* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.31 MB | |
| 2025-12-11 12:50:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  23 | 27 | 1996. január 23. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 1/1996-tól 9/1996-ig Rendelet száma : 1/1996. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a szociális intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 4.) Javaslat a költségvetési intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetésre és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáira (ír. ) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetésére javaslat (I. forduló) (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) A közgyűlés 1996. évi munkatervének megállapítása (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 7.) Javaslat a közterületek és közterület jellegű területek használatának előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 8.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának perbeli képviseletére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 9.) Arszin György lemondása a Gazdasági és Városüzemeltetési bizottsági tagságáról (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 10.) Javaslat a Nagykanizsa, Rózsa F. u. 13. szám alatti lakosok kárigényének megoldására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Az 1996/97-es tanév indításához kapcsolódó feladatok (ír.) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 13.) Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó; Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 14.) Javaslat a Nagykanizsa-Fakos, Damjanich utcai zártkerti ingatlanok vízellátása közműfejlesztési hozzájárulásának megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 15.) Javaslat a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére (írásban) Előadó: Zsoldos Ferenc, a Szervező Bizottság elnöke 16.) Dr. Kerekes József önálló képviselői indítványa (írásban) Zárt ülés: 17.) Előterjesztés a nagykanizsai 3759/2. hrsz-ú ingatlanon végzett beruházások megtérítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) Előterjesztés a Kanizsa Bútorgyár tulajdonában lévő Csónakázó tavi épület megvásárlásáról Előadó: Suhai Sándor polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. január 23-i üléséről Határozatok száma: 1/1996-tól 9/1996-ig Rendelet száma : 1/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. január 23-án (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Mátyás József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető-helyettes, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Schmidt László, Szabó Szilveszter, Dusnoki Ágnes a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Teleki László a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kámán László az IKI intézményvezetője, Kovács Rita a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hirlap kirendeltségvezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Tisztelettel köszöntöm Dr. Takács Anikót, aki először ül itt jegyzőként mellettem. Tüttő István: Napirend előtt kérek szót. Papp Ferenc: Napirend előtt kérek 1,5 percet. Hajgató Sándor: Napirend előtt kérek szót. Béres Márton: Kérdést szeretnék feltenni. Ferenczy Zoltán: Napirend előtt 2 percet kérek. Suhai Sándor: Aki egyetért a meghívóban közölt napirendi pontokkal, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a meghívóban szereplő 16. napirendi pontot zárt ülésen kívánja megtárgyalni, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki a meghívóban szereplő 17. napirendi pontot zárt ülésen kívánja megtárgyalni, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a meghívóban szereplő 18. napirendi pontot zárt ülésen kívánja megtárgyalni, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Csákai Iván: Kérem, hogy a 10.) és a 11.) napirendi pontot az interpellációk után tárgyaljuk, mert vendégek jöttek az intézményektől. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 10.) és 11.) napirendi pontot 3. és 4. napirendi pontként tárgyalja a közgyűlés, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal elfogadja. Tarnóczky Attila: A napirendek között szereplő 12.) számú előterjesztés olyan döntést igényel, amely bírósági határidőhöz van kötve. Javaslom, hogy amennyiben folytatólagos ülésre kerül sor, ebben a napirendben a mai nap mindenképpen döntsünk. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a jelenlegi 12., 14., és 18. napirendi pontot 8., 9., és 10. napirendi pontként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Dr. Horváth György: Kérem, hogy Az 1996/97-es tanév indításához kapcsolódó feladatok című napirendi pontot is ma tárgyaljuk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy ma tárgyaljuk az 1996/97-es tanév indításához kapcsolódó feladatokat, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a szociális intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 4.) Javaslat a költségvetési intézményeknél folyó munkahelyi ét- keztetésre és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáira (ír. ) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetésére javaslat (I. forduló) (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) A közgyűlés 1996. évi munkatervének megállapítása (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 7.) Javaslat a közterületek és közterület jellegű területek használatának előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 8.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának perbeli képviseletére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 9.) Arszin György lemondása a Gazdasági és Városüzemeltetési bizottsági tagságáról (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 10.) Javaslat a Nagykanizsa, Rózsa F. u. 13. szám alatti lakosok kárigényének megoldására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Az 1996/97-es tanév indításához kapcsolódó feladatok (ír.) Előadó; Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 13.) Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó; Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 14.) Javaslat a Nagykanizsa-Fakos, Damjanich utcai zártkerti ingatlanok vízellátása közműfejlesztési hozzájárulásának megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 15.) Javaslat a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére (írásban) Előadó: Zsoldos Ferenc, a Szervező Bizottság elnöke 16.) Dr. Kerekes József önálló képviselői indítványa (írásban) Zárt ülés: 17.) Előterjesztés a nagykanizsai 3759/2. hrsz-ú ingatlanon végzett beruházások megtérítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) Előterjesztés a Kanizsa Bútorgyár tulajdonában lévő Csónakázó tavi épület megvásárlásáról Előadó: Suhai Sándor polgármester Napirend előtt; Tüttő István ismerteti a Nagykanizsai Városvédő Egyesület levelét. (A levél a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Papp Ferenc: Választóink szóvá tették és nekem is feltűnt, hogy a decemberi közgyűlésen a Rozgonyi u. 1. sz. alatti építkezés elbírálása ügyében milyen durva vita alakult ki. Mindkét oldal reagálása a másik fél véleményére személyeskedő jellegű volt. Sajnálom, hogy a két képviselőtársam most nincs itt, akik akkor a vitában is részt vettek. Ártott az ügy a "pengeváltásban" résztvevőknek, de az egész közgyűlésnek is és sérült az önkormányzatiság intézménye is. Kérem a képviselőket, hogy a részletes szakmai vitákat a bizottságban folytassák le, ott is korrekt módon, megfelelő hangnemben. A közgyűlésen pedig a fő kérdésekben elvi szakmai eszmecsere legyen, vitapartnert mindkét oldal véleményének maximális tiszteletben tartásával. Kérem, hogy az ügyrendi javaslatokat a maguk jelentőségének megfelelően kezeljük. Bízom abban, hogy a most induló évben jobb együttműködésben dolgoznak majd a képviselőcsoportok a város érdekében. Hajgató Sándor és Ferenczy Zoltán képviselők napirend előtti hozzászólásait a testület interpellációként kezeli, melyet a 2.) napirend tartalmaz. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Krémer József: Az elmúlt időszakban több olyan rendezvény volt, amely a közgyűlés számára és a város lakosságának is hasznos információkkal szolgál. Finnországi - leendő partnervárosunkból -Saloból december elején 5 fős delegáció járt nálunk. Hazatérve elújságolták nagykanizsai tapasztalataikat és erről a helyi sajtó is írt. Idézek az újságcikkből. Címe: "Az új baráttal megtaláljuk a közös hangot, saloiak ismerkedtek Nagykanizsával." Továbbá: "Sallónak és magyarországi testvérvárosának Nagykanizsának jó lehetőségei vannak az együttműködésre." Közben felsorolja, hogy milyen város Nagykanizsa, mekkora a lakossága, ki vezeti a várost, milyen az ipara, milyen a földrajzi elhelyezkedése stb. A végén: "Az 56.000 fős Nagykanizsa 120.000 embernek gazdasági központja, tehát kétszer annyi, mint Salo és a hozzátartozó területek." A testvérvárosok nagyságrendi különbözősége ellenére az ottani polgármester úgy véli, hogy a barátsági kapcsolatok egyenrangúak lehetnek. "Az együttműködés terén biztosan egyenlő erőkkel dolgozhatunk, hiszek benne, hogy Nagykanizsával könnyű lesz megtalálni a természetes kapcsolatot, miután sikerül a kezdet." Szibériai Szurgut városából járt novemberben Zala megyében egy delegáció. A megbeszélésen részt vettek Zala megye vezetői és Nagykanizsa város vezetői is. Megállapodtak Szurgut városával, hogy egy-egy személyt cserélnek, akik felmérik az együttműkés lehetőségeit. így az utóbbi hetekben több mint két hétig volt itt Fokin úr Szurgutból és több nagykanizsai és környéki cég is tapasztalta, hogy milyen alapos munkát végzett. Feltárta azokat a lehetőségeket, amelyek érdekelhetik annak a távoli városnak a lakosságát. Úgy tűnik, hogy komoly gazdasági együttműködésre van lehetőség és van remény. Az elmúlt hét péntekén az alpolgármester úrral és a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel Grazban jártunk az ottani gazdasági kamaránál abból a célból, hogy kapcsolatokat létesítsünk a nagykanizsai gazdasági társaságok számára és ismerkedjünk néhány olyan emberrel, akik ebben az együttműködésben nekünk segítségünkre lehetnek. Fogadott bennünket Kurt Uhlmann a Gazdasági Kamara Külgazdasági és Integrációs Politikai Részlegének munkatársa és rendkívül eredményesnek ítélték a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselői is ezt a látogatást. Ennek eredményeként kaptunk egy faxot, melyet felolvasok és örülnék, ha a sajtó ezt le tudná hozni. (A fax szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Ezen a találkozón részt vett még Hans Rot úr a Saubermacher cég tulajdonosa és Dr. Rudi Roth Magyarország ausztriai tiszteletbeli konzulja. Ő megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz Nagykanizsa város és Stájerország emberi kapcsolatainak előmozdítására. Ezért a tevékenységéért kapta Magyarországtól a tiszteletbeli konzul címet és jogosítványokat is. A hétvégén szeretnék Puchheimbe utazni a Nagykanizsa és Puchheim testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése érdekében, az eddigi együttműködések további szorgalmazása érdekében. Január 2 9-én hétfőn lesz egy megbeszélés a puchheimi polgármesterrel. Magyar József: Amikor a külföldi tanácsnokot kineveztük, akkor nem tisztáztuk azt a kötelmet, hogy milyen gyakorisággal tájékoztassa a képviselőket. Javaslom hogy, vagy rendszeres időközben vegyük napirendre a külföldi kapcsolatok dolgait, vagy a polgármesteri beszámolóban kapjunk tájékoztatást. Suhai Sándor: Eddig nem tűnt rossz megoldásnak, hogy Krémer képviselő szóban kiegészíti a polgármesteri beszámolót, de lehet ezt egyszerűsíteni, írásban is megtenni. Palotás Tibor: Az 5. oldalon a 182/1995. számú határozat a Rozgonyi 1. sz. alatti épület felújításáról szól. Az első bekezdés végén szerepel, hogy a felújítás befejezésének határideje 1997. május 31. A pályázat felbontása után kialakult helyzetben a jegyzőkönyvben 1997. január 31. szerepelt vállalt kivitelezési határidőként. Kérdésem, hogy kinek van igaza a határidővel kapcsolatban és ha január 31. az ajánlott határidő, akkor mitől változhatott ez meg május 31-re? Röst János: A 44/e/1995. sz. határozat végrehajtására adott jelentés tartalmazza, hogy a lakáskoncepció kidolgozására a közgyűlés bizottságot hozott létre. Úgy emlékszem, hogy ez a bizottság az elmúlt közgyűlés időszakában jött létre és nem működött igazából. Javasolom, fel kellene frissíteni és a következő Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésre be kellene terjeszteni az anyagot. Én szívesen közreműködnék ebben a munkában. Aktuális a dolog, mert a bérlakások nagy része eladásra került és olyan helyzet van, ahonnan már ismét tovább lehetne lépni. A 181/1995. sz. határozatnál - mivel folyamatban lévő ügyről van szó - kérek határidőt és felelőst megjelölni. Az előterjesztés két helyen újságokra hivatkozik. Az első egy Kanizsa Újságban megjelent anyag, amely végül is nem ott hangzott el, nem nyilatkozat volt, hanem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság üléséről tájékoztatott. Az újságban másképp szerepelnek szószerkezetileg a vélemények. A másik pedig a Zalai Sziromnak egy másolatban lévő oldala, amelyet nem tartok szerencsésnek, hisz számomra egy újságcikk nem mértékadó. Ha a polgármester úr tájékoztatni kívánja a közgyűlést, akkor kell írni egy hivatalos levelet Varga Lászlónak, a Megyei Közgyűlés elnökének, kérni kell tóle a jegyzőkönyvek másolatát és egy tájékoztatást. Béres Márton: 181/1995. sz. határozatot már Röst képviselő említette. A 183/1995. sz. határozatban szokatlan tendenciát látok, hiszen olyan ínséges a garázshelyzet Nagykanizsán, hogy aki tehetné, igyekezne hozzájutni ehhez a lehetőséghez. A beszámolóban pedig azt olvasom, hogy a szerződést nem sikerült megkötni, mert az érdekeltek többszöri felhívás ellenére sem éltek vásárlási jogukkal. Ennek mi az oka? Olyan területet kaptak, amelyen ezt nem lehet megvalósítani, vagy az érték volt aránytalan? Hogyan lehetett az, hogy 10 korábban preferált személy ilyen lehetőséggel a mai helyzetben nem él? Tarnóczky Attila: Azt hittem, hogy a megyei elnök úr által adott nyilatkozatra, mely a Zalai Sziromban megjelent meg, elég lesz a Megyei Közgyűlésen reagálnom, de mivel ez az MSZP propaganda újság másolatban idekerült nem kerülhetem meg. A nyilatkozatban elnök úr a FIDESZ-KDNP-MDF frakciót vádolja azzal, hogy megakadályozza terveinek valóra válthatását. Ennek a koalíciónak 13 képviselője van szemben elnök úr koalíciójával, ahol 23-an ülnek, ez messze nagyobb, mint az abszolút többség. Az újságban feltett kérdésre, mely szerint kinek lehetett érdeke meggátolni, hogy a nagykanizsai kórház felújítása támogatva legyen, azt tudom válaszolni, hogy annak, aki azt a javaslatot előterjesztette, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházának felújítására ne kerüljön semmi, ez a személy elnök úr volt. A cikkben szereplő többi valótlanságról a Megyei Közgyűlésen szeretnék nyilatkozni. Dr. Csákai Iván: A 44/1995. sz. határozat e.) pontjánál szereplő határidő 1995. december 31. Én úgy értelmeztem, hogy ez a befejezés határideje, itt viszont az áll, hogy a kidolgozást megkezdte. Ha megkezdte, akkor meddig fogja folytatni annak a témának a kidolgozását, amin már régen túl kellett volna lennünk, hogy egyáltalán a 1996-os évben a lakásépítéshez hozzányúljunk? A 234/1995. sz. határozat f.) pontjánál mit jelent az, hogy döntő rész felhasználásra került. Mennyi került felhasználásra és mennyi az, ami maradt? Kérem legközelebb összegszerűen jelölni, hogy mennyi került felhasználásra. Magyar József: A jelentés 4. oldala a Csónakázó-tó és környéke részletes rendezési tervével foglalkozik, melynek utolsó bekezdésében a DKG-EAST Rt-t elírták. Gondolni kellene rá - ha már tervbe vették - hogy a kilátó rendbehozatala nem kevés pénzbe fog kerülni. A 266/1995. sz. határozat c.) pontja tartalmazza, hogy vizsgálják meg mennyi az úszoda működtetésének költsége és annak 1/12-ed részét a vállalat átalakításáig a Polgármesteri Hivatal havonta utalja át az üzemeltetőnek. Kérdezem, hogy megvizsgálták-e és mennyi az az 1/12-ed rész? Ha nem vizsgálták meg, akkor innen hiányzik egy határidő, hisz lassan már február lesz. 8 Czobor Zoltán: Az 5. oldalon 182/1995. sz. határozatban szerepel, hogy az emeleti irodák bérbeadására és a tetőtéri lakások eladására pedig csak a felújítás befejezése után kerülhet sor. Javasolom a Vagyongazdálkodási Csoportnak, hogy ne várja meg a felújítást, legalább is a tetőtéri lakások eladásával, mert miután minden adata ismert, azonnal meg kellene kezdeni az értékesítését. Marton István: A 44/1995. sz. határozat e.) pontjában az 1995. december 31-i határidő jól emlékszik Csákai képviselő befejezési határidő volt. Idézem a határozatot: "utasítja az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy gondoskodjon az intézményi lakásgazdálkodási koncepció elkészítéséről, bizottsági egyeztetéséről és testület elé terjesztéséről." Úgy gondolom, hogy ez egyértelmű volt. Engem nem érdekel, hogy a munkát mikor kezdik meg, az zavar, hogy a tervezett végrehajtás után egy hónappal még csak a kezdéséről lehet beszámolni, miközben ez nem az IKI hibájából húzódik. A 114/1995. sz. határozat a-b-c. pontjainak lényege, hogy az OTP Ingatlan Rt-vel kötött megállapodásban szereplő telkek közül 1995-ben a Kórház utca 12. sz. alatti ingatlanra jött létre adásvételi szerződés. A helyzet további fenntartása az ott ütemezett határidők nem tartása következtében az építeni szándékozó konkurencia ellehetetlenítését eredményezi. Van ennek a határozatnak egy d. ) pontja is, amely szerint a mellékletben felsorolt építésre kijelölt ingatlanok körének bővítési jogát a közgyűlés saját hatáskörében tartja. Szeretném, ha ennek a fordítottja is megtörténne, ezt a monopol helyzetet feloldanánk azzal, hogy a határozatban szereplő, de egyenlőre meg nem kötött szerződéseknél versenytárgyalást tartunk, hiszen a lejárt határidő után minket már semmi sem köt. A 10. oldal utolsó bekezdésében szerepel, hogy 1995. végén több tételben, összesen 86,7 mFt összegben a lakásértékesítési bevételek terhére csökkentettük a város hitelállományát. Ezt el is hinném, ha nem lenne utána a következő fél mondat: "az év végi fordulónapon 110,5 mFt-ra csökkent ez a hitelállomány". Nem ez csökkent, hanem a célhitelállomány, amely a kórházrekonstrukciót érinti, hisz Cserti Tibor a Gazdasági Osztály vezetője is tudja, hogy a teljes hitelállomány 270 millió Ft körül van plusz a kamatokkal együtt megközelíti a 400 milliót. A 11. oldal közepén a Vegyeskórus olaszországi meghívásával kapcsolatban megtudhatjuk, hogy január 15-ig 1.100 DM előleget átutalt a hivatal az önkormányzati költségvetés terhére támogatásként. Úgy tudom, hogy az intézménynek nincs meg az idei költségvetése, tehát ez nem ide való téma, pl. a kulturális alapban kellett volna megjeleníteni egy pályázaton keresztül. A Bonbonetti Rt-nél a titkosságról van szó. Úgy gondolom, a határidő nem titkos, legalább azt le kellett volna írni. A 12. oldal első bekezdése a HUNGAROHOLDING Rt-vel 1994-ben kötött portfóliókezelési szerződés elmúlt év végi felmondásával kapcsolatos. Az Rt. nem tett eleget szerződésben vállalt kötelezettségeinek. A múlt év közepén ezt már a Pénzügyi Bizottság vizsgálta, aminek eredményeként sajnos csak egy 50%-os csökkentés született. Megkérdezném, hogy miért kellett ezt két lépcsőben végrehajtani, amikor megvolt arra fél évvel ezelőtt az alkalom, hogy egyben tegyük meg. 9 A 13. oldal 2. bekezdése tartalmazza, hogy a Kiskastély felújítása csak a 4. helyen szerepelhet. A megelőző három is fontos, de óvakodnék a Kiskastélyt 4. helyre tenni akkor, amikor a Zsinagógával ellentétben - konkrét felhasználási cél jelentkezik és ha ezt nem teszi meg a város, akkor több mint 1 milliárd forint értéket kihagy. Krémer József: Magam is vitatkoznék azon a sorrenden, amit a polgármester úr felállított a 4 épület felújítását illetően, bár a 4 legfontosabb épületét említi a városnak, amelyek nagyon rossz állapotban vannak. Számomra nem derül ki, hogy írt-e a város vezetése Z. Soós Istvánnak egy levelet vagy nem. Én a december 12-i közgyűlésen elmondtam, foglalkozzunk azzal, hogy Z. Soós István több mint 1 milliárd forintot érő gyűjteményét elfogadja-e a város és ha igen, akkor tesz-e érte valamit. Emellett azt is kértem, hogy mivel 95 éves elmúlott Z. Soós István, fontos lenne, hogy minél előbb levelet kapjon. Lehet, hogy ő már 1 éve nem kapott választ, legyünk tekintettel életkorára. Tarnóczky Attila: Szerepel az anyagban az Ady és a Batthyány utcai óvodák épületének értékesítése azzal a hírrel, hogy a versenytárgyalás két alkalommal eredménytelen volt, ezért árcsökkentés céljából a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elékerül az ügy. Bejelentem, hogy az Ady utcai óvoda eladási ára 5 millió Ft alá fog kerülni, akkor kénytelen leszek beállni a gyanakvók sorába, hisz tudom milyen gyönyörű családi házról van szó. Kámán László: Palotás képviselőnek válaszolom, hogy a pályázatban 1997. május 31. szerepelt, egy pályázó jelentette be, hogy január 30-ig fel tudja újítani ezt az épületet és ezt a bizottság pozitívumként értékelte és ezzel a pályázóval kötöttük meg a kivitelezési szerződést. A pályázatban szerepel, hogy a kivitelezés várható befejezési időpontja 1997. május 31. Az öt pályázóból ezt 4-en vállalták, az ötödik pályázó pedig 1997. január 31-i időpontot vállalt és gyakorlatilag a kivitelezési szerződés január 31-i időponttal lett megkötve. Suhai Sándor: Röst János képviselő a 44/1995. sz. határozat e.) pontjával kapcsolatos felvetésének megválaszolására ismét Kámán Lászlót, az IKI vezetőjét kérem fel. Annyit szeretnék mondani, hogy ez a lakáskoncepció a megmaradó lakásokkal való gazdálkodást foglalja magában. Kámán László: Van egy városi lakáskoncepció, azon belül kell lennie egy a megmaradt önkormányzati tulajdonú bérleményekre vonatkozó lakáskoncepciónak. Ha ezt a lakáskoncepciót ki akarjuk dolgozni, akkor először azt kell tisztázni, hogy mennyi lakás maradt meg, azok milyen állapotúak, kik laknak benne és milyen igényük van. A lakáseladások gyakorlatilag 1995. december 31-el lezárultak, 1.800 db lakás maradt meg önkormányzati tulajdonban. Fel tudjuk mérni, hogy ezeknek milyen a szociális összetétele és a benne lakóknak milyen elképzeléseik vannak, a lakásfenntartási költségeket hogy tudják fizetni, kisebb lakásból nagyobb lakásba akarnak költözni, vagy fordítva. Vázolni tudjuk az elképzeléseket, az igényeket és annak pénzügyi finanszírozását. 10 Suhai Sándor: Megjegyezni kivánom, - Marton képviselő is kérdezte - hogy nehéz lett volna két hónappal korábban ezzel foglalkozni, hisz akkor volt a lakásvásárlások tömeges jelentkezése. Még múlt héten is sok elmúlt évi szerződést Írtam alá, amit nem tudtak korábban elkészíteni a dolgozók, de természetesen az akkori feltételek mellett került megkötésre. Most valóban lássunk hozzá az 1.800 lakás sorsának meghatározásához. Új határidőt kell meghatározni, javasolom április 30-at. A 181/1995. sz. határozat határidejének március 31-et javasolom, felelősnek a polgármestert. Röst képviselő észrevételére válaszolom, - Tarnóczky képviselő is utalt rá - nem sajtószemelgetéssel foglalkozom, de ha már a sajtó megjelentet olyan vonatkozású cikkeket, amelyek konkrétan a mi munkánkra vonatkoznak, akkor Önök is meg szokták tőlem kérdezni, hogy mit gondoltam, amikor ezt kijelentettem. Én most ezt sem tettem, csak felhívtam a figyelmet egy jelenségre, hogy figyeljünk arra, hogy mikor, milyen anyag kerül bizottsági napirendre, de a bizottságok egyfajta munkájának áttekintése azt hiszem semmiképpen nem odázható el, akkor erről részletesen beszélni fogunk. Javasolni fogom, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a bizottságok működőképességéről, működési rendjéről stb. foglalkozzunk egy előterjesztésben kimerítően. A Zalai Szirommal én nem foglalkozom, de mivel kérdésként hangzott el és ez nem sajtóhír, ezt Varga László Megyei Közgyűlési elnök aláírta, ezért bátorkodtam erre hivatkozni minden kommentár nélkül. A mai Zalai Hírlapban múzeumigazgatónk szintén ezt a kérdést más aspektusból feszegeti, akkor sok embert foglalkoztat ez a probléma. Az újság minősítése nem az én feladatom, azzal én nem foglalkozom. Béres képviselőnek is a március 31-i időpont volt az egyik észrevétele, talán ezt ő is elfogadja. A 183/1995. sz. határozatnál meg ván döbbenve, elmondom, hogy én is. Kialakítottunk ott 10-15 garázsnak helyet és a felajánlott lehetőséggel nem éltek a tulajdonosok. Nem vizsgáltuk miért nem, ők tudják, de biztos vagyok, hogy a kialakított helyeken lesz érdeklődő, csak lehet, hogy nem ezek az emberek, hanem elsősorban a környéken lakók részéről. Dr. Csákai Iván képviselő a 44/1995. e.) pontnál szintén ezt a határidőmódosítást említette. Cserti Tibor: A 750. évforduló megünneplésének anyagi fedezetét eredetileg 6 millió Ft előirányzat fedezte, időközben további 2.5 millióval ezt felemelték, 6.2 millió ténylegesen felhasználásra került. Januárban további 800 ezer Ft került kifizetésre, a teljes összegre szerződési elkötelezettség van, technikailag a kifizetés a következő napokban várható. Suhai Sándor: A DKG-EAST neve el lett gépelve, elnézést kérünk a cégtől. Az uszodával kapcsolatban vizsgáljuk a tényleges költségeket, jelenleg három különböző számítási adat van a birtokomban. A VÍZMŰ 39 millió Ft-ban határozza meg az uszoda költségét, a leendő vállalkozó 30 millió Ft-ot jelölt meg, az én számításaim szerint ez az összeg 30-32 millió Ft lehet akkor is, ha független 11 lesz a VÍZMU-től. Gondot jelent a strand területén lév6 kutak vízhozama, melyek ellátják a medencék egy részét vízzel. Ebben a kérdésben még nem döntöttünk, javaslatot terjesztünk a közgyűlés elé, melyben az uszoda működésével kapcsolatban az egyszemélyi önkormányzati kft-t fogjuk javasolni. Ma kaptam egy 24 millió Ft-os felújítási költségtervezetet, mert az uszoda beázik, és a felújítás mindenképpen önkormányzati feladat. Czobor képviselőnek válaszolom, hogy a 182/1995. számú határozat kapcsán felhívjuk a Vagyongazdálkodási Csoport figyelmet, hogy az emeleti irodák, tetőtéri lakások eladása minél hamarabb történjen meg. Marton képviselőnek válaszolom, hogy az OTP Ingatlan Rt-nek egy felszólító levelet küldtem, melyben tudtukra adtam, hogy amennyiben 1996. első negyede végén ténylegesen nem kezdődik el építkezés, akkor javaslom, vonjuk vissza a lekötött területeket a Huszti téren, a Király utcában, a Kórház utcában. Az OTP Ingatlan Rt. vezérigazgatójával csütörtökön tartok megbeszélést. Időközben megkeresett a TANÉP vezetősége, hogy a Király utcában, a TANÉP telepen is szeretnének lakást építeni, és felajánlotta a lakás- illetve bérlőkijelölési jogot az önkormányzatnak, ha szervezési szinten támogatjuk az építkezést. Marton képviselőnek a hitelállomány csökkentésével kapcsolatban Cserti Tibor osztályvezető fog választ adni. Cserti Tibor; A közgyűlés mai napirendjei között szerepel az 1996. évi költségvetési javaslat első fordulója, melynek egyik melléklete egy tábla, amely a város hiteltörlesztésének és kamatterheinek alakulását tartalmazza, ebből minden konkrétan kiolvasható. Marton képviselő a hitel szerkezetére hívta fel a figyelmet. Az államháztartási törvény meghatározza pontosan, hogy ha egy adott évben nincs költségvetése még az önkormányzatnak, akkor hogyan gazdálkodhat. Ha külön rendeletet nem alkot az átmeneti gazdálkodás szabályaira a testület, akkor így jelen esetben a polgármester a korábbi év előirányzatának keretén belül a szokásos működési kiadásokat finanszírozhatja. Az 1/12 rendszer ezt a fajta finanszírozási rendszert takarja, amely a jogszabályoknak megfelel. A közgyűlés nem alkotott átmeneti gazdálkodásra rendeletet, ezért a polgármesternek kötelessége beszámolni erről. Tekintettel arra, hogy a vegyeskórus részbeni támogatására az összeget a megadott határidőig át kellett utalni, automatikusan a beszámolási kötelem alá tartozott. Suhai Sándor: A nemzetközi kórusfesztivál szervezése mindenki előtt köztudott volt. Az is, hogy a fesztivál célja a meghívások, látogatások létrejötte, ez a támogatás ilyen szempontból célszerűnek tűnik. A protokolláris kapcsolatokon túl egyre inkább jellemzővé kell váljon az, hogy a kulturális, szakmai, sportcsoportok találkozzanak tapasztalatcsere céljából. Bonbonetti sorsa ma vagy holnap dől el. Marton képviselő azt kifogásolja, hogy miért nem fél évvel korábban mondtuk fel a Hungaroholdinggal a szerződést. A Hungaroholding az elmúlt fél évben nem tett semmit a portfoliónk kezelése kapcsán, ezért nincs értelme, hogy akár fél áron is éves szinten másfél-kétmillió Ft-ot azért fizessünk ki, hogy valaki csak látszólag kezelje. 12 Meg kell gondolni, hogy a kiskastély kapcsán az általam például előbbre sorolt épületekben is meg lehet-e oldani a hagyaték őrzését. A kiskastély felújítása 60 millió Ft lenne, ugyanakkor a mozi üzemeltetési szerződése meghiúsult, ennek az életveszélyessé váló épületnek a felújítása megelőzi a kiskastélyét. Tarnóczky Attila képviselőnek válaszolom, hogy a felvetésével kapcsolatban én nem hallottam semmiféle háttérinformációt, abszolút bizalmamat élvezi a Vagyongazdálkodási Csoport. Én úgy tudom, hogy meghirdettük az Ady Óvodát, és nem kelt el. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörében csökkentette a kikiáltási árat. Félek, hogy a Batthyány Óvodával ugyanez lesz a helyzet. Marton István: A válaszokkal részben egyetértek. Az államháztartási törvény valóban előírja, hogy a finanszírozás az 1/12 rendszer szerint történik, de az anyagban is szerepel, hogy az "önkormányzati költségvetés terhére támogatásként egyszeri növeléssel". A 114/1995. számú határozatra adott választ úgy tudom elfogadni, ha szavazunk a március 31-i határidőről. Nem lehet az építési konkurrenciát ellehetetleníteni azzal, hogy nem tudnak értékes belvárosi telkekhez jutni, mert valakinek vételi joga van rá, aki ezzel nem él. Palotás Tibor: A 182/1995. számú határozatra visszatérve a Rozgonyi uti épület felújításával kapcsolatban az IKI vezetője megerősítette, hogy a kivitelező január 31-i határidőt vállalt. Ez azt jelenti, hogy január 31-re kell változtatni a határidőket. Kérem, hogy ebben a témában szavazzunk. A polgármester említette a városi vegyeskórus számára adott előleget, ezt szeretném azzal kiegészíteni, hogy a HSMK énekkarával a Rive de Garda kórusversenyén veszünk részt, ehhez kértük az önkormányzat támogatását. A kórustagok fejenként 8.000 Ft-ot áldoznak arra, hogy a várost képviseljék március 31-től április 3-ig Olaszországban. Úgy érzem, hogy a kórus is megteszi a tőle telhetőt, méltóképpen fogjuk a várost képviselni. Röst János: Megismétlen kérésem, hogy a polgármester keresse meg levélben Varga Lászlót a megyei közgyűlés elnökét, és kérjen írásos tájékotatót. Cserti Tibor: A korábbiakban két szabályrendeletre utaltam, az egyik az átmeneti finanszírozással, a másik a vegyeskórussal kapcsolatos. A vegyeskórusnak 1100 márkát be kellett fizetni előlegként, ennek elmulasztása a részvételi lehetőséget alapjaiban érintette volna. Gyakorlatilag a polgármester két közgyűlés között intézkedett, amelyről beszámolt. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 181/1995. számú határozatnál új határidőként március 31-ét határozzuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. 13 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 182/1995. számú határozatnál 1997. január 31. legyen a határidő, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 114/1995. számú határozatnál március 31. legyen a határidő, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 44/1995. számú határozat e.) pontjánál a határidő április 30. legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Varga Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét levélben megkeressem, és konkrét jegyzőkönyvön alapuló választ kérjek, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki a polgármesteri tájékoztatót, és a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 1/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 37/1995, 44/b/1995, 56/a/1995, 98/a,b/1995, 118/a,b,c,d/19 95, 127/1995, 183/1995, 191/1995, 197/1995, 199/d/1995, 206/b/1995, 224/1995, 226/1995, 229/1995, 230/1995, 234/a,b,c,d,e,f,h/1995, 235/1995 számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja, az átruházott hatáskörben tett intézkedéseket, valamint a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. b. ) a 44/e/1995. számú határozatban foglaltak végrehajtásának határidejét 1996. április 30-ra módosítja. 14 c.) a 114/a/b/c/1995. számú határozatban foglaltak végrehajtásának határidejét 1996. március 31-re módosítja. d.) a 181/1995. számú határozatban foglaltak végrehajtásának határidejét 1996. március 31-re módosítja. e.) a 182/1995. számú határozatban foglaltak végrehajtásának határidejét 1997. január 31-re módosítja. f.) felkéri a polgármestert, hogy levélben keresse meg Varga Lászlót a Zala Megyei Közgyűlés Elnökét és kérjen írásos tájékoztatót a Megyei Közgyűlés Nagykanizsát érintő döntéseiről. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Kérdezem Dr. Kerekes József képviselőt, hogy az írásban beadott interpellációját kívánja-e szóban is elmondani? Dr. Kerekes József: A városban sok helyen napokkal a hóesés után a havat nem takarították el, amely nagyon balesetveszélyes. A kapott válasz szerint 91 esetben intézkedett a közterületiel-ügyelet és 7 esetben szabott ki helyszini bírságot. Szerintem ezt több esetben kellett volna megtenni. Sok helyen tapasztaltam, hogy közületek, intézmények előtt járdák nem voltak eltakarítva. A szemétszállítási díjfizetéssel kapcsolatos interpellációmra adott választ tudomásul veszem, de nem fogadom el azt a választ, hogy a levél félreérthető volt, ilyen levél megírására Makrai úrnak joga nem volt, mivel a díjakat nem állapítottuk meg. Az Ady Endre utcai járdafoglalás ügyében interpelláltam még, örömmel tapasztaltam, hogy a járdát egy lépcsőfokkal beljebb vitték. Nem tudom elfogadni azt a választ, hogy az épületnek a telekhatár az épület homloksíkjával egy vonalban van, de a járdaszakaszt úgy alakították ki, hogy a ház faláig terjed a járda. Összességében az adott válaszokat elfogadom. (Az írásos interpelláció a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Suhai Sándor: Aki az interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés az interpellációra adott választ 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. 15 Suhai Sándor: Krémer képviselő írásban interpellációt nyújtott be a keleti városrész rendőrőrs vázlattervének ügyében. Kérdezem, hogy óhajt-e kiegészítést tenni? Krémer József felolvassa interpellációját. (Az interpelláció a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Suhai Sándor: 1995. február 28-i közgyűlésen a jegyzőkönyv szerint a szavazások megkezdése előtt felhívtam a figyelmet arra, hogy sok a módosító javaslat, ha kimaradna valamelyik javaslat, azt a felvető szíveskedjen jelezni. Tehát ha hibát követtünk el, kölcsönösen tettük azt. Tételesen nem került bele a renőrőrs költségvetésbe, ezért maradhatott el. A tervezési költség 12 tételt tartalmaz, ez összesen 8.448.418 Ft, amellyel túllépte a Főépítészi Iroda a keretét. Nem hiszem, hogy a rendőrőrs létrehozása belátható időn belül megvalósítható, ugyanis 20 millió Ft-os lenne az építési költség. 12 rendőrnek csak a munkabére, ruhája újabb 15-20 millió Ft-os kötelezettségvállalást jelentene. Az egyértelmű, hogy a cél nem került megszavaztatásra. Krémer József: Én beláttam, hogy hibát követtem el, amikor nem jeleztem a szavazásnál. Ennek ellenére, nem mondható el, hogy én nem kértem 1995. februárjában ennek a célnak az elindítását. Meg kellett volna vizsgálni a létesítésének a lehetőségét, nem 20 millió Ft-os önkormányzati támogatásról volt szó, hanem egyfajta társadalmi összefogásról. Más településeken az önkormányzat megteremti a rendőrőrs odatelepülésének feltételeit, és a rendőrség beletelepíti a személyi állományát, illetve az ázzál járó költséget a Belügyminisztérium finanszírozza. Dr. Gotthárd Jenő rendőrkapitány azzal is érvelt ez mellett, hogy e megoldással plussz állományi létszámot tudna biztosítani a keleti városrészbe. Suhai Sándor: Szeretném, hogy a keleti városrészbe való rendőrőrs telepítésének minden vonatkozását vizsgálja meg a közgyűlés, és valóban határozzunk a kérdésben. Tarnóczky Attila: Témánk nem a rendőrőrs létesítése, egy interpelláció történt, kérem a szabályok betartását. Suhai Sándor: Kérdezem Krémer képviselőt, hogy elfogadja-e így az interpellációra adott választ? Krémer József: Kérem az írásbeli választ. Béres Márton: A Zalai Hírlap pénteki számában olvashattunk egy kezdeményezésről, hogy a város vezetői és gazdasági egységek vezetői találkoztak. Ez egy olyan lehetőség volt, amely koncepcionálisan is elindíthat Nagykanizsán egy kedvező folyamatot. Miért nem kaptak a képviselők meghívást a találkozóra? Suhai Sándor: Minden párt vezetőjét meghívtunk a találkozóra, ezért így a képviselőkhöz is eljutnak az ott elhangzottak. Az elmúlt év általam való értékelésével a közgyűlés már találkozott. E találkozót kimondottan vállalat-, kft. vezetőkkel, társadalmi szervezetek képviselőivel, vállalkozókkal tartottuk. Úgy gondolom, a munkaértekezletnek egy bizonyos nagyságrendje van, amely 100 fő körül már nem működik hatékonyan. Véleményem szerintem még meg kell próbálni külön tárgyalni a 8 meghatározó gazdasági egység vezetőjével. Hajgató Sándor: Kérem, hogy az őrtorony utcából kivezető úton a Principális csatornán átvezető hídnál és a Vágóhídi úton villanyoszlopot elhelyezni szükség szerint szíveskedjenek, hisz az átvezető hídnál volt halálos baleset korábban. A sötét és ködös időben nagyon nehéz itt a közlekedés. A balesetveszély elkerülése érdekében sürgős, minél előbbi intézkedést kérek. Felhívom a Hivatal figyelmét, hogy az Eötvös téri buszmegálló előtti parkban 4 elöregedett akácfa korhadt állapotban van. Fennáll a veszélye annak, hogy a vihar kidönti őket és balesetet okoznak. Ennek elkerülése végett meg kell vizsgálni, nem volna-e célszerű azok kivágása. Ha szükséges, kérem a Hivatal intézkedését. A fák pótlására hársfa husáng ültetését javasolom. (A levél a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Ferenczy Zoltán: Kérem a Hivatal illetékes osztályát, valamint a Rendőrkapitányság illetékeseit vizsgálják felül annak a lehetőségét, hogy a Hevesi és a Kaposvári út kereszteződésében lehetne-e biztonsági intézkedéseket hozni (lámpa, körforgalom). Többször előfordult itt olyan baleset, amely a helyszínelés miatt az egész út lezárásával járt és az ott élők emiatt kénytelenek voltak kerülni. Kérek egy felmérést ennek elkerülésére. Suhai Sándor: írásban válaszolunk az interpellációkra. 3.) Javaslat a szociális intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: A közgyűlés döntése alapján a szociális intézmények elkészítették a Szervezeti és Működési Szabályzataikat, melyet megtárgyalt a Szociális és Egészségügyi, valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság. Az ott elhangzott módosításokat a szabályzatokba beépítettük. A Népjóléti Minisztérium a Szervezeti és Működési Szabályzatok összeállításához segédanyagot bocsátott rendelkezésünkre, ennek megfelelően kerültek elkészítésre a szabályzatok. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén is elmondtam, hogy fontosnak tartom az érdekegyeztetést. A Szakosított Szociális Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának záradéka ezt tartalmazza is. Ugyanez hiányzik az Egyesített Szociális Intézményénél. 17 Dr. Lukácsa Erzsébet: Az érdekegyeztetésre vonatkozó javaslatot pótoljuk. Suhai Sándor: Aki egyetért a Bölcsódéskorúakat Gondozó Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 25 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az Egyesített Szociális Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 25 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a Szakosított Szociális Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 25 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza: 2/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a) a Bölcsódéskorúakat Gondozó Intézmény b) az Egyesített Szociális Intézmény c) a Szakosított Szociális Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja. Utasítja az intézmények vezetőit, hogy biztosítsák az elfogadott szabályzatban foglaltaknak megfelelően az intézmények működését és az SZMSZ-ben még hiányzó szükséges mellékleteket készítsék el. Határidő: 1996. március 31. Felelős : Szőke Jánosné intézményvezető Koller Jutka igazgató Karasuné Lőczi Judit igazgató 4.) Javaslat a költségvetési intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetésre és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáira (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 18 Suhai Sándor: Az Érdekegyeztető Tanács nem foglalkozott a munkahelyi étkeztetés kérdésével, ezért az előterjesztésnek ezt a részét, valamint a határozati javaslat b.) pontját figyelmen kívül kell hagyni. Zsoldos Ferenc: A határozati javaslat c.) pontja szerint a közgyűlés az étkeztetést biztosító költségvetési szervvel munkaviszonyban nem állók étkeztetését engedélyezi. Ugyanakkor az előterjesztés ezt az engedélyezést az intézmények vezetőinek a hatáskörébe utalja. Az ellentmondást feloldva azt a szövegetmódosítást javaslom, hogy az "engedélyezi" szó helyett "az előterjesztésben foglaltak szerint szabályozza" kifejezés kerüljön a határozatba. Tarnóczky Attila: Az előterjesztéssel tartalmát tekintve egyetértek. A közgyűlésnek határozatként jogerőre emelni a határozati javaslat 2 pontját van módja, a javaslat szöveges részében szereplő dolgokat módosítani jogi szempontból érdektelen, mivel az nem jogszabály. Véleményem szerint ezt a kérdést rendeletben kellett volna szabályozni, tipikusan rendelettémáról van szó. Ha ez már így történt, a bevezetőben szereplő szöveges részt mellékletként kellene kezelni. Javaslom, hogy az előterjesztés első oldalán a szöveg úgy kezdődjön: "A napi, ezen belül az ebédre jutó nyersanyagköltség megállapítása 1996. április l-jétől:" A táblázatban a "javasolt norma" helyett "új" norma szerepeljen a fejlécben. Az 5. pont a polgármester javaslata alapján kimaradna. Zsoldos képviselő megjegyzését fel kellene oldani, olyan módon, hogy a határozati javaslat a. ) pontja végén nem az szerepelne, hogy "az alábbiak szerint jóváhagyja...", hanem a "melléklet szerint jóváhagyja...", és a c.) pont így módosulna: "A közgyűlés az étkeztetést biztosító költségvetési szervvel munkaviszonyban nem állók étkeztetését a melléklet szerinti szabályokkal engedélyezi." Béres Márton: Javaslatom, hogy ez a téma kerüljön vissza az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elé, mert egyeztetni kell még, és így a rendeleti formában történő megalkotásra is sor kerülhet a következő közgyűlésen. Dr. Lukácsa Erzsébet: A nyersanyagnormát kell megállapítani ahhoz, hogy a térítési díjakra vonatkozó rendeletet el tudjuk készíteni. Ha a közgyűlés elfogadja a nyersanyagnormát, annak megfelelően lesz kialakítva a rendelet. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila javasolta, hogy az előterjesztés első oldalán a szöveg úgy kezdődjön: "A napi, ezen belül az ebédre jutó nyersanyagköltség megállapítása 1996. április 1-jétől:" A táblázatban a "javasolt norma" helyett "új" norma szerepeljen a fejlécben. Az 5. pont értelemszerűen kimarad. A határozati javaslat a.) pontja végén nem az szerepelne, hogy "az alábbiak szerint jóváhagyja...", hanem a "melléklet szerint jóváhagyja...", és a c.) pont így módosulna: "A közgyűlés az étkeztetést biztosító költségvetési szervvel munkaviszonyban nem állók étkeztetését a melléklet szerinti szabályokkal engedélyezi." Aki a módosításokkal egyetért, kérem szavazzon. 19 A közgyűlés a javaslatot 25 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 25 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és a következő határozatot hozza: 3/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) 1996. április 1-i hatállyal a Kórház-Rendelőintézet esetében a betegellátásban 20 %-os, az alkalmazottak esetén 31 %-os, a többi intézmény vonatkozásában az átlagosan 20 %-os élelmezési napi nyersanyagnorma emeléssel, ezen belül az ebédre jutó norma mértékével egyetért, s a melléklet szerint jóváhagyja, egyben a rezsi mértékét 65 %-ban állapítja meg. Határidő: 1996. április 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) az étkeztetést biztosító költségvetési szervvel munkaviszonyban nem állók étkeztetését a melléklet szerinti szabályozással engedélyezi. Határidő: 1996. február 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Magyar József: Tekintettel arra, hogy az étkezést kötelezően igénybe vevők körének tartalmaznia kell a normát, a szolgáltatók benzinköltségét stb. Lehet-e kérni, hogy bontásban lehessen látni az új és a régi díjat? Suhai Sándor: így fogjuk elkészíteni a rendelettervezetet. 5.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1996. évi költségvetésére javaslat (I. forduló) (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Fontosnak tartanám, hogy a városnak február végéig költségvetése legyen, 1996. február 6-án, február 20-án tárgyaljuk a költségvetést. A mai alkalommal csak alapelvekben 20 kellene megállapodni, olyan költségvetési egyensúlyi helyzetet igényként megfogalmazni, amelynek figyelembevételével a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság illetve a Polgármesteri Hivatal átdolgozza az előterjesztést. Nem célszerű 100 millió Ft-nál több hitelfelvétel. Kovács Tamás: Véleményem szerint először azokban az alapelvekben kellene megállapodni, amelyek a költségvetési tervezetünk mozgásterét jelentik. Ezen belül folytathatnánk le a részletes vitát. Javaslom, hogy először állapodjunk meg a működés, felhalmozás jellegű kiadások, bevételek elkülönítésében, ezen belül a helyi adók működési célra történő felhasználásáról. Ezt követően a működési egyenleg szaldójában, majd a ténylegesen vagyonfelélésre fordított összeg nagyságában, végül a költségvetés főösszegének hiányában. Ha ezt a közgyűlés elfogadja, akkor ismertetném a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatait, mely szerint az összes helyi bevétel 1/3-át fordíthatná a város az intézmények működésének finanszírozására, a fennmaradó részt pedig fejlesztési kiadásokra lehetne fordítani. A működési bevételeket maximum 140 millió Ft-tal haladhassák meg a működési célú kiadások. A vagyonfelélés nagysága - a vagyonrendeletben foglaltakra figyelemmel is - ne haladja meg a 110 millió Ft-ot, a költségvetés főösszege maximum 100 millió Ft hiánnyal zárhasson. Ha ezeket a javaslatokat elfogadja a közgyűlés, utána lenne célszerű a működési kiadások, bevételek további tárgyalása. Czobor Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság részéről vettem részt a sarokszámok kidolgozásában, ezért a véleményemet az alábbiakban ismertetném. Az idei költségvetésünk legfontosabb feladatának tartom, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy 1997-ben egy stabil, bevételeken alapuló költségvetése legyen a városnak. A sarokszámok meghatározásánál abból indultunk ki, hogy mi az a két lépcső, melynek megközelítésével a végső cél elérhető. Ha ezeket a számokat az idén tartani tudjuk, akkor 1997-ben a bevételeink és kiadásaink egyensúlyba kerülhetnek. Ezek a számok feltételezik azt, hogy struktúrális változások következzenek be. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az intézményektől lefaragással, hanem átalakulással kell az egyensúlyi hiányt létrehozni. Javaslom, hogy az intézményrendszerre vonatkozó átalakítási elképzeléseket készítsük el, melynek végrehajtását két ütemben tartanám célszerűnek. Az átalakításból keletkező költségeket átsorolhatnánk a fejlesztési feladatokra. Az adóbevételek sorsáról éveken keresztül szerettem volna, ha tájékoztatjuk a várost, ami nem történt meg. Ez az első költségvetési koncepciónk, ahol egyértelműen meg tudjuk mondani, hogy működési célra, vagy fejlesztésekre használjuk fel az adókat. Ezt egy fontos technikai előrelépésnek tartom. Dr. Kerekes József: Támogatom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság koncepcióját, az adóbevételek felhasználási arányát magam is ily módon tartom indokoltnak. Javaslom, hogy elsősorban a fix bevételeinket határozzuk meg, és ahhoz igazítsuk a kiadásainkat. Véleményem szerint nagyon sok olyan kiadás van tervezve, amely kisebb összegből megvalósítható, illetve indokolt 21 vizsgálni annak szükségességét a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel. Gondolok itt az 1100. éves jubileumi kiadásokra, valamint a kultúrális ágazat egyéb területeire. A bevételeinket egy kis rátartással tervezzük, hogy a számításba vett összeget biztosítani tudjuk. Papp Ferenc: Ha megnézzük a költségvetési tervezet oktatási, kulturális és egészségügyi tételeit, akkor megállapíthatjuk, hogy ezeken a területeken már jelentós csökkentés történt. Kérek mindenkit arra, hogy a 100 millió Ft-os hiányt ne ezeken a területeken próbáljuk lefaragni. A struktúrális változtatások számomra is szimpatikusak, melyet 1-2 év alatt meg kellene valósitanunk. Ne az legyen a jellemző a több mint 1 milliárd Ft-os igényre jelentkező oktatási, kulturális ágazatban, hogy a szakmai teljesítéstől és lehetőségtől függetlenül egyformán kárt szenvedjenek. Úgy gondolom, hogy a helyi vállalkozókkal, vállalatokkal el tudjuk fogadtatni azt a kompromisszumos megoldást, hogy a helyi adókból befolyt összeg 1/3-át a működőképesség fenntartására fordítsuk. A működőképesség, illetve a szintentartás egy intézményhálózatban visszalépést jelent nem csak az infláció miatt, hanem szakmai programok teljesithetetlensége miatt. Minden évben a költségvetési vitában felvetődött az alultervezés kérdése. Mint kulturális szakember én is látok olyan pontokat, ahol véleményem szerint van még tartalék. Intézményeink minden évben bevételeiket emelték, Így más területeken is van erre lehetőség. Kérem a Gazdasági Osztályt, hogy a következő közgyűlésre alaposan tekintse át a tételeket a tartalékok feltárása érdekében. A központosított gazdasági költségeknél látok olyan lehetőséget, amit indokolt lenne ismét végiggondolni. Böröcz Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülése után a szocialista képviselőcsoport is áttekintette a bizottság által előterjesztett sarokszámokat. Az MSZP képviselőcsoport a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által előterjesztetteket támogatja. Megítélésem szerint a koncepció most elfogadható a közgyűlés számára, amennyiben a sarokszámokban meg tudunk állapodni, az így megfogalmazott igényeknek megfelelően a Polgármesteri Hivatal a költségvetési előterjesztést el tudja készíteni. Ennek az intézményekkel, bizottságokkal való egyeztetése már a Polgármesteri Hivatal feladata. Javaslom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság két héten belül határozza meg az 1997. évi költségvetés belső arányainak elfogadható mértékét. Ha a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az 1997. évre vonatkozó arányokat meg tudná határozni, akkor azokat a döntéseket alapvetően befolyásolná, amely a következő időszakban a Polgármesteri Hivatal részéről előkészítés szintjén, képviselők részéről döntés szintjén történik. Nem mindegy a számomra, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által összeállított elvek és számok úgy érvényesülnek a költségvetésben, hogy valós hosszútávú hatása nincs, vagy úgy érvényesülnek, hogy egy tényleges szerkezet átalakítást eredményeznek az intézményhálózatunkban, amelynek már most az előkészítő garanciáját vállalja, mely az 1997. évi költségvetésünkben pozitív hatással bír. Véleményem szerint azokat az intézkedéseket már most meg kell hoznunk, amelyek 1996-ra és 1997-re költségcsökkentéssel járnak. 22 Zsoldos Ferenc: Legalapvetőbb feladatunk, hogy a lehetőségeket kell figyelembe vennünk. Egyetértek a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság azon javaslatával, hogy az adóbevételeknél a felhasználásra arányok alakuljanak ki. Dolgozzuk ki az alapelveket, a kereteket, melyen belül gondolkodni tudunk a kiadások vonatkozásában. Egyetértek azzal is, hogy a kulturális, oktatási, valamint a szociális területeken bizonyos szerkezet módosításokra szükség van. Igaz, automatikusan nem azt értem alatta, hogy ezeknél a szféráknál a felhasználható pénzalapok automatikusan csökkenjenek. Hiányolom azt, hogy nincs megfelelő együttműködés az előkészítés során a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és más bizottságok között. Mielőtt sor kerülne a költségvetés részletes tárgyalására, indokoltnak tartanám előzetesen a bizottságok részéről együttes ülés tartását, ahol a megfelelő irányszámokat közösen ki tudnánk alakítani. Nem tartom szerencsésnek, hogy ezeken a megbeszéléseken a bizottságokat csak egy-egy személy képviselje. Az 1100. évfordulóra a szervező bizottság által tervezett pénzösszegekről a téma tárgyalása során bővebb tájékoztatást adok. Igaz, gazdaságosabban kell készülnünk a jelen évi rendezvényeink megvalósítására. Szüksége van a város egész lakosságának ezekre a megemlékezésekre, rendezvényekre. Tüttő István: Vélhetően a jogos igény 1,1 milliárd Ft-al haladta meg azt az összeget, amellyel a város rendelkezik a működtetés és a fejlesztési célú kiadásainak fedezetére. Ezt az összeget kezelnünk kell, mely jelenleg az első fordulóban 300-310 millió Ft. A normatív állami támogatások mértéke - a pontosítások után kiderült - 86 millió Ft-tal csökken, tehát a hiányunk ennyivel már pluszban növekszik. Egyetértek a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatával, mely a sarokszámokra vonatkozik. Módosító javaslatom, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által • javasolt helyi adóbevétel 33 %-os működési célú átcsoportosítása helyett 40 %-ot javasolok. A vagyonfelélés maximumát korábban 120 millió Ft-ban számítottuk ki. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által javasolt 110 millió Ft-ot kérem, 120 millió Ft-ra emelni. Egyetértek azzal a jogos igénnyel, hogy a kiadásoknál a tartós kiadás csökkentés elvét és gyakorlatát meg kell valósítani. Ezt először a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak kellene kidolgozni, majd az elképzeléseket ütköztetni a szakmával. Béres Márton: Sokan megfogalmazták, hogy jelentős váltásra készül a közgyűlés, amikor az 1996. évi költségvetés szerkezetét, annak a főbb sarokszámait meghatározza. Véleményem szerint a kényszeren kívül ezt egy jó értelmű lokálpatriotizmus is kell, hogy kísérje. Azokat az értékeket, amelyek ebben a városban működnek, ezeknek az intézkedéseknek a során meg kell különböztetni figyelemmel a jövőnk megalapozására. Egy éves képviselői tagságom tapasztalata alapján megállapíthattam, hogy nem tartható tovább az ágazatok ilyen erőviszonya, a költségvetésből való részesedése. A következő négy területet emelném ki: a rászorultak segítése, a város oktatási intézményeinek működése, infrastruktúra kialakítása a fejlődés esélyeinek a megteremtéséhez, a költségek figyelembevétele egy csökkenő állami szerepvállalásra. Számomra az alapvető különbség a törvényi kötelezettségen alapuló feladatokra és az önkormányzat által vállalt feladatok sorolásában is meg kell, hogy jelenjen. A bizottsági egyeztetések lennének ezeknek a komoly érdekütköztetéseknek a szinterei, melyet február végéig végre kellene hajtanunk. Egyetértek azzal, hogy már most látnunk kellene az 1997-re meghatározott végcélt és erre figyelemmel kellene ezévi intézkedéseinkről döntenünk. Ezzel tartalmi változásokra kerülne sor. Marton István: A Pénzügyi Bizottság az én tartózkodásom mellett tárgyalásra javasolta a közgyűlésnek ezt az anyagot. Korábbi közgyűlésen 15 képviselőtársunk deklarált egy megállapodást három sarokszámmal, melyből egy jelenleg is igaz, konkrétan a 100 millió Ft-os hitelfelvételi maximum. A működési bevételek és kiadások egyenlegét 140 millió Ft-ban határozta meg a korábbi anyag, később ez az összeg minusz 140 millió Ft lett, mely véleményem szerint a kettó közti különbség 280 millió Ft. A tárgyi eszközök értékesitése rovatban 120 millió Ft szerepelt. A szabad rendeltetési pénz eredetileg az előző közgyűlésen 48 millió Ft. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen tegnap elhangzott, hogy a visszaforgatható számot 110 millió Ft-ra tervezik növelni. Ehhez 275 millió Ft-os értékesítés tartozik, melyet az alpolgármester úr 120 millió Ft-ban jelölt meg, melyhez 300 millió Ft-os értékesítés tartozik. Az előző önkormányzat 283 millió Ft-os pénzmaradvánnyal adta át a költségvetést, így a 300 millió Ft-os hitellel nem értek egyet. Sok tekintetben egyetértek az előttem szólókkal, de azt is el kell mondanom, hogy olyan jeleket látok, amelyek az összegek lefaragására irányulnak. Ebben a költségvetési tervezetben a struktúrális változások jeleit nem észlelem. Ha 1997. évre vonatkozóan előre gondolkodnánk, az szerintem visszalépést jelentene, mert az 1995. évi költségvetés elfogadásakor hoztuk meg a 29/1995. számú határozatunkat, melyben a különböző szakterületek négyéves koncepcióinak elkészítési határidejét rögzítette, melyek határideje 1995-ben lejárt. Az, hogy a működési célú bevételek és kiadásoknak mi legyen az egyenlege, azt úgy gondolom, hogy a 15 képviselő által aláírt 140 millió Ft-os mínusztól távolodunk. Nem értek egyet azzal, hogy az adóknak csak az 1/3-át szabad beforgatni a működési célra. Az anyag megemlíti a koncepcióban prognosztizált 215,2 millió Ft-hoz képest is növekedést mutat a 2. számú változat szerint, tehát 31,5 millió Ft a különbség. Igaz az is, hogy az idei költségvetés előkészítésének és kialakításának feltételrendszere a tervezés alapidőszakában még nem volt kellő képpen tisztázott. A kiadási igények összeállítása során több tétel nem lett figyelembe véve sem a bevételi, sem a kiadási oldalon. Véleményem szerint ez is deficitet növelő. Az anyag szerint az előirányzatok semmilyen mértékű inflációs ellentételezést nem tartalmaznak. Ha ezt végiggondoljuk, akkor azt is tudnunk kell, hogy ennek nagyon jelentős költségkihatása van. Egyetértek azzal, hogy tovább kell növelni a bevételeket és csökkenteni a kiadásokat. Sérelmezem, hogy a bagolai szeméttelep nem szerepel ebben az anyagban. Négy éve küszködik az önkormányzat ezzel az üggyel. A bagolaiak kérték a polgármester úrhoz írt levelükben a Kaposvári út felőli bejárat megnyitását és a jelenlegi bejárat végleges lezárását. Ha erre a célra nem biztosítunk bizonyos összeget, akkor megakadályozni sem tudjuk, hogy le ne zárják a szeméttelepet. 24 Tarnóczky Attila; Böröcz képviselő által mondott elképzelések első hallásra úgy tűnnek, hogy valamiféle biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a következő évi költségvetéshez alkalmazkodva az önkormányzat döntéseket hoz az ésszerűsítés érdekében. Az 1997. évi költségvetéssel kapcsolatosan még sejtésünk sem lehet az alapszámok tekintetében, mert nem lehet megállapítani, hogy az önkormányzatok - melyek nagyrészt az állami támogatásra vannak utalva - milyen anyagi helyzetbe kerülnek. A másik problémám az, hogy ilyen döntés nem kötelez semmire. Ha az önkormányzatok többségében van elszántság, hogy ezeket a lépéseket megtegyék, akkor ezek úgy is megtörténnek. Palotás Tibor: Korábbi években a költségvetés előzetes tárgyalása során harcot folytattunk még egy-egy 100.000 Ft-os tételnek a költségvetésbe bekerüléséért. Ezzel szemben 1994-ben és 1995-ben sokkal egyszerűbben került elfogadásra a költségvetés. Feleslegesnek tartottam a tegnapi Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen az olyan távlati elképzeléseket, melyek részemre jelentőséggel nem bírtak. A sarokszámoknak semmilyen értelmét nem látom, mert ha a bevétel lényegesen alultervezett, pl. 100 millió Ft-tal, akkor máris 100 milliós hiba van bent. A költségvetés alultervezése bizonyítható egy vagyonhasznosítási tétellel, mert 15 millió Ft-tal kevesebb került a táblázatba. Gazdaságilag nem tartunk ott, hogy megcimkézhessük a bevételeinket és azt mondhassuk, hogy mi csak 145 millió Ft-ot akarunk felhasználni az adóbevételeinkből a működésre, a többit meg fejlesztésre fordítjuk. A tervezett 435 millió Ft-os adóbevételnek legalább a felét kellene a működési célú kiadásokhoz felhasználni, mert sajnos szükség lesz rá. Sokkal fontosabb lenne azokról vitatkoznunk, hogy milyen szociális kiadásokat tervezünk, milyen összeggel tudjuk az állampolgárokat támogatni, hogy megélhessenek még ezekben a nehéz években is. Arról sincs szó, hogy egyes intézmények összevonása során az ott dolgozók egy részének munkaviszony megszűnés esetén hogy lesz végkielégítés fizetve, vagy korkedvezményes nyugdíjazásra mekkora összeget fordítanánk. Kérem, hogy a korengedményes nyugdíjra is állítsanak be összeget az illetékesek. Kérem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot és a polgármester urat, hogy a költségvetés tételeiről is legyen lehetőségünk beszélni. Suhai Sándor: Most a sarokszámokba kellene megállapodni az egyensúlyi feltétel biztosítása érdekében, a következő alkalommal már tételesen megvitathatjuk a költségvetést. Czobor Zoltán: Marton úr felvetésén egy kicsit csodálkozom, az hogy a sarokszámok hiányosak-e, vagy sem, kérem őt, hogy a közgyűlés után egyeztessük e témában. Ha a főbb számokat meghatározzuk, akkor eljutunk oda, hogy a részletekről vitatkozhassunk. Úgy gondolom ezt a koncepciót el kell fogadni, és utána kell a részletekről vitatkozni. Szeretném elmondani, hogy részünkről - részemről és az SZDSZ képviselőcsoport részéről -mi az a minimális elvárás, hogy a költségvetést el tudjuk fogadni, az abban felsoroltakat támogatni tudjuk. Ennek a költségvetésnek tartalmaznia kell azokat a feladatokat, amelyek ebben az évben ránk várnak, mégpedig az intézményi struktúra- 25 váltás, a szociális ellátás átszervezése, itt gondolok az alanyi jogról a rászorultság elvére való átállásra, az önkormányzati feladatkörök felülvizsgálatára, támogatási rendszer átalakítására, valamint a városüzemeltetés átalakításának a befejezésére. Ennek a költségvetésnek ezt tartalmaznia kell, ebben az esetben elfogadható részünkről ez a költségvetés. Ezzel nem a költségek lefaragásáról van szó, hanem egy gyökeres átalakítás elindításáról. Ez független minden sarokszámtól, a költségvetés belső tartalmában kell, hogy megjelenjen. Fontos, hogy azokat a sarokszámokat, melyeket itt ma elfogadunk, a költségvetés tartalmazza, mert ez alapozza meg az 1997. évi költségvetést. A számok tisztázása során a bizottság abból indult ki, hogy működési, fejlesztési célú hitelfelvétel, valamint vagyonfelélés ne legyen, megtérülő hitel lehet. Kérem képviselőtársaimat, támogassák elképzeléseinket. Magyar József: Minden költségvetésben az a tendencia érvényesül a végén, hogy mindig ugyanazon irányba mozdul el, nevezetesen az intézményi kiadásokon belül a szociális, a városüzemeltetési szféra, valamint a sport és kultúra. Általános tapasztalat, hogy a költségvetésben ezek a számok általában a minimumon állnak meg. Az intézményrendszer átalakítását hiányolom, azt látom, hogy minden iskolától pénzt vontunk el, de nem mondtuk ki azt, hogy hogyan fogjuk átalakítani az intézményeket. A 242 millió Ft-os városüzemeltetési összeg 100 millió Ft-tal kevesebb a korábbi években elfogadottnál, és össze van vonva a főépítész által irányított tervezési költségekre biztosított összeggel. Szeretném elérni, hogy legalább minden évben a városüzemeltetési feladatokból valami megvalósuljon. Mindezt a költségvetés összeállítóinak figyelmébe ajánlom. Tarnóczky Attila: Úgy értelmeztem a mostani tárgyalástechnikát, hogy először a javaslatban szereplő főszámokról döntünk, majd ezt követően beszélhetünk a koncepció bizonyos vonatkozásairól, tartalmáról. Ügyrendi javaslatom, hogy szavazzunk a főszámokról, de ezt követően ne zárjuk le a költségvetés témáját ma, hanem legyen lehetőség arra, hogy a tartalmi részhez is hozzá lehessen szólni. Kelemen Z. Pál: Általános tendencia volt képviselőtársaim részéről, hogy az intézményrendszer reformjáról, racionalizálásáról beszélnek. Remélem, hogy az intézményrendszer átalakítása megtörténik. Az intézményrendszer racionalizálásánál figyelembe kellene venni az alábbiakat: a lakosság szociális helyzete romlott, a kulturális vásárlóerő csökkent, az egészségügy költségei nem csökkennek, a lakosság általános egészségügyi állapota nem jobb, mint az elmúlt évben, az iskoláskorú gyermekek száma az elmúlt 5 évben 25 %-al csökkent. Ezekből azt kell látnunk, hogy melyik az a rész, ahol nekünk bátraknak, elszántaknak kell lennünk, hogy az intézményrendszert racionalizáljuk. Úgy gondolom, ez a közgyűlés elég bátor ahhoz, hogy ne csak túlélési költségvetést készítsen. 26 Marton István: Az adók ügyében, ha rám lenne bízva és a helyzet olyan lenne, a komunális és a gépjárműadó kivételével egy fillért nem adnék működési célú kiadásokra. Cserti Tibor: A hozzászólásokból kiderült, hogy a képviselők tisztában vannak azzal, hogy fordulóponthoz érkezett a város költségvetés készítésének időszaka. El kellene választani a költségvetés készítése kapcsán, figyelemmel a helyi realizálható bevételeket, ami megalapozott, alátámasztott, nem alultervezett. Az első fordulót megelőző tárgyalások kapcsán több alkalommal megtörténtek az igényfelmérések és a lehetőségek egyeztetése. A költségvetés feladata, hogy korlátok közé szorítsa a költségvetés készítésének menetét, a döntési mechanizmust. A tervjavaslat készítést több szakaszban tudjuk megoldani. A helyi adó 50 %-os megosztását feltétlen javasolnám. Ez a forrásmegosztás a szerkezeti egyensúly irányába mutat. A működési költségvetési szerkezet azokkal a tényezőkkel már eleve számol, ezeket az előterjesztés is tartalmazza. A 313 millió Ft-os költségvetési hiány az elmúlt időszakban három fő területen megmozdult. Az állami támogatás további normatív csökkenése 80 millió Ft-os feszültséget okoz. Ha ehhez hozzá adjuk a 100-150 %-os megosztási tételeket, akkor már 450-460 millió Ft egyensúlyhiány jelentkezik, ezért fontosak a peremfeltételek. A vagyongazdálkodásnak, vagyonhasznosításnak a 110 millió Ft-ja pedig elfogadásra javasolt. Kérem a közgyűlést, hogy az 50 %-os megosztást támogassák. Kérem a képviselőket, hogy jelöljék meg pontosan hol, melyik címen látnak bevétel növelési lehetőséget. Fontosnak tartom az 1997. évi perspektivikus gondolkodást, még akkor is, ha Tarnóczky képviselő úr szerint nincs jogi kötelezettsége. Fontosnak tartom Béres képviselő úr felvetését, melyet a tervezés menetében alapul kell venni, mégpedig mi a kötelező feladat és mi a szabadon választott. A kötelező feladatnál a minőséget lehet megcélozni, de nem lehet elhagyni. A szabadon választott feladatoknál a lehetőséget kell figyelembe venni. Nem lehet helyettesíteni azokat a tételeket, amelyek az állami költségvetésben tervezettek. Kovács Tamás: A téma tárgyalása során elhangzott Böröcz képviselő úrnak egy javaslata a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsághoz, ezt szeretném értelmezni. A bizottság foglaljon állást az 1997. évi helyi adó és vagyonhasznosítás működési célú felhasználására, illetve a hitelfelvétel nagyságára. Amennyiben a bizottság ebben állástfoglal és a közgyűlés elé terjeszti, akkor a polgármester úr nyilatkozik, hogy ennek tükrében az 1996. évre beterjesztett költségvetést támogatja. Böröcz Zoltán: A polgármester úr kijelenti, mint a költségvetés előterjesztője, hogy azok a megoldások, amelyek az idei költségvetés elfogadását segítették, azok alátámasztják a következő évre vonatkozóan azt az egyensúlyt meghatározó lépéseket, amit a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ennek alapján kidolgoz, ha egyetért ezzel a képviselőtestület. Ezek az intézkedések az 1997. évi költségvetési cél elérését is szolgálják. 27 Kovács Tamás: Ebben az esetben támogatom, mert akkor ténylegesen egyfajta előretekintést és továbbmutatást tartalmaz a költségvetésünk. A Cserti úr és a Tüttő úr által párhuzamosan említett helyi adóbevétel működési célú felhasználására annyiban szeretnék kitérni, hogy lehet emelni azt a 33 %-ot 40 %-ra, 50 %-ra. Mögötte az van, hogy a működési célú tevékenység folyamatosan forráshiánnyal küzd, amihez bevonunk fejlesztési célú pénzeket. Sokkal könnyebb jelen pillanatban egyszerű bevételhez jutni, mint olyan forrásokra szert tenni, amelyek az önkormányzatnak folyamatosan rendelkezésére állnak. Figyelembe kell venni, hogy egyszer elfogynak az önkormányzati lakások, lejár a privatizáció és akkor mivel pótoljuk a működési finanszírozást. Suhai Sándor: Úgy tűnik, mintha az intézményhálózatot én akarnám megvédeni a képviselők egy részével szemben. Gondoljunk bele, most hozunk létre egy intézményt, amely 40 millió Ft-ba fog kerülni, ez a városi uszoda. Eddig 11 millió Ft-ba került és ez az összeg működési kiadást fog jelenteni. Egy iskolát kell megszüntetni azért, hogy ezt ki tudjuk fizetni. Ha ez az összeg nem a vízdíjban jelenik meg (6 Ft-al), akkor 40 millió Ft költséget jelent. Eldönthetjük, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Központot és a HEMO-t bezárjuk, mert ennek a kettőnek nincs annyi a költségvetése, mint amennyi lesz az uszodának. Ha az-az elv, hogy a művelődési intézmények önellátók legyenek, és nem 30 millió Ft, hanem csak 10 millió Ft támogatást kapnak, akkor a működésükhöz a hiányzó összeget nekik kell megteremteniük. Abban a pillanatban ez már egy koncepcionális dolog és el lehet indulni. Fél évvel korábban már felvetettem a középiskolák sorsát, de akkor mindenki elzárkózott. 100 millió Ft-ot rá fogunk fizetni 10 év múlva is ezekre az iskolákra. Mondja ki a közgyűlés, hogy az általános iskolákba egyetlen vidéki gyermeket sem lehet felvenni. Ezek nélkül nem lehet lépni és ezeket én nem hozhatom meg a közgyűlés helyett. Az oktatási törvény komoly változása várható és komolyan változik a központi finanszírozás. Szeptembertől belép a feladat státusz finanszírozás az iskolákban. Nem kapunk több pénzt, csak amennyi státuszt központilag jóváhagynak és kénytelenek leszünk 25 % pedagógust elbocsátani. Nem akarjuk, de kénytelenek leszünk megtenni. Az intézményi költségvetéseknek a 80 %-a bér, ha 25 %-al csökken a bérből részesülők aránya, akkor 20 %-al csökkenni fog az intézmény fenntartási költsége. Azzal egyetértek, hogy 1997-re bizonyos kötelezettségeket vállaljunk, arra is hajlandók leszünk a Polgármesteri Hivatal részéről, hogy döntésre előkészítjük a struktúrális változásokat 1996-ban, 1997. szeptember 1-i határidővel. Úgy gondolom, hogy az itt elhangzott felvetések bizonyos értelemben garantáltak lennének. A bizottsággal a közelmúltban megvizsgáltuk, hogy 46 m2-es termek elfogadása esetén, egyetlen iskolát sem lehetne Nagykanizsán bezárni. Nagyon sok iskolából 10-12 tanulócsoportot el kellene hozni, mert ott már szükségtantermekben tanítanak. Nagyon meg kell gondolni, nem ellene vagyok, csak keresem azt a konszenzust, hogy ebben a kérdésben valahogy boldogulni tudjunk. Javaslom, hogy a módosító indítványokban döntsünk. Kérem, hogy először arról döntsünk, hogy a helyi adókból a működési 28 kiadásokra 33 %-ot, 40 %-ot, vagy 50 %-ot fordítsunk. Aki egyetért a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatával, a 33 %-al, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 10 ellenszavzattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a költségvetést február végéig elfogadásra előkészítsük, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A bevételi oldalon 100 millió Ft hiány mutatkozik, a kiadási oldalon 100 millió Ft a többlet. Aki egyetért azzal, hogy maximum 100 millió Ft hitelfelvétellel tervezhetünk, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a vagyonfelélés nettó összege 120 millió Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a működési bevétel, működési kiadás 140 millió Ft hiánnyal zárhat, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Böröcz Zoltán: Javaslom az alábbi koncepciós tétel megszavaztatását. A működési célú bevétel és kiadás egyenlegének 140 millió Ft-os hiánya túlléphető abban az esetben, ha a kifizetett többletköltség egyszeri és a szerkezet átalakítást szolgálja. Suhai Sándor: Aki Böröcz képviselő által javasoltakkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 29 Böröcz Zoltán: Javaslom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot bízzuk meg azzal, hogy az 1996-ban megszavazott költségvetésnek a kihatásai 1997-ben hogy jelentkeznek. Kérem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy dolgozzon ki arányszámokat, hogy mi az elfogadható az 1997. évi költségvetés tárgyalási koncepciójánál, tehát irányszámokról van szó. Suhai Sándor: Egyetértek a javaslattal, aki elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Tibor: Kérem megismételni azt a szavazást, amely abban döntött, hogy 33 %-os átcsoportosítás legyen az adóból, mert tévedésből rossz gombot nyomtam meg. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy e javaslatról ismételten szavazzunk, kérem az igennel nyilvánítsa ki. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a helyi adókból 33 %-ot fordítsunk működési kiadásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 4/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996. évi költségvetés kialakítására és annak egyensúlyi, valamint szerkezeti beltartamára vonatkozóan az alábbi kötelező jellegű megkötéseket teszi: a.) Egyetért azzal, hogy a helyi adóbevételek, melynek együttes előirányzata a gépjárműadó bevételek előirányzatait is tartalmazza, 1/3 arányban működési célú bevételként kerüljön megtervezésre annak érdekében, hogy az a működési és fenntartási kiadások forrás oldalát képezze. 30 b.) Kötelezi a polgármestert, hogy az Önkormányzat 1996. évi költségvetését február végéig tárgyalásra és elfogadásra alkalmas szerkezetben és tartalommal készítse elő és terjessze a közgyűlés elé. c.) Egyetért azzal, hogy a költségvetés fő egyensúlyi feltételeinek megteremtése érdekében a bevételek között maximum 100 millió Ft hitelfelvétel tervezhető. d.) Egyetért azzal, hogy az önkormányzati vagyon értékesítéséből befolyt bevételek 60 %-át továbbra is a vagyon gyarapítására kell visszapótolni. Ugyanakkor a 40 % az önkormányzati költségvetés fejlesztési célú kiadásainak forrás oldalát képezze, melynek összege nem haladhatja meg a 120 millió Ft-ot. e.) Egyetért azzal, hogy az önkormányzat költségvetésének működési célú bevételei és működési, fenntartási kiadásainak egyenlege a 140 millió Ft hiányt nem haladja meg. A különbözet hitelből, illetve fejlesztési célú forrásokból finanszírozható. f.) Egyetért azzal, hogy a működési célú bevétel és kiadás egyenlegének 140 millió Ft-os hiánya túlléphető abban az esetben, ha a kifizetett többletköltség egyszeri és a szerkezet átalakítást szolgálja. g.) Megbízza a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy az 199 6. évi elfogadott költségvetés ismeretében dolgozza ki annak 1997. évi hatását. Határozza meg az 1997. évi költségvetési koncepció irányszámait. Felelős : Suhai Sándor polgármester 6.) A közgyűlés 1996. évi munkatervének megállapítása (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: A munkatervet az SZMSZ szabályainak megfelelően állítottuk össze. Azokat a szervezeteket, személyeket levélben megkerestük, akiket nekünk az SZMSZ kötelezően előír. Két módosító javaslatom lenne, mivel a mai nap folyamán az élelmezési normák megállapítása megtörtént, így a február 6-i közgyűlésen ez a téma már nem szerepel. A térítési díjakkal kapcsolatos rendeletünket a február 20-i közgyűlésünkre hozzuk. A március 12-i közgyűlésen szereplő 1100. évfordulóval kapcsolatos előterjesztést a mai közgyűlés tárgyalja, ezért ott kérem semmisnek tekinteni. 31 Kérem a javaslatukat, észrevételüket a munkatervvel kapcsolatosan. Kelemen Z. Pál: Most döntöttünk arról, hogy március 30-ig el kell készülni a lakáskoncepciónak. Bizottsági tárgyalás után a májusi közgyűlési napirendek között kérem szerepeltetni. Tarnóczky Attila: A munkaterv végén "Értekezlet a városkörnyéki polgármesterek részvételével" címszó alatt szerepel az április havi összejövetel. Kérem, hogy a napirend témája az alábbiak szerint szóljon: "Nagykanizsa város és a környezó települések önkormányzatai közös ügyeinek egyeztetése". A tervezetben nem szereplő javaslatok között feltüntetett "Belvárosi tömbbelsők, befektetői területek hasznosítási tervei" című napirend megtárgyalását is javaslom. Időpontra javaslatot nem teszek, de véleményem szerint sokáig nem várhatunk vele. Az önkormányzati lakások eladásáról szóló rendeletünk elavult, tele van olyan fogalmakkal, amelyeket törvény már nem ismer. Javaslom, hogy a lakáskoncepció keretében kerüljön ez is felülvizsgálatra, nézzék át a bizottságok, hogy a megmaradt lakások közül mi az ami továbbra is eladó, a rendelet szövege a most hatályos jogi helyzetnek megfelelően módosuljon. A március 12-i közgyűlést erre alkalmasnak tartanám. Azzal a kérdéssel körültekintően foglalkozni kellene, hogy hogyan lehet a várost vonzóvá tenni munkahelyteremtés céljából, főleg külföldi befektetők részére. A befektetők nagy része nem is tud arról, hogy Nagykanizsa város várja jelentkezésüket, tehát valamilyen reklámban is kellene gondolkodni. Például a nyugatról bejövő forgalmas utak mellé ki kellene tenni Kanizsára csalogató reklámokat a Polgármesteri Hivatal telefonszámával, telefax-számával (adókedvezménnyel, ingyentelkekkel). A költségvetésben is erre a célra egy bizonyos összeget biztosítani kellene. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság két témát javasolt tárgyalásra, egyik a lakáskoncepció módosítása és az eddigi tapasztalatok feldolgozása. Szeretném, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy mi az a lakásnagyság, amit már nem támogatunk, mivel véges a pénzeszköz, ami a rendelkezésünkre áll. Másik javaslatom az alapellátás átszervezéséről szóló beszámoló. Suhai Sándor: Pontosítanám, hogy a napirend cím az alábbiak szerint szólna: lakástámogatási rendszer módosítása. Röst János: Javaslom a december 17-i közgyűlésről a bizottságok tevékenységéről szóló napirendet az április 2-i közgyűlésre előrehozni. Kiegészítést kellene kérni a beszámolóhoz a bizottságok elnökeitől is. Az április 2-i közgyűlésre javaslom az SZMSZ módosítását, valamint a beruházási szabályzat felülvizsgálatát és átdolgozását. Krémer József: Javaslom a keleti városrészben a rendőrőrs ügyének tárgyalását április hónapban, amire feltételezhetően ezek a vázlattervek, ill. a hely megtervezésre kerül. A másik javaslatom a nemzetközi kapcsolatokkal függ össze. 32 Február 20-ra tervezett a tanácsnoki beszámolóm, - aminek nagy örömmel teszek eleget - ennek ellenére javasolom, hogy két napirendet tűzzön napirendre a közgyűlés tavasszal. Egyik maga a beszámoló, amit javasolok márciusra tenni, februárban pedig a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó középtávú programot határozza meg a közgyűlés, ez a munka nagy ütemben folyik és már 80-90%-ban kész, bizottsági véleményezésekre vár. Február 20-ra ez az anyag a közgyűlés elé kerülhet, a tanácsnoki beszámoló pedig márciusban. Elképzelhetőnek tartom, hogy nem egyszer egy évben számolok be, hanem írásban hivatalosan akár többször is. Szeretnék rendszerességgel tájékoztatást adni. Zsoldos Ferenc: Április 20-ra javasolom felvenni egy rendkívüli ünnepi közgyűlést a Millecentenárium tiszteletére, a város napja alkalmából. Összefügg az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság rendeletmódosító javaslatával is ez a témakör. Papp Ferenc: A városkörnyéki polgármesterekkel tartandó értekezletek témájára van javaslatom. Azt hiszem, hogy megyei jogú városi funkciónkból adódóan kedvező fogadtatású gesztus lenne a községek irányába, ha még két témát az értekezletek napirendjére tűznénk. Nevezetesen a Városi Könyvtár városkörnyéki községeket segítő ellátó munkája, a másik pedig a HSMK területimódszertani munkája, melyeket akár külön, akár összevontan is meg lehet oldani. Palotás Tibor: A 11. oldalon az április 2-i közgyűlés napirendjére van tervezve a "Tájékoztató az Alfától az Omegáig Kft. tevékenységéről", de nincs betervezve ügyvezetőválasztás. Március 31-ig van ügyvezetője a kft-nek, ezért kérem, hogy ez a beszámoló a március 12-i ülésre kerüljön és április 2-án legyen az ügyvezetőválasztás. Kérem a főépítész urat, hogy a Szokol domb egyszerűsített részletes rendezési tervét terjessze a közgyűlés elé, hisz a pályázatot kiírták, tervezők vannak. Kérem ez kerüljön be a programba. Kovács Tamás: A február 6-i közgyűlésre tervezi az előterjesztés a Nyugdíjasház beruházási programjának elfogadását. Véleményem szerint e napirend tárgyalására csak a költségvetés elfogadása után kerülhet sor. A február 20-i közgyűlésen tárgyaljuk a közbeszerzési rendeletet. Úgy érzem, hogy ehhez a Marton képviselő által szorgalmazott összeférhetetlenségi rendelet szorosan kapcsolódna, ezért javasolnám ennek napirendre tűzését. A március 12-i ülésre tervezve van a 2000-ig szóló városüzemeltetési koncepció elfogadása. Én a Marton képviselő által javasolt 1991-96. közötti városüzemeltetési helyzetelemzéssel kiegészíteném ezt a napirendet. Ugyanerre az ülésre van tervezve Nagykanizsa 1996. évi közlekedési, hálózatfejlesztési és felújítási feladatairól szóló tájékoztató felújítási feladatairól szóló részét a bizottságok hatásköréről szóló rendeletünk a bizottság hatáskörébe utalta. 33 A Műszaki Osztály javasolta a tájékoztatót a téli köztisztasági feladatok tapasztalatairól. Valójában nem akkora nagyságrendű kérdéskör, amely önálló napirendet igényel, ezért javasolom, hogy a bizottsági megtárgyalás után a polgármesteri tájékoztatóban mindenképpen szerepeljen. Magyar Jó z s e f: Kovács Tamás képviselő városüzemeltetésre vonatkozó javaslatával egyetértek, én még megpróbálnám előrehozni egy hónappal. Ugyancsak a március 12-i ülésre van egy javaslatom. Az elmúlt évben én kértem a Polgármesteri Hivatalt, hogy tekintsék át hogyan áll az értelmi fogyatékosok helyzete a városban. Egyetlen egy ilyen téma van 1996-ra tervezve, mégpedig március 12-re a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról szóló egységes rendelet elfogadása. Javasolom vagy ezt egészítsük ki, vagy önálló napirendként helyezzük be az értelmi fogyatékosok ügyét. Én a rászorultak körét is kiegészíteném, mert úgy érzem ez az év még keményebb lesz ezeknek az embereknek az életében. Teleki László: Március 12-re kérem felvenni az együttműködést Kisebbségi és a Települési Önkormányzat között, hisz a tervezet előkészítése már a Hivatalban folyamatban van. A november 2 6-i ülésre kérem felvenni a Cigány Kisebbségi Önkormányzat éves beszámolóját. Béres Márton: Javasolom, hogy az év végén tekintse át a közgyűlés a Polgármesteri Hivatal működését és ezt október hónapban javasolom napirendre tűzni. A Kanizsa TV Kft. működése, az átalakulás utáni tapasztalatok értékelése, a működéssel kapcsolatos gondok áttekintése indokolt lenne a második negyedik évben. Szeretném, ha egy intézkedési vagy munkatervet készítene elő a Hivatal még az első félév végére, amely a város befektetési helyzetét, foglalkoztatási helyzetét együttesen tekintené át. Pontosan megjelölve, hogy az egyes szakosztályoknak milyen feladata kell hogy legyen benne és ez milyen költségvonzatokkal jár. Valószínűleg tovább kell az ipari területet bővíteni, ott naprakész helyzetet kell elérni. Lehetőleg a második negyedévben kerüljön erre sor. Czobor Zoltán: A február 6-i közgyűlésre javasolnám, hogy a Nyugdíjasház beruházási program jóváhagyása maradjon itt, mert a költségvetés tárgyalása után késő lenne erről beszélni. Jó lenne február 6-án tárgyalni, hogy lássuk ennek pénzügyi vonzatait, egyáltalán annak lehetőségét, hogy meg tudjuk-e építeni, mert függőben van ennek a munkának a tervezési, kivitelezési kérdése. Kérem Kovács Tamás bizottsági elnököt, hogy támogassa kérésemet. Javasolom, hogy az elkészítésért felelősök közül Mátyás József osztályvezetőt vegyük ki és inkább Kálőcziné Éberling Márta a Vagyongazdálkodási Csoport vezetője legyen felelősként megnevezve. Javasolom február 6-ra felvenni: - többszörös határidő lejárt már a TV Kft-vel kapcsolatos szerződésre - Javaslat a Kanizsa TV Kft-vel együttműködési szerződés megkötésére, érdekegyeztető tanács felállítására. Felelős: Suhai Sándor polgármester. 34 Augusztus 27-re szerepel a VÍZMÖ Vállalat átalakítása, javasolom április 2-re előrehozni, hisz annak idején a vízdíjak emelésénél március 30-as határidőt fogadtunk el a vízdíjak ismételt felülvizsgálatára a vállalati megtakarítások tükrében vizsgálva. Ha nem ez volt a határidő, akkor az eredetit elfogadom, de kérném ehhez igazítani a határidőt. Tüttő István: Az új hulladéklerakóval kapcsolatban Marton képviselőnek volt egy időkorlát javaslata március 12-re, ezért az április 23-i hulladéklerakóra vonatkozó napirendet tegyük át márciusra, hogy ne ütközzünk a korábban meghatározott időkorlátba. A június 25-re tervezett társadalmi-gazdasági program elfogadása gyakorlatilag tartalmazná azokat az elemeket, amiről Tarnóczky képviselő is szólt. Olyan program lenne ez, amelyben részletesen ki kellene bontanunk, hogy melyik területen milyen elképzeléseink vannak akár az új területek kialakításával, ipari zóna stb. Ha ragaszkodnak külön napirendhez a képviselők úgy is jó, de én ebbe gondoltam belefoglalni. Bicsák Miklós: Javasolom a november 5-i közgyűlésre a Kézműves, Kereskedelmi és Iparkamarák szellemi tőkéjét felhasználó érdekvédelmi tanácskozást felvenni. Tarnóczky Attila: Valóban amit javasoltam egy része végeredményben az elképzeléssorozatnak. Egy aggályom van, hogy a középtávú gazdasági programot előrehozni valószínűleg nem lehet, viszont ebben az ügyben úgy gondolom lennének sürgős teendőink, nem kellene fél évet várakozó állásponton tölteni. Suhai Sándor: A városkörnyéki polgármestereknek tervezett értekezleten február hónapban a településfejlesztési törvényt szeretnénk ismertetni és települési önkormányzati szövetség létrehozását fogjuk javasolni, mert különben a Megyei Területfejlesztési Tanácsban kevés szerepünk lesz. Béres Márton: Fontos lenne áttekinteni a fordulóidő miatt a Megyei Közgyűléssel a kapcsolatainkat, az év során erre sort kellene keríteni. Suhai Sándor: Egybe kellene megszavazni a javaslatokat, mert milyen alapon mondanánk valakinek, hogy a javaslatával nem értünk egyet. Dr. Lukácsa Erzsébet: Béres képviselő javasolta, hogy a Polgármesteri Hivatal működését tekintsük át, ez március 12-én szerepel a munkatervben. Elnézést kérek a képviselőktől, sok javaslat érkezett, de jobban szerettem volna ha akkor adták volna oda javaslataikat, amikor kértük és akkor bekerült volna a munkatervbe. Suhai Sándor: Javasolom, hogy a felvetéseket így egy az egyben fogadjuk el, és bedolgozzuk úgy, hogy arányos legyen az egyes közgyűlések napirendjének száma és utána visszahozzuk a testület elé. 35 Zsoldos Ferenc: Egy dologban azért dönteni kell, mert két ellentétes javaslat volt Kovács Tamás és Czobor Zoltán képviselők részéről. Melyik maradjon a kettő közül? Kovács Tamás: Visszavonom javaslatomat. Magyar József: Az aljegyzőnő megjegyzésére eszembe jutott, hogy amikor ezt a témát tárgyaljuk, akkor minden közgyűlésen ugyanez elhangzott. Én már egyszer felvetettem, hogy a Polgármesteri Hivatal készítse el előre, hisz ennek 70%-a olyan, amit a Hivatal önállóan el tud készíteni és utána kapná meg a testület az anyagot. Ezáltal átfogóan meg tudná nézni a képviselő, hogy mit terveznek az évre és akkor ahhoz tenné hozzá elképzeléseit. Amikor én leírtam a javaslataimat, akkor általában mind vagy fele javaslatom biztos, hogy a tervezetben nem szereplő javaslatok közé került a hátsó oldalra. Másik javaslatom, a következő ilyen anyag már úgy készüljön, hogy legyen kiemelve vastag betűvel a téma. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az elhangzott javaslatok bekerüljenek egy olyan javaslatba, amelyet visszahozunk és mégegy szavazással megerősítünk, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 5/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996. évi munkatervében szereplő napirendi pontok közé felveszi a képviselők által elhangzott javaslatokat és átdolgozva újra közgyűlés elé terjeszti. Felelős : Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 7.) Javaslat a közterületek és közterület jellegű területek használatának előírásairól szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: A közterület használatára vonatkozó országos szintű jogszabály nincs, hisz a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hatályon kívül helyezte a közterület használatát szabályozó rendeletet, ezt követően a közgyűlés 18/1994. sz. rendeletével szabályozta a közterület és a közterület jellegű területek használatának előírásait. A rendelet hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai szükségessé tették a rendelettervezet szerinti módosítását, utalnék pl. az elszaporodó közlekedést akadályozó mobil táblákra, az időközben felmerült egyedi kérelmekre. Az Önök előtt lévő rendelettervezetet a Városfejlesztési és Környezetvédelmi, a 36 Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megtárgyalta. A szakhatóságokkal, érdekképviseleti szervekkel egyeztettük és az 6 javaslataikat tartalmazva került ide a tervezet. Tegnap a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ismételten megtárgyalta a rendelettervezetet és az alábbi módosításokkal javasolta elfogadni. A 8. § (1) bekezdése kiegészülne egy szóval: "... hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról naponta ellenőrizhetően gondoskodni." A 11. § (1) bekezdéséből kikerülne "a város kiemelt területein" rész. A 15. § (1) bekezdése kiegészülne azzal a mondattal, hogy "a díjtételek használati módonként nem vonhatók össze". Miután belső szakigazgatási szerv már nincsen, helyette belső szervezeti egység kerülne be az egy bekezdésbe értelemszerűen és az elhangzott javaslatok már a mellékleteket érintik. Az 1. melléklet 9-10-11. pontjában lenne változás. A 9. pontban szereplő építőanyag és törmelék elhelyezés úgy került Önök elé a tervezetben, hogy díjmentes. A bizottság javaslata, hogy 6 hónapig legyen díjmentes és azt követően 100 Ft/m2/hó legyen. A 10. pont módosulna úgy, hogy út- és járdalezárás építési célra. A 11. pont úgy módosulna, hogy közút részleges vagy teljes igénybevétele egyéb célra (közcélú rendezvények kivételével). A 15. § egy (5) bekezdéssel egészülne ki, és a következőképpen szólna: "Az 1. sz. mellékletben meghatározott díjtételekből a jegyző külön kérelemre indokolt esetben legfeljebb 50%-os méltányossági engedményt adhat." Kérem a közgyűlést fogadja el a rendeletet. Palotás Tibor: Megegyeztünk a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen, hogy a jegyző át nem ruházható joggal adhat kedvezményt. TarnóCzky Attila: Módosító javaslatom a 16. § (2) bekezdéséhez, ahol arról rendelkezünk, hogy választási kampány idején a bejegyzett pártoknak és más társadalmi szervezetek helyi csoportjainak nem kell plakátok elhelyezése miatt díjat fizetni. Mivel vannak egyéni jelöltek is, őket ebbe a kategóriába be kellene venni. A következőképpen hangozna a javaslatom: "a.) A választási kampány idején a bejegyzett pártoknak és más társadalmi szervezetek helyi csoportjainak és a választásokon indulóknak ..." A bizottsági javaslatok egyikéhez, a 11. § (1) bekezdésére szóló javaslathoz nem tudom mit szól főépítész úr, hogy a város teljes területén elhelyezett összes hirdetőtábla után ő véleményt írjon, miközben folyik egy rendes eljárás az engedélyezésre. Szerintem ez rengeteg felesleges munkát fog okozni, formai jellegű marad az egész. Kérem megfontolni ennek támogatását. Dr. Kerekes József: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság is megtárgyalta a tervezetet és elég sok módosítási javaslattal jelentkeztünk. A bizottsági ülésen felvetettem két a közterület nem rendeltetésszerű használatával kapcsolatos dolgot, ezért egyénileg újból előhozom. Nem tartalmazza a rendelet azt a körülményt, hogy közterületet rövid ideig, itt nem szabályozott célra is igénybe vesznek állampolgárok, közületek, amely ha nincs szabályozva, esetleg szabálysértésre adhat okot. A költözködések, tüzelőszállítás alkalmával az állampolgárok kénytelenek igénybe 37 venni a közterület, úttest, járda és az a közötti zöldterületi részt. Kérem, hogy ezekhez ne kelljen területhasználati engedélyt kérni és területhasználati díjat fizetni, mert ezek kényszerigénybevételi körülmények. A 16. §-hoz javasolok egy (3) bekezdést: "Nem kell területhasználati engedélyt kérni és területhasználati díjat fizetni költözködés, tüzelő vagy építő lerakása esetében, ha annak időtartama 2 órát nem haladja meg." A rendszeres szemétszállításhoz elengedhetetlenül szükséges kuka edények kirakása, konténerek elhelyezése, amelyek szintén közterületen vannak és mellőzi a tervezet ennek szabályozását. Javasolom a következőképpen belevenni a tervezetbe: "Nem kell területhasználati engedélyt kérni és területhasználati díjat fizetni szemétgyűjtő edények után a rendszeres szemétszállítás igénybevétele során." Röst János: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén kisebbségben maradtam egy javaslatommal, most ismételten feltenném javaslatként. Az 1. sz. melléklet 7. pontjában lévő közterület használati díjak mértékénél a könyvárusítást kivenném és meghagynám alapösszeggel a korábbi 400-300-100 forintos díjtétellel. Indokolom azzal, hogy tegnap volt a magyar kultúra napja és úgy gondolom a kultúrát nemcsak szavakkal kellene támogatni, hanem tettekkel is. Ez nem egy nagy bevételi tétel, hiszen úgy tudom kb. 4-5 fő foglalkozik Nagykanizsán a város területén könyvárusítással közterületen. Kelemen Z. Pál: Az 1. sz. melléklet 6. pontja rögzített és elmozdítható felbontást tartalmaz. A városban vannak önálló hirdető berendezések rögzítetten, amelyek hol virágágyásokban, hol az út szélén állnak, takarításuk bonyolult és meglehetősen nagy akadályt okoznak. A fő utcán és a város más részein vannak elmozdítható reklámhordozók, amelyek az üzlet nyitvatartása ideje alatt vannak az utcán, utána beviszik őket. Nem értem a kettő közötti különbséget. Véleményem szerint vagy egyforma vagy fordított díjtételeknek kellene lenni. Böröcz Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén mindkét fordulóban vitát okozott, ismertetem azt az álláspontot, amelyik többséget kapott. A 11. §-nál Tarnóczky képviselő és más képviselő is felvetette, hogy a főépítész véleményét ki kell-e kérni. A főépítészi vélemény figyelembevétele mellett az szólt, hogy az építmény engedélykötelezettség önmagában nem képes biztosítani azt a védelmet, ami városképi szempontból adott esetben szükséges. A Műszaki Osztály is megerősítette, hogy néha reklámerdők vannak a belvárosban és frekventált területeken, tehát ezáltal ilyen védelmet próbáltunk megvalósítani. Természetesen Tarnóczky képviselő véleményét is el tudnám fogadni, de kitartok a bizottsági vélemény mellett. Az utcai könyvárusok döntő többsége a Magyar Kultúra napjához igazából nem kapcsolódó szoros összefüggésben nem lévő könyveket, sajtótermékeket árusítanak. Nem gondolnám, hogy ezt kedvezményezni kellene, de egyébként sem, mert piaci viszonyok vannak ma már a könyvárusítás terén is. Ha a kultúrát támogatni óhajtjuk, biztosan nem ez a módja. Ha Röst képviselő ezt javasolja, akkor én ezt a javaslatot a kegytárgyakra fogom kiterjeszteni, mert november l-jén éppen olyan indokolt, mint a kultúra napján a könyv. 38 Röst János: Az egész rendelettervezet arról szól, hogy differenciálunk. Különböző tevékenységeket differenciálunk és más mértékben. Úgy gondolom, hogy ha ebben a könyv, mint kultúrahordozó benne van, akkor helyénvaló. Dr. Csákai Iván: A keleti városrészben a Hevesi utcában, az észak-keleti városrészben engedély nélkül parkíroznak teherautók. Javasolom, ha kétszer valakit rajtaérnek, havi 10.000 forintra büntessék meg. A rendeletben ezen közterülethasználó nem szerepel és nem fizet semmit. Kérem a Környezetvédelmi Felügyeletet, hogy a keleti városrész ne legyen teherautók parkírozója, pótkocsik álláshelye és fáradt olaj kiengedésének helye. Ha a Környezetvédelmi Felügyelet nem tudja őket megbüntetni, állhat szabadon az utcán, de fizessen havi 10.000 forint közterülethasználati dijat. Kelemen Z. Pál: Támogatom Csákai képviselőt, mert a keleti városrész ma úgy néz ki, mint egy kamionterminál. Foglalkozni kell ezzel és arra kényszeríteni ezeket az embereket, hogy megfelelő helyen parkoljanak. Balogh Tibor: Nemcsak a keleti városrészben, a belvárosban is parkolnak éjjel-nappal teherautók. A rendelet kimondja, hogy 2,5 méter járdaszint fölött lehet csak reklámtáblát elhelyezni. Kérdezem, hogy akkor a kerékpár utat jelző tábla hogyan lehet 1,5 méter magason? Mátyás József: Az 1970. évi 22. sz. ÉVM rendelet túlszabályozta a közterülethasználatot. Megpróbáltunk egy egyszerüsítettebb rendeletet előkészíteni nagyobb mozgásteret engedve a jegyzőnek, illetve az engedélyező hatóságnak egy-egy közterülethasználat díjtételének a megállapításánál. Hangsúlyozom, hogy itt a közterületek nem rendeltetésszerű használatáról van szó. A rendeltetésszerű használatra nem kell külön engedély, azt mindenki szabadon használhatja, közlekedhet, utazhat, szórakozhat, sportolhat. Ha mi egy keretjellegű közterülethasználati rendeletet terjesztünk elő és a közgyűlés olyat hagy jóvá, extrém eseteket mindig találunk. Találunk költözködést, amit nem célszerű így szó szerint szabályozni, nem célszerű fél órás igénybevételeknek a szabályozása. A Környezetvédelmi Felügyelet hatásköre lesz, hogy a jegyző által átadott hatáskörben - a Műszaki Osztályra ruházta ezt a hatáskört - a közterületfelügyelők egy költözködés alkalmából kimehetnek a közterületre és ott akár helyszínen is engedélyezhetik vagy akár be is szedhetik a díjat. Ennek kifejlesztését tervezzük az elkövetkező időben. Ezzel az engedélynélkülieket is vissza tudjuk szorítani, kicsit szabályozni tudjuk a tényleges néhány órás vagy félnapos lerakásokat. Ugyanilyen a kuka, konténer elhelyezés is. Emlékszem, hogy az 1970-es jogszabály még azt is kimondta, hogy közterülethasználati engedély kell közvilágítási kandellábelre, közterületen lévő szemétgyűjtőre stb. Ezzel az engedélyezési jogkörrel akkor sem éltünk, mert természetes, hogy ez a közterület rendeltetésszerű használata. A hulladékgyűjtésről szóló rendeletben elő is van írva, hogy ki kell vinni közterületre a hulladékot és ott veszi át az elszállító. Röst képviselőnek válaszolom, hogy 400 forintot kell fizetni havonta m2-enként, amit most megemeltünk 800 Ft/m2-re. Meg kell 39 nézni, hogy mennyi egy könyv ára és azt, hogy mekkora közlekedési nehézséget jelent, mert kerülgetni kell stb. Várhatóan 5 millió forint körül lesz 1996-ban a közterülethasználati dijakból származó bevétel. Ennek kb. felét, kétharmadát teszi ki a 25 óriás tábla, amelyek a város különböző pontján már kint vannak. Tavaly az egész évi bevételünk volt 3 millió forint. Tehát elsősorban ilyen táblákkal szeretnénk a bevételt növelni. A bizottsági tárgyaláson azt mondtuk, hogy az I. díjövezetben (ténylegesen a belvárosban, ezt kiegészítette a bizottság, hogy legyen főútvonal mellett is) legyen a főépítész "szűrő". Tényleg indokolatlan lenne a főépítészt ezzel terhelni. Egyetértek azzal, hogy a belvárosban mondjon véleményt egy-egy hirdető berendezésről, reklámhordozóról. Hangsúlyozom, hogy mi a reklámhordozókra adunk engedélyt és nem arra, hogy mi szerepel rajta. Erről a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a főépítész közreműködésével önálló rendelettervezet szándékozik a közgyűlés elé terjeszteni. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság előtt már ott volt az a rendelettervezetünk, amely a parkolás szabályozásra vonatkozik és a február 6-i közgyűlés 10. napirendje. Ebben ténylegesen meghatározzuk a közterületen lévő elhagyott és lakossági szolgáltatást ellátó járművek (pl. fuvarosok) körét. Szabályozva van benne, hogy tiltott közterületi tárolásnak minősül, ha ez a jármű 22.00 - 6.00 óra között 2 óránál hosszabb ideig ugyanazon a helyen tartózkodik. A korábbi közgyűlés szabályozta a közúti szolgáltatáshoz haszhált tehergépkocsik várakozását, de ez nem volt egyértelmű és még mindig nem egyértelmű, mégis a lakótelepen az ilyen járművek számát felére, harmadára csökkentettük. A kerékpár utas táblákon úgy tudunk segíteni, hogy a mostani 70 cm-es tábla helyett 40 cm-es átmérőjű táblát helyezünk ki és azt már magasabbra tudjuk tenni. Marton István; A 1,5 évvel ezelőtti rendeletünkben a "nem kell közterülethasználati díjat fizetni" paragrafus alatt volt egy olyan kitétel, hogy azoknak a tulajdonosoknak, akik 3 vagy 5 napig az építési anyagukat tárolják az egyébként rendben tartott közterületükön. Nem látom ezt most a tervezetben. Úgy gondolom a pár napos kedvezménynek a megadása pénzügyileg nem rendíti meg a költségvetésünket, természetesen ott ahol ez bizonyított, hogy rendben van. Pl. a Katonaréten ez minimum 99%-os vagy Palinban. Mátyás József: Ilyet nem tartalmaz a rendeletünk. Előttem van a 18/1994. számú rendelet, melynek a 18. § foglalkozik a használati díj mértékével, megfizetés módjával és mentességekkel. Ilyen mentesség nincs, de volt egy olyan mentesség, hogy a III. díjövezetben az építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék díjmentesen időkorlát nélkül volt tárolható. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatára ezt az időkorlátot 6 hónapra limitáltuk azzal, hogy utána 100 Ft/m* havidíjat fizetni kell. Palotás Tibor: A 11. § (1) bekezdésével kapcsolatban a bizottsági ülésen elhangzott az a vélemény, hogy nem kell minden táblával a városi főépítésznek foglalkozni, esetleg csak az I. övezetben. Elhangzott még, hogy a városba bevezető utak mentén is, hisz a városba érkezők találkoznak ezekkel a táblákkal és mi azt 40 szeretnénk, ha a városról megfelelő kép alakuljon ki. Módosító javaslatom: "... az I. övezetben és a városba vezető utak mellett a városi főépítész véleményének kikérésével." Az osztályvezető hozzászólásából azt vettem ki a jegyzői kizárólagossággal kapcsolatban, hogy úgy gondolja ezt a jogot átadja a jegyző az osztálynak és majd ők döntenek. Úgy érzem, hogy ilyen engedményt ritkán kell adni és akkor azt egy pártatlan, a jegyző tegye. Mátyás József: Ennek eldöntése jegyzőnő feladata. Nem értek egyet a városba vezető úttal, mert nagyon sok ilyen út van pl. a Kemping út, a Szabadhegyi út. Ha főépítészi véleményt kell kérni, akkor mondjuk ki, hogy I. díjövezetben és az építészeti értékvédelem alá tartozó területeken, hisz ezekben tényleg van a főépítésznek beleszólása. Én nem hiszem, hogy pl. a Szepetneki utcában ez indokolt lenne. Kelemen képviselőnek válaszolom, hogy a rögzített reklámtáblát csak oda lehet tenni, ahol senkit nem zavar (zöldterület, zöldsáv, fa mellé, fára szerelve, falra szerelve). Az elmozdítható sokkal nagyobb közlekedési gondot jelent, ezzel a magasabb díjtétellel a szabályozás a célunk. Kovács Tamás: A bizottsági ülésen több javaslat érkezett erre a 11. § (1) bekezdésére pl. az I. díjövezetre, a műemlékvédelmi területekre, a bevezető utakra, a 7-es városon végigmenő szakaszára terjedjen ki a főépítészi véleményadás. Egyszerűbbnek tűnt ezért az egész városra kiterjeszteni. Palotás képviselőnek válaszolom, hogy a jegyzőnőnek kell eldönteni, hogy vállalja-e ezt a plusz munkát. Az előkészítés mindenképp az osztály feladata lesz, csak a döntő szó kimondása lehet a jegyzőnőé. Balogh György: Ügyrendi javaslatom, kérem a napirendi pont lezárását, hiszen sok olyan hozzászólás hangzott el, amelyek a bizottsági munkának a tárgya kellett volna legyen. Magyar József: Az 1. sz. melléklet 8. pontját kérem értelmezze a jegyzőnő, mert ez így kétértelmű: "Építési munkával kapcsolatos állvány elhelyezése." Ha összeszedek 40 db állványt, leteszem közterületre, kifizetem érte a díjat és utána bérbeadom ezeket az állványokat. Ebben az esetben mi történik? Én azt írtam volna ide, hogy "Építési céllal a kivitelezési munkához felhasznált állvány elhelyezése". Pontosan a saját körzetemben van egy olyan eset, hogy fél éve nem viszik el az állványokat arról a területről, a Hivatal keményen bírságol, de a bírságolás mértéke olyan alacsony, hogy egy jól menő vállalkozó ezt beépíti az áraiba. Suhai Sándor: Ügyrendi javaslat hangzott el Balogh György képviselő részéről, így azt meg kell szavaztatnom, aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, a vitát lezárja. 41 Suhai Sándor: Palotás képviselő javasolta, hogy mondjuk ki a rendeletben az át nem ruházható méltányossági jogát a jegyzőnek. Kérdezem az előterjesztőt egyetért-e ezzel a javaslattal? Dr. Takács Anikó: Én nem értek vele egyet. Suhai Sándor: Ki ért egyet Palotás képviselő javaslatával? A közgyűlés 3 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: A 11. § (1) bekezdése főépítészre vonatkozó részéhez javaslat hangzott el. A kivezető utak mentén vagy mindenhol a főépítész véleménye szükséges? Palotás Tibor: Az volt a módosító javaslatom, hogy az I. díjövezetben (a belvárosban) és a városba bevezető utak mellett, ehhez hozzá lehet még tenni a műemlék, az olajos lakótelep. Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt egyetért-e ezzel a javaslattal? Dr. Takács Anikó: Egyet értek. Suhai Sándor: Ki ért egyet Palotás képviselő javaslatával? A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kerkes képviselő javaslata így szólt: Közterületet rövid ideig igénybevevők - tüzelőszállítás, költözködés - ne fizessenek, ha annak időtartama a két órát nem haladja. Az előterjesztő egyet ért ezzel? Dr. Takács Anikó: Nem. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 3 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Másik javaslata volt, a rendszeres szemétszállítás, kukaedények kitevése. Az előterjesztő egyetért ezzel? Dr. Takács Anikó: Nem értek vele egyet. Suhai Sándor: Aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. 42 A közgyűlés a javaslatot 3 szavazattal, 14 szavazattal, 7 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Röst János képviselő javasolta, hogy a könyvárusltást kedvezményes kategóriába helyezzük. Az előterjesztő egyetért vele? Dr. Takács Anikó: Nem értek vele egyet. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 5 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: A 16. § (2) bekezdésébe egy beszúrás, a választási kampányban résztvevők. Az előterjesztő egyetért ezzel a módosítással? Dr. Takács Anikó: Igen, egyetértek. Suhai Sándor: Aki a javaslatot elfogdja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Az építési célú kivitelezéssel kapcsolatos állvány pontosítással egyetért az előterjesztő? Dr. Takács Anikó: Igen. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosító javaslatokkal együtt a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a rendelettervezetet 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 1/1996. (I. 23.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/1996. (I. 23.) számú rendelete a közterületek és közterület jellegű területek használatáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 43 8.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának perbeli képviseletére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: Suhai Sándor polgármester keresetlevelet nyújtott be a Zalaegerszegi Munkaügyi Bírósághoz 1995. december 18. napján a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint alperes ellen. Keresetében kérte, hogy a Bíróság a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének, mint fegyelmi bizottságnak 1995. november 28. napján meghozott 240/1995. számú határozatát helyezze hatályon kívfil, mert az törvénysértő volt a három hónapos jogvesztő határidő miatt. A Bíróság idéző végzése megérkezett, a tárgyalást 1996. február hó 7. napjának 13.30 órájára tűzte ki. Idéző végzésében a Bíróság felhívta az alperest, hogy a keresetre 15 napon belül részletes előkészítő iratban nyilatkozzon, csatolja a felperes kinevezését, a fegyelmi eljárás teljes iratanyagát, az 1995. április 25-i, május 23-i, a június 27-i közgyűlés jegyzőkönyveit, a Pénzügyi Bizottság, az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság perbeli esettel kapcsolatos jegyzőkönyveit, jelentéset, az 1995. október 30-i közgyűlés jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi határozatot és a perrel kapcsolatos egyéb bizonyítékokat. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat az alperes, a közgyűlésnek abban kell dönteni, hogy mely személyt bíznak meg a perben a képviselet ellátásával. Kérem az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a személyre. Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság Dr. Wolf László ügyvédet javasolja, aki a korábbi vizsgáló bizottság munkájában jogi tanácsadóként vett részt. Természetesen megkerestük, és telefaxon a következő javaslatot tette: "A közgyűlés által kirendelt vizsgáló bizottság munkájában jogi tanácsadóként részt vettem, a közgyűlés a bizottság előterjesztésének megfelelően jogi véleményemet figyelembe véve hozta meg a 240/1995. számú határozatát. A fentiekre tekintettel amennyiben az önkormányzat megbíz, természetesen a perbeli jogi képviselet ellátását vállalom. Kérem jelen nyilatkozatom közgyűlés elé terjesztését, amennyiben az szükséges a döntés meghozatásához. Tájékoztatásul közlöm, hogy az ügyvédi munkadíj 25.000 Ft. Csatolom a meghatalmazást, amit megbízás esetén kérek faxon aláírva részemre visszaküldeni. Tisztelettel: Dr. Wolf László ügyvéd". Suhai Sándor: Aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 44 6/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen 2.M.594/1995. szám alatt indult perben az önkormányzat képviseletének ellátásával Dr. Wolf László ügyvédet bízza meg. Határidő: 1996. január 30. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 9.) Arszin György lemondása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagságáról (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: Arszin György a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagja, aki mint kültag került be a bizottságba, miután Nagykanizsáról elköltözött 1995. december 12-én lemondott bizottsági tagságáról. Kérem, hogy a bizottsági tagságról való lemondást szíveskedjenek elfogadni, egyben megkérem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy a bizottság létszámának feltöltése érdekében a javaslatát a következő közgyűlésen tegye meg. Béres Márton: Nem értem, hogy az elmúlt szavazáson a polgármester az őt érintő ügyben milyen alapon döntött. Suhai Sándor: Az előző előterjesztés témája az Önkormányzat perbeli képviselete, azért szavaztam igennel, mert egy peres ügyről van szó, valakinek képviselnie kell az önkormányzatot, bárki legyen is ez a személy, én vele egyetértek. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és a következő határozatot hozza: 7/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi Arszin György Nagykanizsa, Teleki u. 3. szám alatti lakosnak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagságáról történő lemondását. Köszönetét fejezi ki Arszin Györgynek a bizottságban végzett munkáért. 45 Megbízza a jegyzőt, hogy a közgyűlés döntéséről nevezettet értesítse. Határidő: 1996. január 30. Felelős : Dr. Takács Anikó 10.) Javaslat a Nagykanizsa, Rózsa F. u. 13. szám alatti lakosok kárigényének megoldására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A Rózsa utca 13. számú ház elé épült üzletházzal kapcsolatban a lakók kártérítési igényéről van szó. A lakókkal történt egyeztetés során több variáció merült fel. Az egyik variáció az első négy szint lakáscseréjét jelentette volna. Erre alapot képezhetett az az 5 lakás, amellyel rendelkezünk, de ez is csak az írtás utcai lakások megépülése után lehetséges. A lakókkal többször is találkoztam, kiderült, hogy csak két lakó ragaszkodik a lakáscseréhez. Völgyi úr is időközben a kártérítés mellett döntött, a Szörcsök család helyzetét fogjuk lakáscserével megoldani. A kártérítési igénynél két szakértői véleményből tudtunk kiindulni, az egyik 16%-os értékcsökkenéssel, a másik 35%-os értékcsökkenéssel számol. A két értékcsökkenés átlagát vizsgálva 20-24%-os az értékcsökkenés, amelyet javaslatom szerint úgy állítottunk össze, hogy a lakás nagyságától, értékétől függően változó. A szintek emelkedésével eljutunk végül a 7% értékcsökkenésig az ötödik emelet esetében. Véleményem szerint a kártérítés összegét célszerű kifizetni, ezzel szemben a lakók minden peres igényüktől elállnak. Azt a tanulságot kell ebben az esetben megszívlelni, hogy hova vezet ha nem teljesen szabályosan, sót a tervektől eltérő építkezést megtűrve ilyen ház épülhet. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a határozati javaslat második bekezdése így szóljon: "Utasítja a polgármestert, hogy a nevezettekkel kössön szerződést, majd részükre a megállapított összegek kifizetéséről gondoskodjon, illetve a két lakáscsere ügyében járjon el." Krémer József: Nem tudom elfogadni ezt az előterjesztést, mert véleményem szerint nem keletkezett olyan kár, amely a lakóknak kárt okozott volna. Sem a földszinten, sem a tizedik emeleten. Ha mégis valamilyen hátrányról beszélhetünk, az legfeljebb a földszinten vagy az első emeleten lehetséges. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a negyedik, ötödik emeleten kártérítési igénnyel lépjenek fel a lakók, és ezt méltányosnak is tartsa valaki. Ilyen értelemben ki fizet kártérítést azoknak az állampolgároknak, akik a zsúfolt belvárosban laknak, vagy akiknek a háza elé buszmegállót telepítenek? A Rózsa utca 13. számú ház lakóitól a felépült ház elfogja a Hevesi utcából a zajt, a port, az ablakok előtt zöldterületet telepítettek, és ezért fizet az önkormányzat 400 ezer forintot, az ötödik emeleti lakóknak 150 ezer forintot. 46 Suhai Sándor: Szerintem ebben a témában más egy tervező, és más egy laikus véleménye, de azt hiszem ez az egyetlen járható út. Dr. Kerekes József: Mennyiért adta el az önkormányzat a kérdéses ingatlant az ott beruházóknak? Suhai Sándor: Kétmillió forintért. Dr. Kerekes József: Most 3.5 millió forintot fizetünk ki kártérítésként, ezért további 1.5 millió forintot veszítünk el. Szeretnék utalni egy korábbi ülésre, ahol azt javasoltam, tereljük bírósági útra az ügyet annak érdekében, hogy a bíróság megállapítsa a felelősöket. Akkor a közgyűlés az indítványomat elvetette, és most itt van az egyezségi ajánlat, amelyet nem tudok elfogadni. Sok mindenben igaza van Krémer képviselőnek, nem vagyok biztos abban, hogy a bíróság megállapítana ilyen nem vagyoni kárt, amellyel az igénylők felléptek. Továbbra is javaslom a bírósági utat, bár nem tartom valószínűnek, hogy a megállapítandó felelősökkel szemben anyagi felelősséget tudna az önkormányzat érvényesíteni. Suhai Sándor: Mivel itt egy két-három évvel ezelőtti határozatról van szó, a felelősségrevonás így nehézségbe ütközik. Én jártam ezekben a lakásokban, valós az értékcsökkenés. Nem javaslom a bírósági utat. Ferenczy Zoltán: Javaslom, hogy vizsgálják felül a kártérítési összeget, és legalább nullszaldóba kerüljön a város az ingatlan értékesítésével kapcsolatban. Suhai Sándor: A kettőnek semmi köze egymáshoz, eladhattuk volna hatmillió forintért is a telket. Nem érzek ilyen jellegű összefüggést. Marton István: Ebben az ügyben az első interpelláció tőlem származott, amikor sorozatos eljárási és engedélyezési törvénytelenségeket és szabálytalanságokat követett el az előző önkormányzat. Ha ez az ügy bíróságra kerül, akkor ez ennél az összegnél csak több lehet. Zsoldos Ferenc: 1995. augusztus 29-én a 141/1995. számú határozattal megbízta a közgyűlés a polgármestert a tulajdonosokkal történő megállapodás megkötésére, az esetleges lakáscserére vonatkozóan próbáljon megállapodást kötni. Ha ellenkező értelmű javaslatokat teszünk, akkor a hozott határozatot vitatjuk. A polgármester a megbízás alapján végezte el a munkát, lényegesen jobbnak tartom ezt az eredményt, mintha több esetben lakáscserét kellett volna végrehajtani, mivel az lényegesen többe került volna. Én a megjelölt összegeket méltányosnak tartom, nincs más megoldási lehetőségünk, kérem a vita lezárását. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. 47 A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a vitát lezárja. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky Attila javaslatával, mely szerint szerződést kell kötni az érintettekkel, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 8/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Rózsa u. 13. szám alatti tulajdonosokkal történt megállapodás alapján a tulajdonukban a Hevesi u. 4. szám alatti üzletház megépítése miatt bekövetkezett értékcsökkenés összegével egyetért. Utasítja a polgármestert, hogy a nevezettekkel kössön szerződést, majd részükre a megállapított összegek kifizetéséről gondoskodjon, illetve a két lakáscsere ügyében járjon el. Csörgei Sándor Nk, Rózsa u. 13. 11.15. 300. 000 Ft Varga Zoltán Nk, Rózsa u. 13. IV.27. 200. 000 Ft Tóth Gyuláné Nk, Rózsa u. 13. II.14. 250. 000 Ft Dröszler Vilmos Nk, Rózsa u. 13. V. 34. 150. 000 Ft Szentes József Nk, Rózsa u. 13. IV.26. 150. 000 Ft Németh Lajos Nk, Rózsa u. 13. V.32 . 100. 000 Ft Németh Zoltán Nk, Rózsa u. 13. V. 33. 150. 000 Ft Zentai Józsefné Nk, Rózsa u. 13. III.20. 200. 000 Ft Kacsa Istvánné Nk, Rózsa u. 13. III.22. 250. 000 Ft Rácz Gyula Nk, Rózsa u. 13. III.21. 250. 000 Ft Tóth Ferenc Nk, Rózsa u. 13. IV.28. 200 . 000 Ft Kovács István Nk, Rózsa u. 13. 1.8. 350. 000 Ft Szolgálati lakás Nk, Rózsa u. 13. fsz.3. 400. 000 Ft Csörgei Sándorné közös képviselő (OTP-nél vezetett 11749015-20011576 számú számlára) Ferencz István Nk, Rózsa u.13. 1.10. 400.000 Ft Összesen: 3.500.000 Ft Határidő: 1996. február 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 48 11.) Az 1996/97-es tanév indításához kapcsolódó feladatok (írásban) Elóadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: A javaslom az előterjesztést elfogadni azokkal a beszámolási kötelezettségekkel, amelyek az indoklásban, illetve a határozati javaslatban szerepelnek. Kelemen Z. Pál: A határozati javaslat 1.) pontjának b.) részében az átlag fogalmát nem tudom pontosan értelmezni, kérem ennek pontosítását. Marton István: Egyetértek az előterjesztéssel, viszont a határozati javaslat pontosításra szorul, az 1.) pont a.) bekezdésében szereplő létszám 24+1. Dr. Horváth György: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság is Marton képviselőhöz hasonlóan foglalt állást. A létszám törvényi meghatározás. Böröcz Zoltán: Korábbi évek gyakorlatában a költségvetés vitájánál lényeges tételek már eldőltek, a mostani döntésünkkel nem befolyásoljuk a költségvetés későbbi kialakítását? Biztos, hogy ez az előterjesztés azokat a törvényi kötelezettségeket tartalmazza, amelyek a várost terhelik az oktatásügyben, és nem tartalmaz olyan többletvállalásokat, amelyeknek a többletterhei beépülnek a költségvetésbe? Dr. Horváth György: Ebben az esetben az alapellátásról van szó, nem többletről. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Kelemen Z. Pál képviselőnek válaszolom, hogy a külterületen 20 fő a minimumlétszám. Peremkerületnek minősül pl: Miklósfa, Palin. A másik az átlaglétszámot jelent, hiszen lehet olyan speciális beiskolázás, ahol párhuzamos osztályokat indít az iskola. Szeretném közölni, hogy a törvényi előírás 20 átlag, a 25 a maximált létszám, tehát mi átlagnak a maximált létszámot jelöltük meg. Szeretném Böröcz képviselőt megnyugtatni, hogy a költségvetés tárgyalása előtt azért kell meghozni a döntést, mert a gyerekek száma nem költségvetés függvénye, hanem adott. Természetesen kötelező feladatról van szó, visszautalásra nincs lehetőség, mert ez alapfeladat. A középfokú oktatási intézményekben az indítható létszám konkrétan nem határozható meg. Szeretném kiemelni, hogy ebben az anyagban a levelezés képzést is megjelenítettük, amely nem kötelező feladat. A vidéki tanulók fogadásánál az a megkötés, hogy a 25-ös átlaglétszámot el kell érni, és csak efölött lehet tanulót fogadni. A 25 feletti fogadás esetében ez egyértelműen plusszbevételt jelent a fenntartónak, hisz a fejkvóta plusszban érkezik a városnak. 49 Marton István: Javaslom, hogy a határozati javaslat 1.) b.) pontja szövegszerűen igy módosuljon: "A tanulócsoportok átlaglétszáma a városi intézményekben 25 fó. A peremkerületi intézményekben 20 fővel indulhat osztály." Zsoldos Ferenc: A peremterületeken akkor is indítani kell az osztályt, ha nem éri el a 20 főt. Suhai Sándor: Aki egyetért Marton képviselő módosításával, mely szerint a tanulócsoportok átlaglétszáma a városi intézményekben 25 fő, és a peremkerületi intézményekben 20 fővel indulhat osztály, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal a pontosítással, hogy 24 normál osztály és egy fejlesztő csoport indulhat, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 9/1996. számú határozat 1.) a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1996/97. tanévben a város iskoláiban 24+1 első osztályos tanulócsoport indítását engedélyezi -melyek közül egy kis létszámú, fejlesztőcsoport. b.) A tanulócsoportok átlaglétszáma a városi intézményekben 25 fő. A peremkerületi intézményekben 20 fővel indulhat osztály. c. ) Vidéki tanulókat csak az átlaglétszámon túl lehet az iskolákban fogadni. Határidő: 1996. április 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 50 2.) a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a középfokú oktatási intézményeiben az 1996/97. tanévben az alábbi osztályok beiskolázását engedélyezi: Gimnázium Szakközépiskola ebből világbanki modell szerint 10 Szakmunkásképző Speciális szakiskola Szakiskola 6 16 10 jelentkezésektől függően 1 1 jelentkezésektől függően Összesen: 34 b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a középfokú oktatást biztosító intézményeiben az 1996/97. tanévben a szakmunkások szakközépiskolája intenzív nappali tagozatára egy osztály indítását engedélyezi. Határidő.: 1996. május 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996/97. tanévben az alábbi levelező tagozatos osztályok indítását engedélyezi: Szakmunkások szakközépiskolája levelező tagozat 3 osztály Gimnázium levelező tagozat 2 osztály Határidő: 1996. augusztus 25. Felelős : Suhai Sándor polgármester 4.) a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az egyes intézményekben indítható osztályok számának, illetve profiljának meghatározását az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság hatáskörébe utalja. Határidő: 1996. február 15. Felelős : Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 51 b. ) A beiratkozást követően az 1996. szeptember l-jén induló általános és középiskolai beiskolázásról az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke tájékoztatja a közgyűlést. Határidő: 1996. május 15. Felelős : Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kelemen Z . Pál: Két zárt ülési irat maradt nálunk, amelyeknél úgy állapodtunk meg, hogy az ülés végén leadjuk. Mi a teendő a napirendet követően? Suhai Sándor: A következő folytatólagos ülésen fogjuk újra kiosztani ezeket. Suhai Sándor polgármester 21.15 órakor az ülést bezárja. A folytatólagos közgyűlésre február 6-án 13.00 órakor kerül sor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
