* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.04 MB | |
| 2025-12-11 13:09:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  23 | 31 | 1996. február 6. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 12/1996-től 14/1996-ig Rendeletek száma : 2/1996, 3/1996. Napirendi pontok: 13.) Előterjesztés a nagykanizsai 3759/2. hrsz-ú ingatlanon végzett beruházások megtérítésére (írásban) zárt ülés Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Előterjesztés a Kanizsa Bútorgyár tulajdonában lévő Csónakázó tavi épület megvásárlásáról (írásban) zárt ülés Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 16.) Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 17.) Javaslat a Nagykanizsa-Fakos, Damjanich utcai zártkerti ingatlanok vízellátása közműfejlesztési hozzájárulásának megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 18.) Javaslat a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére (írásban) Előadó: Zsoldos Ferenc, a Szervező Bizottság elnöke 19.) Dr. Kerekes József önálló képviselői indítványa (írásban) Zárt ülés 13.) Előterjesztés a nagykanizsai 3759/2. hrsz-ú ingatlanon végzett beruházások megtérítésére zárt ülés Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Előterjesztés a Kanizsa Bútorgyár tulajdonában lévő Csónakázó tavi épület megvásárlásáról zárt ülés Előadó: Suhai Sándor polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-3/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. február 6-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 12/1996-től 14/1996-ig Rendeletek száma : 2/1996, 3/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. február 6-án (kedd) 13.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, óri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási .joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Mátyás József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kápolnás Zoltán, Kálócziné Éberling Márta önálló csoportvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető-helyettes, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Schmidt László, Szamosi Gábor, Dusnoki Ágnes a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Teleki László a Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke, Kámán László az IKI intézményvezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap kirendeltségvezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Napirendi pontok: 13.) Előterjesztés a nagykanizsai 3759/2. hrsz-ú ingatlanon végzett beruházások megtérítésére (írásban) zárt ülés Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Előterjesztés a Kanizsa Bútorgyár tulajdonában lévő Csónakázó tavi épület megvásárlásáról (írásban) zárt ülés Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 16.) Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 17.) Javaslat a Nagykanizsa-Fakos, Damjanich utcai zártkerti ingatlanok vízellátása közműfejlesztési hozzájárulásának megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 18.) Javaslat a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére (írásban) Előadó: Zsoldos Ferenc, a Szervező Bizottság elnöke 19.) Dr. Kerekes József önálló képviselői indítványa (írásban) Zárt ülés 13.) Előterjesztés a nagykanizsai 3759/2. hrsz-ú ingatlanon végzett beruházások megtérítésére zárt ülés Előadó: Suhai Sándor polgármester 14.) Előterjesztés a Kanizsa Bútorgyár tulajdonában lévő Csónakázó tavi épület megvásárlásáról zárt ülés Előadó: Suhai Sándor polgármester A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, véleményeket külön jegyzőkönyv tartalmazza. Suhai Sándor: Szeretném a zárt ülésről tájékoztatni a nyilvánosságot. A közgyűlés korábban a Kanizsa Bútorgyár tulajdonában lévő, de városi közhasznú célokat szolgáló ingatlanok sorsával kapcsolatban alakított ki állásfoglalását a 10/1996. és a 11/1996. számú határozatával. 15.) Javaslat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: A nem lakás célú helyiségek elidegenítését az 31/1994. (X. 31.) számú önkormányzati rendelet szabályozza. E rendelet értelmében az Ingatlankezelési Intézmény 1995. december 31-ig kapott megbízást a helyiségek értékesítésére. E szakasz miatt szükségessé vált a rendelet módosítása, melyben a megbízásokon kívül indokolt azokat a módosításokat is átvezetni. Ha már módosítani kell a rendeletet, akkor célszerű módosítani azokat a rendelkezéseket is, amelyek a gyakorlatban problémaként vetődtek fel, illetve amelyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Az első módosítás a rendelet 2. § (2) bekezdésének d.) pontját érinti. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság 1996. április 30-ig javasolta meghosszabbítani a tilalmi lista felülvizsgálatának a határidejét feltételezve azt, hogy ezen időpontig a lakbéremelés gazdasági hatásai már lemérhetőek. A leglényegesebb módosítás a rendelet 3. § (4) bekezdését érinti, vagyis azt, hogy a forgalmi értékből mit kell értéknövelő beruházásként levonni. A hatályos jogszabályi rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy a forgalmi értékből le kell vonni a bérbeadó helyett elvégzett értéknövelő beruházások meg nem térült összegét, de csak azt, amelyhez a bérbeadó előzetesen hozzájárult, és annak költsége bérbeszámítás vagy más elszámolás keretében nem térült meg. Lényeges módosítás még, amely érinti a kamat mértékét. A korábbi szabályozás szerint 38%-os kamatot kellene fizetni, ha a módosítási javaslatot fogadja el a közgyűlés 35% lesz a kamat. A rendelet 5. § (2) bekezdésének a hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az (1) bekezdés 2. mondata szerint az önkormányzat és az értékesítést lebonyolító Ingatlankezelési Intézmény közötti megállapodásnak tartalmaznia kell a törlesztőrészletek beszedésével, elszámolásával kapcsolatos szabályokat. Mivel a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése ÁFA-köteles tevékenység, az ÁFA-bevallási határidő betartása miatt minden hónap 15-ig meghatározás a végrehajtás során gondot okozott. Javasoljuk ennek a bekezdésnek a hatályon kívül helyezését, így az ÁFA-törvény változásait nem kell a rendeletben átvezetni. A rendeletmódosítást a Gazdasági és Városüzemeltetési valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megtárgyalta, kérem a közgyűlést annak elfogadására. Dr. Fodor Csaba: Van-e arra valamilyen kötelezettség, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél különbséget tegyünk általában a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a garázsok között? Nem értem a rendelet 5. §-át, amellyel módosítjuk az alaprendelet 3. § (9) bekezdését, mit jelent a 10% kedvezmény. Palotás Tibor: A 4. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy a garázsok forgalmi értékéből le kell vonni a kiutaláskor a bérlő által befizetett letéti díj összegét. Szeretném megkérdezni, hogy a letéti díjat általában mikor fizették be, mert a 10-15 évvel ezelőtti összeg a mai értékhez viszonyítva összehasonlíthatatlan. Kálócziné Bberling Márta: A rendelet szerint nincs különbség a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek és a garázsok között. A garázsoknál a forgalmi érték 80%-ának a figyelembevételét az indokolta, hogy ÁFA-köteles tevékenységről van szó, és a vásárlóknak ne kelljen ÁFÁ-t fizetniük. A letéti díjakat akkor kellett kifizetni, amikor igénybevették a garázsokat. Ezek között van 10-15 éves is, de azt egyszerűen ma nem lehet megmondani, hogy mi legyen a kamatszámítás alapja. Kb. 30.000 Ft-ot fizettek, lehet, hogy 10 évvel ezelőtt az 5% is megfelelő kamat lett volna, ma viszont a piaci kamat 25-30% között van, technikailag nem lehet kiszámítani, hogy milyen kamat járna. Dr. Fodor Csaba: Nem értek azzal egyet, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek között különbséget tegyünk, függetlenül attól, hogy garázsról van-e szó, mivel mindegyik ÁFA-köteles. Nem látom értelmét a csökkentésnek, szerintem a garázsok ugyanúgy nem lakás céljára szolgáló helyiségek. A szociális kérdést egyszer már lakástörvény rendezte, amikor kötelezően előírta az önkormányzatoknak, hogy hogyan kell értékesíteni a lakásokat. A garázsértékesítésnél rászorultsági okokat figyelembe venni nem célszerű, ezért javasolom, hogy a rendelet 3. § (1) bekezdése így szóljon: "A nem lakás céljára szolgáló helyiségeket forgalmi értékükön kell értékesíteni." A 3. § (9) bekezdésével kapcsolatban nem értem a 10% kedvezmény mértékét, mert aki elővásárlásra jogosult, azzal kell azonos feltételek esetén megkötni az adásvételi szerződést. Ha valaki ilyen jogosultsággal rendelkezik, akkor feleslegesnek tartom, hogy további 10% kedvezményben részesüljön. Marton István: Az anyagban szerepel, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja felül április 30-ig a tilalmi listát. Javasolom, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is vizsgálja felül. Továbbá javaslom, hogy 2. § (2) bekezdésénél az "... és azt újra a közgyűlés elé kell terjeszteni" kifejezésnél legyen megjelölve határidőként június 30. Palotás Tibor: Dr. Fodor Csaba képviselő véleménye alapján az önkormányzat karakteresebben szeretné kezelné a garázseladási ügyet. Ehhez csatlakozva javaslom, hogy ne fizessük vissza a letéti díjat, a forgalmi értékbe számítsuk be a különbségeket, mert egy 15 éves garázs valószínűleg kevesebbet ér, mint egy 5 éves. Ebben az esetben igazságosabban járunk el. Suhái Sándor: Dr. Fodor Csaba képviselő javasolta, hogy ne tegyünk különbséget garázs és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség között, ezért a rendelet 3. § (1) bekezdése így szóljon: "A nem lakás céljára szolgáló helyiségeket forgalmi értékükön kell értékesíteni. Megkérdezem az előterjesztőt, elfogadja-e a módosítást? Dr. Takács Anikó: Igen. Suhai Sándor: Aki a módosítási javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Dr. Fodor Csaba képviselő második módosító javaslata az volt, hogy kerüljön ki a rendeletből a 10% kedvezmény, és csak az elővásárlási jog, mint kedvezmény maradjon. Kérdezem az előterjesztőt, hogy el tudja-e fogadni a módosítást? Dr. Takács Anikó: Nem. Suhai Sándor: Aki Dr. Fodor Csaba módosító javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Marton képviselő javasolta, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is kerüljön a felülvizsgálatot végzők sorába. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Takács Anikó: Igen. Suhai Sándor: Aki Marton István képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Marton István képviselő javasolta, hogy a közgyűlés június 30-ig tárgyalja a felülvizsgálatot. Kérdezem az előterjesztőt, elfogadja-e a javaslatot? Dr. Takács Anikó: Elfogadom. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Palotás Tibor képviselő módosító javaslata volt, hogy ne fizessünk vissza letéti díjat, hanem a forgalmi értékbe számítsuk bele ennek összegét. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e ezzel? Dr. Takács Anikó: Nem fogadom el, mert a letéti díjat jogszabály alapján vissza kellene fizetni. Palotás Tibor: Visszavonom a javaslatomat. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a rendeletmódosítást elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 6 2/1996. (II. 6.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/1996. (II. 6.) számú rendelete, a 31/1994. (X. 31.) számú, az önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 16.) Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Balogh György: A díszpolgári és pro urbe kitüntető címek adományozásáról szóló többször módosított rendelet ismét módosításra szorul. A 4. § (7) bekezdése szabályozza az átadás időpontját. Elsősorban az 1100. évforduló szervező bizottságának a kérésére javasoljuk, hogy a rendelet 4. § (7) bekezdése helyébe a következő mondata lépjen: "A kitüntetések a Város Napján, vagy a nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan adhatók át." Suhai Sándor: Aki a módosítást elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és következő rendeletet alkotja: 3/1996. (II. 6.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/1996. (II. 6.) számú rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 26/1994. (IX. 26.) számú rendeletével módosított 6/1993. (III. 22.) számú rendelete módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 17.) Javaslat a Nagykanizsa-Fakos, Damjanich utcai zártkerti ingatlanok vízellátása közműfejlesztési hozzájárulásának megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: Nagykanizsa-Fakos városrészben 1993. évben kiépítésre került a vezetékes ivóvízhálózat. A közgyűlés a 107/1993. számú határozatával 20 ezer Ft húsz hónap alatt megfizetendő hozzájárulást állapított meg a lakásingatlanok tulajdonosai részére, továbbá 50 ezer Ft egyösszegben befizetendő hozzájárulást nem lakás célú igénybevétel esetén. A Damjanich utca egyedi problémát vet fel, mivel a korábbi lakóterület rendezési tervi belterületi határmódosítás miatt vegyes övezetté alakult, tehát van jelenleg lakásingatlanként illetve zártkerti ingatlanként nyilvántartott ingatlan. A VÍZMÖ, mint a vezetékhálózat kivitelezője a gerincvezeték kiépítésekor a Damjanich utca minden ingatlana vonatkozásában elkészítette a bekötővezetéket, a hozzájárulások kivetésére azonban csak lakásingatlanok vonatkozásában került sor, mert a zártkerti ingatlanokra az egyidejűleg megvalósuló látóhegyi önkéntes szerveződés feltételeit kívántuk alkalmazni. Az érintett zártkerti tulajdonosok ezzel nem értettek egyet, és a lakásingatlanokra vonatkozó hozzájárulás mértékét tartották megfelelőnek, és 20 ezer Ft egyösszegű befizetésre fejezték ki hajlandóságukat. Tekintettel arra, hogy a hozzájárulás bárminemű eltérésének a megállapítására a közgyűlésnek van hatásköre, ezért három javaslatot terjesztettünk elő. Az egyik javaslat szerint a zártkerti tulajdonosok a lakókkal azonos mértékű, azaz 20 ezer Ft-os hozzájárulást fizessenek azzal a megkötéssel, hogy azt egyösszegben, 1996. április 30-ig kötelesek teljesíteni. A másik javaslatunk szerint 35 ezer Ft hozzájárulást fizessenek, ezt két részletben, 1996. április 30-ig, és 1996. június 30-ig kötelesek teljesíteni. A 35 ezer Ft-os befizetési javaslatot az indokolja, hogy a társulásos látóhegyi ingatlantulajdonosok 40 ezer Ft-os önkéntes hozzájárulást fizettek be, melyből 5 ezer Ft visszafizetésre került részükre a végelszámolás alapján. A harmadik javaslatunk az, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően nem lakáscélú igénybevétel esetére megállapított 50 ezer Ft egyösszegű befizetést legyenek kötelesek teljesíteni 1996. június 30-ig. Javasoljuk az elfogadott hozzájárulási mértéket a látóhegyi társulással megvalósult gerinchálózatra történő utólagos rákötés esetén is alkalmazni. Az előterjesztést a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta, egyhangúlag támogatta a 2. változatot. Kérem a közgyűlést ezt fogadja el. További határozati javaslat, hogy a közgyűlés utasítja a jegyzőt a hozzájárulás határozattal történő kivetésére, és a befizetés halasztására benyújtott méltányossági kérelmek elbírálási jogának a gyakorlására hatalmazza fel. Azon nem lakás céljára szolgáló ingatlannál, amelynél a tulajdonos a megállapított befizetéseket határidőre nem teljesíti, egyszeri felszólítást követően a vízbekötés kikapcsolására kerül sor. A megállapított hozzájárulás kivetését kell alkalmazni a látóhegyi vízvezetékhálózatra történő utólagos bekötési igény esetén is azzal, hogy az egyösszegű befizetésen túl a bekötés költségét is kötelesek viselni. Marton István: A Pénzügyi Bizottság nem tárgyalta a témát, talán azért, mert az előterjesztő biztosra vette, hogy egyet fogunk érteni a B. változattal. Szerintem is a 2. változatot kell elfogadni a közgyűlésnek. Palotás Tibor: Nemtetszésemet kell, hogy kinyilvánítsam a 2. változatban a két részletnek a befizetési határideje miatt, amely 8 nagyon közel esik egymáshoz. Kérésem, hogy a második részletet november 30-ig lehessen befizetni. Mátyás József: Palotás képviselő észrevételére válaszolom, hogy ezek a vízbekötések már megtörténtek, tehát a lakosok a hozzájárulás befizetése nélkül használják a vizet, és feltétlenül számolniuk kellett a befizetendő összeggel. A háromhónapos idővallummal, a két részlettel az önkormányzat nagy gesztust gyakorolt. Ha.jgató Sándor: Én a 2. változatot tartom elfogadhatónak, és kérem, hogy az első időpont március 31., a második június 30. legyen. Palotás Tibor: Nem értem, hogyan köthetnek rá egy vezetékre illetéktelenül, és ha rákötött az nem jelenti azt, hogy tudnia kellett volna mennyit fog azért fizetni. Ha büntetni akarjuk, akkor ki kell mondani, hogy ez büntetőösszeg. Hajgató képviselő javaslatát nem tudom elfogadni. Zsoldos Ferenc: A határozati javaslat A. pontjának 2. változata véleményem szerint reális és jogos megfogalmazásokat tartalmaz, ugyanakkor jelentős kedvezményeket is magában foglal, mert lényegesen nagyobb összegbe kerül az ilyen jellegű vízellátás biztosítása. Ha a tulajdonosok nem értesültek arról, hogy egyenlőre tilos a rákötés, akkor én természetszerűnek tartom, hogy megtalálták a megoldás lehetőségét a rákötésre. Nem akarom a szabálytalanság alól felmenteni őket, ugyanakkor büntetésnek sem érzem. Egyetértek a javasolt határidőkkel, mert három hónap különbséggel pénzügyi vonatkozásban egyszerűbben tudják megoldani a kötelezettséget. Suhai Sándor: Palotás képviselő javasolta, hogy a második befizetés határideje november 30-án legyen. Kérdezem az előterjesztőt, el tudja-e fogadni a módosítást? Dr. Takács Anikó: Nem. Suhai Sándor: Aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 1 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Hajgató képviselő javaslata, hogy az első határidőt március 31-re hozzuk előre. Kérdezem az előterjesztőt, elfogadja-e a javaslatot? Dr. Takács Anikó: Elfogadom. Suhai Sándor: Aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor: Aki az A.) határozati javaslat 2. változatát el tudja fogadni - az előbb megszavazott március 31-i módosítással -kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat b.) pontját elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki összességétben a határozati javaslatot a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 12/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzata Nagykanizsa-Fakos, Damjanich u. zártkerti ingatlanok vízellátás után a tulajdonosok részére 35.000 Ft két részletben történő hozzájárulást állapít meg. -I. részletet 1996. március 31-ig, 17.500 Ft-ot -II. részletet 1996. június 30-ig, 17.500 Ft-ot. b. ) A közgyűlés utasítja a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjét a hozzájárulások határozattal történő kivetésére. A befizetés halasztására benyújtott méltányossági kérelmek elbírálási jogkörének gyakorlásával a közgyűlés a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjét hatalmazza fel. Azon nem lakás célú ingatlannál, melynél a tulajdonos a megállapított befizetést (befizetéseket) határidőre nem teljesíti - egyszeri felszólítást követően - a vízbekötés kikapcsolására kerül sor. 10 A megállapított hozzájárulás kivetését kell alkalmazni a Látóhegy - társulásos - vízvezetékhálózatra történő utólagos bekötési igények esetén is. Az utólagos bekötést igénylő tulajdonosok a megállapított hozzájárulás egyösszegű befizetésén túl a bekötés költségét is kötelesek viselni. Fenti határozat a meglévő gerincvezetékre történő rákötés esetén érvényes. Határidő: 1996. február 15. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 18.) Javaslat a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére (írásban) Előadó: Zsoldos Ferenc, a Szervező Bizottság elnöke Zsoldos Ferenc: Az előterjesztés önmagában egy olyan tervezet, amellyel tájékoztatni kívántuk a közgyűlést a millecentenárium szervező bizottságának elképzeléseiről. Az ünnepséggel kapcsolatos pénzügyi kiadásokat a határozati javaslat tartalmazza, a szükséges kiadások összesítését 5 millió Ft-ban határoztuk meg, bár a költségvetés jelenleg 4 millió Ft-ot tartalmaz. Az 5 millió Ft-os pénzügyi alap tartalmazza a rendezvényi programok kiadási és rendezési költségeit, az emlékérmék megrendelésének, megjelenésének költségeit. Az emlékérmék tervei elkészültek, az érme első oldalán a millecentenárium gondolatiságának megfelelően a Deák téri Turulmadár és országzászló képe jelenne meg a "Millecentenárium tiszteletére" felirattal. Az alsó részén: 1996. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. A hátlapján az ezévben felállításra tervezett váremlékkapu tervsziluettjét terveztük megjeleníteni, és az emlékérmék előkészítését, kibocsátását vállaló Nagykanizsai Városvédő Egyesület aláírását. Ezüst, ezüstözött, arany, aranyozott, bronz lesz az emlékérmek alapanyaga. Tervezzük a millecentenárium évében Lehota János: Bánk bán című tanulmányának kiadását. Az utóbbi évtizedekben olyan jellegű elemzés nem látott napvilágot, mint ami Lehota János tollából komoly irodalmi és irodalomkritikai értéket hordozva kerülne megjelentetésre, mely eszmeiségében, szellemiségében is messzemenően kapcsolódik a millecentenárium-hoz. Még sorolhatnám azokat az elképzeléseket, amelyeket megpróbálunk a nagy pénzösszegnek tűnő, de a jelenlegi rendezvényi árakat tekintve szigorú gazdálkodást kikényszerítő időszakban megvalósítani. Úgy érzem, hogy az elképzelés és annak forintális fedezete indokolt. Az előterjesztésben szerepel egy 18 millió forintos meghatározás is, ez természetesen az 5 millió forintot is tartalmazza. A kettő közötti különbségre (13 millió forint) olyan jellegű elképzeléseket fogalmazott meg a Szervező Bizottság, amely maradandó értékek megteremtésével kíván tisztelegni a millecentenárium emlékének, emiatt a határozati javaslatot szeretném módosítani. Javasoljuk a centenáriumi park, a Sétakert felújítását, hisz eléggé leromlott állapotban van. A milleneum tiszteletére hozta létre a város ezt a parkot annak idejét. Úgy érzem kötelességünk a park felújítása mellett olyan létesítmények megteremtése, ami valóban a város számára a pihenés, kikapcsolódás helyszínét jelöli meg. Számításaink szerint mintegy 6 millió forintra lenne szükség ehhez. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és önmagában a költségvetés is tartalmaz "városfejelsztési téma" címen olyan jellegű összegeket, amelyből ezek a kiadások fedezhetők. Ha 100 évvel ezelőtt létre tudtak hozni egy jubileumi parkot, akkor a Thury téren lévő nagyrészt üres terület hasznosításával hozzunk létre egy millecentenáriumi emlékparkot (az emlékbizottság is egyetért ezzel), amely kapcsolható a költségvetés tervezetében is szereplő idős korúak házának felépítésével, hiszen annak környezeti rendezését mindenképpen biztosítani kell. Ismereteink szerint ennek a területnek a parkosítására társadalmi támogatásként már elkészült egy jelentős mértékű munka, amelynek folytatásával ebben az évben egy millecentenáriumi emlékpark létrehozását meg tudjuk valósítani. Véleményünk szerint mintegy 2 millió forintra lenne szükség ehhez. Felállításra tervezzük a vár emlékkapuját, erre mintegy 1,5 millió forintot kérünk támogatásként, hiszen az emlékkapu létrehozása meghaladja a 6 millió forintos összeget. A különbséget, a 4,5 milliót a Városvédő Egyesület meg próbálja előteremteni úgy, mint az előző évben pl. a törökkút áthelyezését, az új törökkút és az Erzsébet tér adott részén létrehozott szép parkot. Rendezni kell a leendő hely környezetét is és erre a környezetrendezésre 1,5 millió forintra lenne szükség. Sajátos véletlen, hogy a Greenwich-tői számított hosszúsági körök közül a 17. majdnem a város centrumán halad keresztül az Eötvös tér keleti oldalán. Javasolunk egy köztéri emlék elhelyezését ennek megörökítésére, hisz kevés városban található ilyen hely (Lengyelország), ahol pontosan a város centrumán halad végig ez a csillagászati és földrajzi értelemben nagyon fontos, de elméleti kör, amely a város érdekességét növeli. Jelentős mértékben növelné ez az megemlékezés ünnepségsorozatát. Javasolja továbbá az emlékbizottság, hogy azoknak a kanizsaiaknak, akik már sajnos nem élnek, de a magyarság életében, történetében, kultúrájában jelentős szerepük volt, a millecentenárium évében emléktáblákat állítsunk fel. Ha egyetért ezekkel az elképzelésekkel a testület, akkor a bizottság részletesen ki fogja dolgozni és újra visszahozza a közgyűlés elé javaslatait. Valószínűleg a 17. hosszúsági kör és az emléktáblák esetében mintegy 1 millió forintot tartunk indokoltnak felhasználni. Úgy érzem a pénzösszegeket részben a város gazdasági fejlesztésére tervezett összegekből fedezetként biztosítani lehetne. Kérem a határozati javaslat olyan jellegű módosítását, hogy a költségvetés függvényében, összhangban a határozati javaslat 2. pontjával és az 1. pont utolsó fejezetével foglalkozzon a költségvetésbe történő beépítés lehetőségével a közgyűlés. A határozati javaslat 2. pontját azért volt fontos szövegbe önteni, hogy még erőteljesebben érezzük saját magunkat ennek a jelentős évforduló részeseinek. A határozati javaslat 1. pontjának utolsó részében szerepel, hogy "... a polgármester 1996. januárjában 3 millió forint anyagi kötelezettségvállalást tehet." Mivel már február van, ez most módosul februárra. 12 A következő mondat szerint "A későbbi rendezvényekre fennmaradó 2 millió forint a költségvetés elfogadása után áll a Szervező Bizottság rendelkezésére." Kérem a testületet, hogy a 2 millió forint helyett értsen egyet a 4 millió forinttal, mert így alakulhat ki az 5 millió forintos tervezet. Kérem, hogy a felvázolt elképzelések, tervek a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyeztetése után, ha szükséges a Pénzügyi vagy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság együttes előkészítésével kerüljön vissza a közgyűlés elé. Suhai Sándor: A 2. oldal 4. bekezdésében szereplő "Kiskastély" felújítását javasolom vegyük ki ebből az anyagból és a következő közgyűlésen önálló előterjesztésként hozzuk vissza. Z. Soós István festőművészt autóbaleset érte, az intenzív osztályon fekszik. Személyes látogatás alkalmával meggyőződtünk arról, hogy Kanizsának szánja életművét. Én megígértem a művész úrnak, hogy Nagykanizsa megteremti a feltételeket az életmű fogadására. Javasolom, hogy külön napirendi pontként az én előterjesztésemként kerüljön vissza a közgyűlés elé a téma, hisz költségvonzata is többszörösét igényli annak, mint amennyit ebben az előterjesztésben a Szervező Bizottság betervezett. Dr. Csákai Iván: Szerintem a Városszépítő Egyesület levele után Zsoldos képviselő 16 perces előterjesztésmagyarázata túl hosszúra sikerült és kérem a polgármester urat, hogy legközelebb intse a hozzászólókat mérséklésre. Palotás Tibor: A "20-as Honvéd Gyalogezred" szobra amikor áthelyezésre került 1993-ban, akkor az csak részben került kivitelezésre, mert az engedélyezési terv szerint egy kerítés is tartozott volna hozzá. 1993-ban a szakaszos megvalósítás mellett tudott dönteni az önkormányzat, így ez a munka még hátramaradt. A millecentenárium ünnepséghez kapcsolódóan úgy érzem méltó, ha megemlítem, hogy a létesítmények közé kerüljön be a szobor környezetének kialakítása (kerítése). Marton István: A határozati javaslat 1.) ponjának utolsó két mondatával kapcsolatban van módosító javaslatom, amely így szól: "Az itt felsorolt célok megvalósítása érdekében a polgármester az 1996. évi költségvetés elfogadásáig utólagos beszámolási kötelezettség mellett 3 millió forint anyagi kötelezettségvállalást tehet. Az önkormányzat a Honfoglalás 1100. évfordulójának városi megünneplését maximum 5 millió forinttal támogatja. Határidő: 1996. február 29." Röst János: A bizottság alapos munkát végzett, egyet hiányolok, az országos rendezvényekhez történő csatlakozást. Kérem, hogy a bizottság kísérje figyelemmel az országos rendezvényeket és próbáljon meg lehetőség szerint a város csatlakozni ezekhez. 100 évvel ezelőtt úgy ünnepeltünk, hogy 800 kanizsai utazott fel külön vonattal Budapestre. Javasolom ennek megismétlését, egy nosztalgia gőzössel utazzunk fel Budapestre, ezzel ráirányulna a figyelem a vasút villamosítására is. Dr. Kerekes József: A Városszépítő Egyesület programjával én is 13 egyetértek. A 100 évvel ezelőtti eseménykor Budapest óriási fejlődésen ment keresztül, utak, épületek, intézmények létesültek a Hősök terén kívül is. Azzal ünnepelték tehát az ezeréves évfordulót, hogy az országot, elsősorban Budapestet megpróbálták európai várossá tenni, ami sikerült is. Nagykanizsa akkor is megtette a maga intézkedéseit, Sétakertet létesített stb. Méltóképpen akkor tudnánk ezt a jeles évfordulót megünnepelni, ha nemcsak emléktáblákra, hanem a mindennapi életünket könnyítő és szükséges beruházásokra is gondolnánk. Gondolok itt pl. az utak, járdák, parkok rendbehozatalára, karbantartására. Véleményem, hogy az e célra megajánlandó pénzösszeget a költségvetés keretében annak végleges elfogadáskor rögzítsük, előre ne ajánljunk pontos összeget erre a célra. Magyar József: A Zsoldos képviselő által felsorolt ötletekről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyik ülésén tárgyalhatnánk, mert úgy gondolom lennének ötleteink az ünnephez kapcsolódóan. Egyetértek majdnem mindennel az előterjesztésben, de szerintem ez nem lesz így megvalósítva. Már most kérem, hogy ne a városüzemeltetési költségek terhére legyen megvalósítva, hiszen eddig minden olyan esetben, amikor pénz kellett valamire, akkor ez irányban történt a fedezet megteremtése a költségvetésben. Javasolom, hogy Kovács Tamás bizottsági elnök hívja meg a szervezőbizottság képviselőit a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésére, ahol erről a témakörről lenne szó, ezután már egy olyan anyagot lehetne a testület elé hozni, amelyben szerepelnének az anyagi vonzatok költségvetési helyei is. Dr. Horváth György: A határozati javaslat határidejét módosítani kellene. Különbséget kellene tenni a Honfoglalás ünnepségét előkészítő bizottság és a Városvédők között. A határozati javaslat 2. pontját úgy értelmezem, hogy a polgármester és a képviselők eljárása során az abban szereplő pénzösszeggel a Gazdasági Osztály rendelkezne, illetőleg a bizottság hatáskörébe kerül javaslat alapján. Suhai Sándor: Valóban ne keverjük össze a Városszépítő Egyesületet és a Szervező Bizottságot. Arról kell dönteni, hogy a város hajlandó-e áldozni az ünnepségre. 5 millió forintot kér a bizottság a közgyűlésről, és 13 millió forint egyéb forrásból teremtődne meg a 18 millió forint. Zsoldos Ferenc: Egyetértek Palotás képviselővel, valóban az általa javasolt megoldással a "20-as Honvéd Gyalogezred" emlékszobra eredeti állapotának megfelelően kerülne rekonstruálásra. Röst képviselő ötlete is szimpatikus, én továbbítom a javaslatot a Szervező Bizottság részére. Biztos vagyok benne, hogy egyetértenek vele és remélem megtaláljuk azt az alkalmat, amikor hasznos lenne a városnak a nosztalgiavonat elindítása. Kerekes képviselővel is egyetértek, de ez költségvetési kérdés. Magyar képviselőnek válaszolom, hogy örömmel vennék részt az általa javasolt bizottsági ülésen, melyen világosabban lehetne körvonalazni e témákat. Kérem én is, hogy ne keverjük a Városszépítő Egyesületet és a Szervező Bizottságot. A Városszépítő Egyesületnek ebben annyi szerepe van, hogy kapcsolatai alapján közreműködik, pénzügyi 14 lehetőségei szerint támogatja ezeket a rendezvényeket és a Városszépítő Egyesület elnöke tagja a bizottságnak, és a személyével a képviselőtestület egyetértett. A program végleges, elfogadása esetén a bizottság a testület döntése alapján működik tovább. Suhai Sándor: Palotás képviselő javaslatához hozzá kell fűzni, hogy feltétlenül a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleménye után kerülhet rá sor, mert a tér komplett átgondolása, rendezése időigényes. Művészek jelentkeztek, akiknek vannak ötleteik a térrel kapcsolatban. Először tehát összhangot kellene megteremteni tervszinten. Krémer József: Én is javasolom, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményét feltétlenük kérjék ki ebben a kérdésben. Suhai Sándor: Marton képviselő módosító javaslata volt, hogy a határozati javaslat 1.) pontjának utolsó két mondata így szóljon: "Az itt felsorolt célok megvalósítása érdekében a polgármester az 1996. évi költségvetés elfogadásáig - utólagos beszámolási kötelezettség mellett - 3 millió forint anyagi kötelezettségvállalást tehet. Az önkormányzat a Honfoglalás 1100. évfordulójának városi megünneplését maximum 5 millió forinttal támogatja. Határidő: 1996. február 29." Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a módosítással? Zsoldos Ferenc: Igen, egyetértek. Suhai Sándor: Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Ki ért egyet Palotás képviselő javaslatával a "20-as Honvéd Gyalogezred" szobrával kapcsolatban, természetesen a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérésével? A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Röst képviselő javasolta az országos rendezvényekhez való csatlakozást, nosztalgia gőzöst. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e Röst képviselő javaslatával? Zsoldos Ferenc: Igen, egyetértek. Suhai Sándor: Aki egyetért Röst képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés elfogadja. 15 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot Suhai Sándor: Javasoltam a Kiskastély témáját a következő ülésre önálló előterjesztésként. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt el tudja fogadni az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 13/1996. számú határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előkészítéshez és kivitelezéshez szükséges idő biztosítása érdekében egyetért azzal, hogy az 1996. évi költségvetés elfogadása előtt indokolt esetben anyagi kötelezettségvállalással is, meg kell kezdeni a következő események előkészítését: a rendezvénysorozatot nyitó "Magyar-fa" című kiállítás, díszhangverseny előkészítése emlékérem és műsorfüzet kiadása képző- és iparművészeti, fotó- és film; novella- és visszaemlékezés pályázat kiírása helytörténeti-történe Imi vetélkedő megszervezése helytörténeti-történettudományi konferencia előkészítése várkapu-emlékmű felállítása a "20-as Honvéd Gyalogezred" emlékmű (tervezett kerítés elhelyezése, ehhez előzetesen a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményét ki kell kérni) környezetének kialakítása, mely összhangban kell, hogy legyen az Erzsébet tér rendezésére vonatkozó további elképzelésekkel nosztalgiavonat indítása Az itt felsorolt célok megvalósítása érdekében a polgármester az 1996. évi költségvetés elfogadásáig - utólagos beszámolási kötelezettség mellett - 3 millió forint anyagi kötelezettségvállalást tehet. 16 Az önkormányzat a Honfoglalás 1100. évfordulójának városi megünneplését maximum 5 millió forinttal támogatja. Határidő: 1996. február 29. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2.) A polgármester a képviselőtestület nevében kérje fel az intézményeket, a város gazdálkodó szervezeteit, a képviselőtestület tagjait, a bizottságok tagjait, a lokálpatrióta állampolgárokat, hogy munkájukkal, lehetőségeik szerint tárgyi vagy anyagi segítségükkel vegyenek részt a Honfoglalás 1100. évfordulója méltó megünneplésében. Határidő: 1996. február 29. Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) A Honfoglalás 1100. évfordulója szervezőbizottság által készített előterjesztésben szereplő Kiskastély felújításával a Közgyűlés önálló napirendként kíván foglalkozni. Ez az épület Z. Soós István és Sass Brunner Erzsébet képzőművészek életművének elhelyezése, bemutatás érdekében kerül felújításra. Utasítja a polgármestert, hogy a közgyűlés következő ülése elé az ezzel kapcsolatos javaslatot terjessze elő. Határidő: 1996. február 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester 7.) Dr. Kerekes József önálló képviselői indítványa (írásban) Dr. Kerekes József: A Városgazdálkodási Vállalat gazdasági társasággá átalakítása, majd annak megszüntetése körüli jogi és gazdasági körülmények feltárása véleményem szerint nem történt kellőképpen meg a mai napig. Indítványomban leírtam, hogy ezt a feladatot egy arra valóban illetékes szervre, az Állami Számvevőszékre bízzuk. Meg vagyok győződve arról, hogy a kérdéses cég átalakítása körüli jogi és pénzügyi problémák vannak. Városunknak érdeke, hogy tisztában legyen saját vagyonának sorsával és ha követtek el hibákat, akkor azt az arra illetékes szerv állapítsa meg. Utána annak megfelelően lehet levonni a következtetéseket, konzekvenciákat. A napokban kaptam a Pénzügyi Bizottságtól egy levelet, hogy elvégzi a vizsgálatot e témában. Véleményem az, hogy ez a vizsgálat megelégszik az említett cégek 17 mérlegbeszámolóinak felsorolásával. Én nem abban kételkedem, hogy a VGV 1993. évi mérlege vagy a Városgazdálkodási Kft. 1994. évi mérlege jó-e. Ha külön-külön vizsgáljuk őket, akkor biztos vagyok benne, hogy jók, hiszen megfelelő szakemberek készítették el. A mérlegadatok összefüggései, különbségei érdekelnek engem. Arról van szó, hogy mi lett a VGV megszűnésekor a meglévő tárgyi eszközök, készletek sorsa. A jelentés is 1.077.000 forint különbséget mutat ki. 1993-ben Szőke János a VGV akkori igazgatója tételes vagyonleltárt adott át Ferencz Józsefnek. Történt-e ilyen leltár, amikor a Városgazdálkodási Kft. befejezte tevékenységét? Mi lett az említett különbség és az egyéb meglévő anyagok sorsa? Selejtezték-e, eladták-e, megsemmisültek-e ezek? A Saubermacher cég a köztisztasági tevékenységet vállalta fel, nyilván csak azokat az eszközöket vette meg, amelyek a munkájához szükségesek. Nem vásárolta meg a seprőgépeket, a temetkezési dolgokat, az alkatrészeket, az üzemi és kenőanyagokat, kerti traktorokat, melyek komoly értéket képviseltek, összességében 29 millió forintról van szó. Véleményem szerint a vizsgálat nem terjedt ki az alapbizonylatok vizsgálatára, pedig a lényeg ott van, a részletekben, nem pedig az év végi mérlegadatokban. Megállapítja a jelentés, hogy az átalakuláskor az önkormányzat a városgazdálkodás egyes eszközeit, a telephelyet, Csengery uti kertészetet elvonta. Nem egészen pontos ez a megállapítás, mert ezekre már nem a VGV átalakulásakor került sor, hanem azt megelőzően 1 évvel a vámeljárás keretében. Ezeknek a további sorsa a lényeges, hogy ezeket ki hasznosította, ki állapította meg a bérleti díjukat és kinek fizették be a bérleti díjakat a Saubermacher Kft-nek vagy a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának? Nem kis értékről van szó, hiszen a Csengery uti telephelyen lévő irodaház jelentős értéket képvisel, továbbá korszerű műhely, raktárépület, szociális intézmény, kazánház garázsok, stb. találhatók. A vizsgálat utal a Gazdasági Osztály 1995. november 10-i jelentésére, miszerint a forgalomképtelen ingatlanok, berendezések térítésmentes átadása, forgalomképes eszközök, anyagok értékes bérbeadása, esetleges térítésmentes átadása megtörtént. Kinek a részére történt meg? A Pénzügyi Bizottság javasolja, hogy az 1995. december 31-i követelésállományt, amelynek analitikus nyilvántartása az NSR Kft-nél van, a meglévő információk birtokában minősítsék, majd ennek eredményeképpen értékesítsék az NSR Kft-nek. Indítványomat továbbra is fenntartom. Ha ezt az ügyet mindig halogatjuk, sok minden feledésbe merül, felderítetlen körülmények állhatnak elő és ennek a kárát a város fogja látni. Az átalakulás jogi körülményeivel is voltak problémák, nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zajlott le. Megtörtént a cégbírósági bejegyzés, 1994. novemberében jegyezték be a VGV megszűnését és a VG Kft. megalakulását, amikor mindezek már a múltté lettek. Nem a bíróság késlekedése volt ennek az oka, hanem az átalakulás körüli jogi problémák elhúzódása. Marton István: Az anyag címe: Beszámoló a VG Kft. átalakulásának pénzügyi-gazdasági vizsgálatáról. Egy korábbi közgyűlési döntés miatt került bizottságunkhoz, az ügyet alaposan megvizsgáltuk. Az anyag január 31-én kelt és nem a képviselői indítványra való gyors reagálás, hanem egy folyamatban lévő ügy volt, amelynek bizonyos átfutási ideje van. A Pénzügyi Bizottság javasolja, hogy 18 a fennmaradó hasznosítások tekintetében a polgármester úr további intézkedéseket tegyen: 1. A tárgyi eszközök körében a vagyonrendelet 8. §-a alapján járjon el. Aki ismeri a vagyonrendeletet tudja, hogy melyek a szóbanforgó vagyontárgyak, azt is tudja, hogy itt mi a polgármester úrnak és a hivatalnak a teendője. Elfogadhatatlannak tartom, hogy fél év alatt egy cég életében van 3 gazdasági formáció háromféle néven. Olyanról még nem is hallottam, hogy ilyen 2-3 éves időtávlatban bizonylatokat tételesen vizsgáljon meg egy önkormányzati bizottság. Kértük a polgármester úrtól a további intézkedéseket, hogy az 1995. december 31-i vevőkövetelés állományt - melynek analitikus nyilvántartása az NSR Kft-nél van - a meglévő információk birtokában minősítsék, majd ennek eredményeképpen értékesítsék az NSR Kft-nek. Itt egyszerűen az adósság eladásáról van szó. A kintlévő követelésállománynak a névértéke teljességgel irreális, hisz eltelt több mint 2 esztendő és a követeléseket már nem lehet behajtani. Az utolsó mondat úgy szól, hogy a megtett intézkedésekről a polgármester 1996. április 30-ig tájékoztassa a közgyűlést. A bizottság ezzel az üggyel tehát pillanatnyilag végzett. Más kérdés, hogy ha polgármester úr április 30-án olyan tájékoztatást ad a közgyűlés felé, amelyet a közgyűlés nem fogad el és bizonyos részterületeket visszautal a bizottság hatáskörébe, akkor ezzel ismét foglalkoznunk kell. Az önálló képviselői indítványban van egy olyan mondat, hogy "én személyesen már nem is várok tényfeltáró jelentést Kalmár úrtól, mivel az NSR Kft. felügyelő bizottsági tagsága folytán nem várható el tőle a körülmények objektív tisztázása." Ez sérti az .illető bizottsági tag szakmai becsületét. 6 a felügyelő bizottságba a közelmúltban került be, tehát semmilyen szerepe nem volt a korábbi átalakításban. Ha nem lenne 0 a felügyelő bizottság tagja, akkor nem tudott volna ilyen alapos munkát végezni. Béres Márton: A határozati javaslatban megfogalmazottakat túl dimenzionáltnak találom, hiszen az Állami Számvevőszéket erre az ügyre addig felkérni, amíg az önkormányzat önmaga e témakörben elvárható gondossággal a vizsgálatát nem folytatta le, úgy gondolom korai volna. Ha viszont a képviselő úr megállapítása szerint az eddigiek még csak nem is látszanak eredményt hozni, akkor a közgyűlésnek kötelessége olyan intézkedéseket hozni, hogy ezeket a korábban feltételezett mulasztásokat feltárja. Véleményem szerint nem az Állami Számvevőszék lenne ebben a kérdésben az illetékes, hanem a közgyűlésnek kellene a saját hatáskörében olyan intézkedéseket hozni, hogy a törvényesség, az önkormányzat vagyonának védelmében a szükséges intézkedések megszülessenek. Szeretném, ha ebben az ügyben a korrekt képviselői magatartást tanúsítanánk, amilyen felelősséget tőlünk a választópolgárok ebben a kérdésben is elvárnak. Palotás Tibor: A vizsgálatot legalább mellékesen ki kellene terjeszteni a tőketartalék sorsára is, hisz mindenki tudja, hogy a nyolc millió forintos tőke mellett negyvenegynéhány millió forintos tőketartalékkal hozták létre a kft-t és mind a mai napig nincs gazdája a tőketartaléknak. Kérem polgármester urat, hogy ebben az ügyben tegyen meg mindent, hisz az önkormányzat már jónéhány kellemetlen ügyet tett rendbe. Kerekes képviselőnek 19 Igaza van, mintha valakik szándékosan nem akarnának valamit tenni. Marton képviselőnek is részben igaza van, amikor bizottsági tagtársát védi. Ha valaki felügyelőbizottság tagja egy kft-nél, akkor biztos, hogy nem helyezkedik a saját cége érdekeivel szemben, hanem megpróbálja szakmailag és emberileg úgy előadni a véleményét, hogy még annak a kft-nek is elfogadható legyen, ahol 6 felügyelőbizottsági tag. Suhai Sándor: A Pénzügyi Bizottságtól már korábban is kaptam ebben a témában részvizsgálati eredményeket, a Gazdasági Osztályt, a Vagyongazdálkodási Csoportot már kértem is, hogy a megfelelő intézkedéseket tegyék meg. Kerekes képviselő határozati javaslatának Állami Számvevőszékről szóló részét kérdőjelezném meg. Az Állami Számvevőszék a költségvetés, az állam vagyonának az őre, itt elsősorban pedig az önkormányzati vagyonról van szó. A Pénzügyi Bizottság elvégzett egy munkát, melyben elég komoly feladatot rótt a hivatalra, polgármesterre. Kérem fogadják el azt a javaslatomat, hogy várják meg míg a feladatoknak megfelelően elvégezzük a szakmai részmunkát, erről előterjesztést kötelezettek vagyunk önök elé hozni. Ila ez kielégítő lesz, akkor az ügyet le lehet zárni, ha nem, akkor pedig önök közül egy ad hoc. b.i zottsá&ot ke]] javasolnom, akik ezt a kérdést mégegyszer részletesen megvizsgálják. Véleményem szerint ne adjuk vissza mégegyszer a Pénzügyi Bizottságnak ezt a témát. A határidő ;■ \ 1:!.::; "0, bízom benn-^.. hegy a hivatal szakembereivel sikerül a témát megnyugtatóan rendezni.. A Pénzügyi Bizottság kérésének jo '' o, !»... ! r. ; , , cn exvogo.; uk a szakmai, vizsgalatot *■ '' ■ r ff 1 ■ I > '' '' ■ >1 | »-1 * O T - '' O "t '' " ! 1 - rr "* ~ T ^ A 1 1 J + * . .. V V. L. A «-v J- t.. iiv^ln Í-HJ il J. i. UiitX fzámvcYŐczőkc!., hanem a Polgármesteri Hivatalt kérjük fel a szakmai vizsgálatra, melyet a közgyűlés elé terjesztünk április 30-i határidővel, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 14/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatalt az önkormányzat tulajdonában volt Nagykanizsai Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat gazdasági társasággá történő átalakításának jogi és pénzügyi körülményeinek kivizsgálására és annak megállapítására, hogy az önkormányzat részéről történt-e vagyonvesztés. Az átalakítás során betartották-e a vonatkozó jogszabályokat, vagy követtek-e el szabálytalanságot. Ha igen, kik és mit? Utasítja a polgármestert, hogy a vizsgálat eredményéről készült anyagot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1996. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 20 Dr. Kerekes József: Véleményem szerint azzal, hogy többször is visszaadjuk különböző bizottságoknak az anyagot, csak körbejárjuk a témát, de előrelépés nem lesz. Én, mint állampolgári képviselő indítványomhoz ragaszkodom és meg fogom tenni egyénileg az indítványomat. Tudják önök, hogy azért foglalkozom a témával, mert elég jól ismertem és tudom, hogy hasonló körülmények zajlottak le az IKV körül is és nem akarom, hogy hasonló körülmények forduljanak elő a VÍZMÖ átalakítása során is. Tudom, hogy az Állami Számvevőszéknek is sok munkája van, de az önkormányzattal, mint állami támogatásban részesülő szervvel kapcsolatban feladata is a Számvevőszéknek az ilyen ügyek vizsgálása. Marton István: Én évek óta ismerem egyrészt a törvényt, másrészt a Számvevőszék tevékenységét. Igaza van Kerekes képviselőnek abban, hogy a Számvevőszék minden évben megvizsgálja a céltámogatási összegeket, tehát az állami pénzeket. A Számvevőszék az országos elnök által jóváhagyott munkaterv szerint dolgozik és ebben az évben biztos, hogy nem szerepel a munkatervben ennek a cégnek a vizsgálata. Ha a polgármester úr április 30-ig olyan anyagot nem tud a testület elé terjeszteni, amelyet el lehet fogadni, akkor ha idejében lépünk, talán a jövő évi munkatervbe még be tudják tervezni. Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén a folytatólagos ülést 14.30 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
