőt, hogy kapja meg az iskola 35 a működési engedélyt. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az oktatás területén sok lobbynak nem érdeke, hogy ez az iskola elinduljon. Balogh Tibor: A lehetőséget meg kell adni, a lakosságnak választási lehetőséget kell biztosítani az alternatív gimnáziummal. Ki döntötte el, hogy ezen a helyen legyen az alapítványi iskola, más lehetőség nem lett volna? Suhai Sándor: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság kétszer foglalkozott a témával. A volt Úttörőház épülete talán ideálisabb lett volna, azonban ezt nem tudtuk támogatni. Pillanatnyilag Nagykanizsán másik épület, ahol ezt létre lehetne hozni, nincs. Dr. Horváth György: Szerintem ki kell mondani, hogy támogatjuk-e egyáltalán az alapítványi iskolát vagy nem. Most kell dönteni, nem lehet halogatni a döntést. Bicsák Miklós: Aki ma mer vállalkozni pedagógusként a városunkban, azt támogatni kell. Balogh György: Kérem, zárjuk le a vitát. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor: Marton képviselő javasla volt, hogy a hasznosításra készüljön hatástanulmány. Kérdezem az előterjesztőt, egyet ért-e a módosító javaslattal? Kovács Tamás: Nem. Suhai Sándor: Aki a módosító javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 7 szavazattal, 14 ellenszavazattal nem fogadja el. Suhai Sándor: A határozati javaslat a.) pontja tartalmazza, hogy a közgyűlés a Széchenyi István Szakmunkásképző Iskola vagyonából 1996. június 30-i határnappal elvonja a volt fiúkollégium épületét. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: A határozati javaslat b.) pontja tartalmazza, hogy a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az épület III-IV. emeletére vonatkozóan bérleti előszerződést kössön az alapítványi 36 iskolával. A bérleti szerződés feltételeit 1996. május 31-ig kéri kidolgozni. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal 2 tartózkodádással elfogadja. Suhai Sándor: A határozati javaslat c.) pontja tartalmazza, hogy a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az épület földszint + I. emelet + II. emeletének hasznosítására vonatkozó javaslatát dolgozza ki és azt 1996. április 30-ig terjessze a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal 1 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 21/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Széchenyi István Szakmunkásképző Iskola vagyonából 1996. június 30-i határnappal kivonja a volt fiúkollégium épületét. Határidő: 1996. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) Felhatalmazza a polgármestert, hogy az épület III-IV. emeletére vonatkozóan bérleti előszerződést kössön az alapítvánnyal. A bérleti szerződés feltételeit 1996. május 31-ig kéri kidolgozni. Határidő: 1996. május 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester c.) Felkéri a polgármestert, hogy az épület földszint + I. emelet + II. emeletének hasznosítására vonatkozó javaslatát dolgozza ki és azt 1996. április 30-ig terjessze a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé. Határidő: 1996. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 37 8.) Javaslat a fizetőparkolók működéséről, a közterületi járműtárolás és a járművekkel összefüggő egyéb közterületigénybevételek szabályozásáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kétszeri együttes ülést tartott erről a témáról, a város egyik legmegalapozottabb koncepciója készült el. Sajnálatos módon az előterjesztésből lemaradtak a bizottságok által támogatott kedvezmények, hogy ezen koncepció keretébe tartozó területek telephellyel vagy céghellyel rendelkező vállalkozók 50%-os mértékű kedvezményt, illetve a készpénzzel egyösszegben 10.000 Ft felett fizető vásárlók pedig 20%-os mértékű kedvezményt kapnának. A két kedvezmény együttesen nem alkalmazható. Czobor Zoltán: Hiányolom az előterjesztésből ezt a kedvezményes rendszert, a bizottsági ülésen arról is szó volt, hogy nagykanizsai lakosnak is adunk kedvezményt, meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy bérletet lehessen váltani a parkírozókra, és a bérletből adódóan kedvezményt biztosítsunk. Ezt az előterjesztés komoly hiányosságának tartom. Krémer József: A Polgármesteri Hivatal előtti parkoló is fizetőparkoló? Kérem vizsgálják meg, hogy a Felsőtemplom melletti útszakasz bevonható-e a fizetőparkolók körébe. Mátyás József: Háromféle kedvezmény van. Az egyik, hogy a fizetőparkolókkal érintett területeken élő lakosság igazolt rendszám alapján díjmentességet igazoló bérlettel veheti igénybe a lakóhelyükhöz legközelebb eső parkolót. Második kedvezmény, hogy a fizetőparkolókkal érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások, üzemek, intézmények 50%-os díjkedvezményben részesülnek. Harmadsorban aki bérletet vásárol 10.000 Ft értékhatár fölött 20%-os kedvezményben részesül. Zsoldos Ferenc: A rendelettervezet 13. § (2) bekezdése szerint "Az értékesítés során befolyt összeget szállítással, illetve tárolással megbízott igazolt költségei levonása után az önkormányzat elkülönített számlája javára utalja." Ha csak a költségeit vonhatja le a vállalkozó, akkor mi motiválja, hogy tárolja, és foglalkozzon az autóval? Javaslom a pontosítást, mely szerint: "... megbízott igazolt költségei és külön szerződésben rögzített haszonkulcsból eredő jövedelmének levonása után az önkormányzat elkülönített számlája javára utalja." Suhai Sándor: Költségként merül fel a szállítás, a napi tárolás. Ebben benne van a haszon. Zsoldos Ferenc: Ez abban az esetben nem érvényes, ha olyan autót 38 szállít el, amelynek nem lehet megtalálni a tulajdonosát. Suhai Sándor: A vállalkozó értékesítheti az autót, ez biztosítja a kiadásait. Zsoldos Ferenc: Elfogadom a választ. Czobor Zoltán: A 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy "... a kijelölt parkolóhelyeket az ott lakók díjmentességet igazoló bérlettel igénybe vehetik". Tisztázatlannak érzem az ottlakók fogalmát, mert mindenki valamelyik parkolóhoz közel esik. Mi fogja eldönteni, hogy ezeket a parkírozókat kik használhatják ingyenesen? Kik fogják ellenőrizni a számlákat? Mátyás József: Az ottlakók fogalmát lehet pontosítani úgy, hogy "a 3. §-ban felsorolt utcákban lakók". Helyesebbnek tartom, hogy határoljunk le egy területet, mert a belváros pontosan lehatárolható: Rozgonyi utca-Eötvös tér keleti oldala-Kórház utca-Bajza utca-Zrinyi Miklós utca-Autóbuszállomáshoz vezető út . Pontosítani lehet úgy, hogy "akik ezekben az utcákban laknak és az ezzel bezárt utcákban". Ha a 3. §-ban felsoroltakat alkalmazzuk, akkor a Fő utcát nem lehet figyelembevenni. Előnyösebb, ha területet határolunk körbe. Krémer képviselőnek válaszolom, hogy az Erzsébet téri parkolótömbbe a Polgármesteri Hivatal előtti terület nem tartozik bele. A Felsőtemplom előtti terület azért maradt ki, mert a Kölcsey utcából ki kell telepíteni a taxiállomást, és ez a hely ideális lenne taxiállomás céljára. Bicsák Miklós: Van-e arra lehetőség, hogy az állampolgárok olyan bérletet vásároljanak, amellyel mind a 16 parkolót használhatja? Mátyás József: Igen, a 10.000 Ft-os bérlet az önkormányzat által most kijelölt valamennyi területre érvényes a városban. Az ellenőrzés biztosítása egy későbbi döntés függvénye, hogy milyen rendszerben fogjuk megvalósítani, és hogyan fog üzemelni, a parkolók kezelőjének a joga eldönteni. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság rövidesen dönt erről, majd a felelős kivitelező, később üzemeltető a beruházás ügyében a megfelelő lépéseket megteszi. Magyar József: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 16 parkírozó létesítése után kötelezettségei lesznek az önkormányzatnak, a költségvetésben gondoskodni kell ezeknek a parkolóknak a rendbentartásáról. Javaslom, mérjük fel, hogy a parkolórendszer beindításánál milyen járulékos költségek merülnek fel. A bevételek egy részét hóeltakarításra, út- és parkolókarbantartásra kell fordítani. Megvizsgálták-e, hogy a Sugár utcában a Fő úttól a Rozgonyi utcáig és a Zrínyi utca egyirányú szakaszán a ferdeparkoló nem lenne gazdaságosabb? Amennyiben ez megoldható, javaslom a ferdeparkolót. Suhai Sándor: Kb. 12 millió Ft-ba fog kerülni a parkolók fenntartása, kb. 40 millió Ft bevételre számíthatunk. Kérem, hogy most csak a rendeletről vitázzunk. 39 Magyar József: Miért 8-18 óráig kell parkolási díjat fizetni? Mátyás József: A fizetőparkoló jellege miatt, ha 8-16 óráig fizető egy parkoló, abban az esetben 16 óra 10 perckor már nem fizető. A sorompós automatáknál a sorompók 16 óra után kinyílnak, viszont ha 18 óráig kell várni a díjmentességre, akkor az már meggondolandó. Ez nem bevételnövelés, hanem üzemeltetési kérdés. Van egy részletes felmérésünk, a parkolók kihasználtságáról. Erről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak komplett anyaga van. 16 óra után lényegében nincs parkolási igény a városban, a lakók díjmentesen parkolnak. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a 6. § (3) bekezdése így szóljon: "A fizető várakozásra kijelölt parkolóhelyeket a parkolóhellyel azonos utcában vagy téren lakók díjmentességet igazoló bérlettel vehetik igénybe a lakóhelyükhöz legközelebb eső parkolóban." Mátyás József: A parkolási területen belül nem helyes, ha meghatározzuk az utcákat, mert a Fő utcában nincs kijelölt parkolóhely. Ezért utcákkal körbehatárolva lehet meghatározni, hogy melyik területen belül lenne a teljes díjmentesség, célszerűbb ebben az esetben a területi határ. Kelemen Z. Pál: A módosítást visszavonom. Krémer József: Én nem a bank melletti parkolóra gondoltam, hanem a templom melletti területre, ahol 10-12 parkolási lehetőség van. Nagyon nehéz helyzetbe kerül ez az utca, ha a Művelődési Ház előtti parkoló is fizetőparkoló lesz, és csak ezen a szakaszon nem kell fizetni. Minden intézmény előtt a parkolóhelyet minden hivatalnak meg kell venni, viszont a rendeletet hozó hivatal előtt kedvezményt adunk. Nem tudok azonosulni ezzel a privilégiummal. Suhai Sándor: Akkor például egy Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen résztvevő képviselők óránkénti 120 Ft-ot fizetnek, így 600 Ft-ba kerül a parkolás az ülés ideje alatt. Ugyanezt a bíróság vonatkozásában is vizsgálni kell. Nem a Polgármesteri Hivatal dolgozói miatt, hanem az ügyfelek miatt van erre szükség. Krémer József: Amennyiben a Polgármesteri Hivatalt akarja felkeresni az ügyfél, akkor ő is fizesse meg a parkolóhelyet, vagy menjen busszal, kerékpárral. Lehet, hogy a rendelet következtében egyre nagyobb igény lesz a kerékpárútakra. Béres Márton: Szerintem ez a rendelet nem polgárbarát. Ha valakit az intézkedésre jogosultak részéről sérelem ér, akkor mi a jogorvoslat módja? Röst János: Pontosítást szeretnék tenni a 3.§ (2) pontjára: "A felsorolt parkolóhelyek megváltoztatása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozik." Ezzel kiküszöbölnénk, hogy ne kelljen egy-egy parkoló miatt a közgyűlésnek tárgyalni a módosításról. 40 Dr. Fodor Csaba: Szeretném Röst képviselő módosítását kiegészíteni azzal, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság együttes döntésével legyen lehetőség a parkolóhelyek megváltoztatására. Kovács Tamás: Módosító javaslatom, hogy a 3. § (2) bekezdésében az szerepeljen, hogy a rendelet területi hatálya a Rozgonyi út-Eötvös tér-Kórház utca-Bajza utca-Zrinyi utca által határolt területekre terjed ki, ezen belül a várakozási díjfizetésre kötelezett területek kijelölése az említett két bizottság együttes hatáskörébe tartozik. Ezzel áthidaltuk az említett módosító javaslatokat. A 6. § (3) bekezdésére vonatkozik a 3. § (2) bekezdésében meghatározott lakók, és az ezen a területen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozók, intézmények. Krémer József: Szeretném, ha módosító indítványként kezelnénk, hogy a Polgármesteri Hivatal előtti parkoló illetve a Felsőtemplom melletti parkoló is bekerüljön a fizetőparkolói zónába. Suhai Sándor: Az egyik legjobban előkészített anyagról van szó, bizottsági szinten többször lett egyeztetve. Czobor Zoltán: A bizottságok gyakran hiába döntenek, mert a Polgármesteri Hivatal megfelelő osztályai nem veszik figyelembe ezeket a javaslatokat, nem kerülnek beépítésre a rendeletekbe. Rendszeresen az történik, hogy a beterjesztés a közgyűlés elé kerül, és itt véleményezi a bizottság. Ez a rendelet kivételnek számít. Mátyás József: Béres Mártonnak válaszolom, hogy ha valakinek díjfizetési problémája van, azt szabályozzuk az ellenőrzéskori szankcionálással. A 8. §-ban utaltunk arra, hogy a 143/1995. számú kormányrendelet szerint kell eljárni, ez tartalmaz jogorvoslati lehetőséget. Czobor képviselőnek válaszolom, hogy a számlákat nem ellenőrizzük, a vállalkozó és akinek az autóját elszállították, azok figyelik. Kovács Tamás: Módosító javaslatom volt, amely szerint a 3. § (2) így szólna: "Fizetőparkolók a Rozgonyi utca-Eötvös tér-Kórház utca-Bajza utca-Zrinyi utca által határolt területeken belül jelölhető ki." A 3. § kiegészülne egy (3) bekezdéssel, amely így szólna: "A fizetőparkolók területének kijelölése a (2) bekezdésben írt területeken belül a Gazdasági és Városüzemeltetési és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság együttes állásfoglalásával történhet." Suhai Sándor: Aki elfogadja a módosító javaslatot, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. 41 Suhai Sándor: Krémer képviselő javaslata volt, hogy a Polgármesteri Hivatal előtti terület is tartozzon ugyanolyan elbírálás alá, mint a kijelölt parkolóhelyek. Kovács Tamás: A tényleges kijelölés a bizottságok együttes ülésén történhet, most nem dönthetünk arról, hogy milyen területeket vonunk be a körbe. Krémer József: Visszavonom a javaslatomat azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben ez a terület nem lesz bevonva, akkor a továbbiakban is hangot adok a véleményemnek. Kovács Tamás: További módosító javaslatom volt, hogy a 6. § (3) bekezdése így kezdődjön: "A fizető várakozásra kijelölt parkolóhelyeket a 3. § (2) bekezdésében írt területek területén lakók...". Suhai Sándor: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Kovács Tamás: Az 1. számú melléklet a következőképpen folytatódna: "50% kedvezmény illeti meg a 3. § (2) bekezdésében meghatározott parkolóhelyeken telephellyel illetve székhellyel rendelkező vállalkozókat és intézményeket. 20% kedvezmény illeti meg a legalább 10.000 Ft értékű bérletet váltókat. A kedvezmények nem vonhatók össze." Suhai Sándor: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 4/1996. (II. 6.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/1996. (II. 6.) számú rendelete a fizetőparkolók működéséről, a közterületi járműtárolás és a járművekkel összefüggő egyéb közterületigénybevételek szabályozásáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 42 9.) Javaslat oktatási intézmények vezetői állásának betöltéséhez szükséges pályázatok kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Röst János: A határozati javaslatban nincsen meghatározva, hogy mit kell csatolni a pályázathoz, továbbá az sem, hogy hol kell meghirdetni a pályázatokat, illetve azokat ki bírálja el. Javaslom ennek kiegészítését. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A pályázati feltételek törvényi előírások. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 22/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal pályázatot hirdet oktatási-nevelési intézmények vezetői állásaira. Az állások betöltésének ideje 1996. augusztus 1. A kinevezés az adott intézmény változatlan szervezeti működése esetén 5 tanévre szól. Intézmények összevonása, szervezeti átalakítása esetén új pályázatot kell kiírni. A pályázatokat a megjelenéstől számított egy hónapon belül kell a Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztály címére - 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. - megküldeni. 1.) 2.) Meghírdettett álláshely Csokonai Úti Napköziotthonos Óvoda 8800 Nagykanizsa, Csokonai u. 5. Kőrősi Csorna Sándor Általános Iskola 8800 Nagykanizsa, Csokonai u. 1. Képesítés, egyéb feltételek Felsőfokú szakirányú végzettség 5 év szakmai gyakorlat Egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári képesítés 5 év szakmai gyakorlat Juttatások, bér, pótlék Bér: közalkalmazotti törvény alapján Pótlék: 17.000 Ft ÁEI: 1996. augusztus 1. Bér: közalkalmazotti törvény alapján Pótlék: 17.000 Ft ÁEI: 1996. augusztus 1. 3.) Zemplén Győző Egyetemen vagy fő- Általános Iskola iskolán szerzett Bér: közalkalmazotti 43 8800 Nagykanizsa, Zrinyi M. u. 18. 4.) Petőfi Sándor -Vécsey Zsigmond Általános Iskola 8800 Nagykanizsa, Vécsey Zs. u. 6. 5.) Templom Téri Általános Iskola 8800 Nagykanizsa, Bajcsy Zs. u. 67. 6.) Nevelési Tanácsadó 8800 Nagykanizsa, Muraközi u. 5. tanári képesítés 5 év szakmai gyakorlat Egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári képesítés 5 év szakmai gyakorlat Egyetemen vagy főiskolán szerzett tanári képesítés 5 év szakmai gyakorlat Pszichológus vagy gyermek pszichiáter felsőfokú végzettség 5 év szakmai gyakorlat törvény alapján Pótlék: 17.000 Ft ÁEI: 1996. augusztus 1. Bér: közalkalmazotti törvény alapján Pótlék: 17.000 Ft ÁEI: 1996. augusztus 1. Bér: közalkalmazotti törvény alapján Pótlék: 17.000 Ft ÁEI: 1996. augusztus 1. Bér: közalkalmazotti törvény alapján Pótlék: 17.000 Ft ÁEI: 1996. augusztus 1. Határidő: 1996. február 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat Szőke Jánosné intézményvezető felmentésére és a Bölcsődéskoruakat Gondozó Intézmény vezetői pályázatának kiírására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Kérem, hogy a közgyűlés nevében fejezzük ki köszönetünket Szőke Jánosnénak, aki 36 évig dolgozott e területen. Aki az előterjesztést, határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza: 23/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szőke Jánosnénak, a Bölcsődéskoruakat Gondozó Intézmény vezetőjének közalkalmazotti jogviszonyát nyugdíjazás miatt -magasabb vezetői megbízásának visszavonásával egyidejűleg - 1996. december 30. napján felmentéssel megszünteti. 44 Felmentési idejét 8 hónapban állapítja meg, melynek időtartamából 4 hónapra, 1996. szeptember 1. naptól december 30. napjáig a munkavégzés alól mentesíti. Köszönetét fejezi ki a több mint 36 éven át végzett munkájáért. Felkéri a Polgármestert, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről intézkedjen. Határidő: 1996. március 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézménye vezetői munkakörére pályázatot ír ki. A munkakör 1996. szeptember 1. naptól tölthető be. Pályázati feltételek: - szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy középiskolai végzettség és szakirányú felsőfokú szakképesítés, - legalább 5 év szakmai szakmai gyakorlat, - büntetlen előélet. Bérezés a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok szerint. A pályázathoz csatolni kell: 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, - szakmai önéletrajzot, - képesítést igazoló okirat másolatát. A pályázatot a Népjóléti Közlönyben, valamint a helyben szokásos módon kell meghirdetni. A pályázat benyújtásának határideje: 1996. május 15. A benyújtott pályázatokat a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezi és terjeszti a közgyűlés elé. Határidő: 1996. március 1. 1996. június 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 45 11.) Előterjesztés a nagykanizsai 1839/17. és 1839/18. hrsz-ú ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza: 24/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése versenytárgyalás mellőzésével vételi jogot biztosít a "VILLKER" Villamossági Műszaki- és Kereskedelmi Kft. részére a nagykanizsai 1839/17 és 1839/18 számú ingatlanokra 3.600 Ft/m2 fajlagos áron. A közgyűlés hozzájárul a vételár két részletben történő megfizetéséhez oly módon, hogy a vételár 50%-át a szerződéskötéskor, míg a fennmaradó 50% vételárhátralékot 1996. június 30-ig köteles a vevő megfizetni. A vételárhátralék előzőekben írt határnapig történő megfizetésére a vevőt kamatmentesség illeti meg, és a tulajdonjogot kizárólag a teljes vételár megfizetését követően szerezheti meg. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés megkötésére. Határidő: 1996. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 12.) Papp Ferenc lemondása a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsági tagságáról és új bizottsági tag megválasztása (szóban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba: Papp Ferenc már régebben jelezte, hogy betegsége és többirányú elfoglaltsága miatt nem tud részt venni a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság munkájában. így ezért a bizottsági tagságáról lemondott. A bizottság elfogadta a lemondást, helyette javaslom a bizottságba megválasztani Ferenczy Zoltán képviselőt. Suhai Sándor: Aki egyetért Papp Ferenc a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagságáról történő lemondásával, kérem szavazzon. 46 A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem van-e még javaslat a bizottsági tagságra? Kérdezem Ferenczy Zoltán, hogy elvállalja-e a jelölést? Ferenczy Zoltán: Elvállalom. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Ferenczy Zoltán legyen a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) 25/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) elfogadja Papp Ferenc képviselő lemondását a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsági tagságáról. b.) megválasztja Ferenczy Zoltánt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagjának. Határidő: 1996. február 29. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kmf. 1. napirendi pont tárgyalásánál: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 1. napirendi pont kivételév polgármester Dr. Takács Anikó jegyző polgármester |
