* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.87 MB | |
| 2025-12-10 14:58:00 | |
 | |||||||
Nyilvános  20 | 29 | 1996. június 11. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közmeghallgatás A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-14/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. június 11-i Közmeghallgatásról Jegyzőkönyv Készült: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. június 11-én (kedd) 16.00 órakor tartott "közmeghallgatásról". Az ülés helye: A Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Mátyás József, Szabó Lászlóné, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Karmazin József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, osztályvezetők, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Simánné Mile Éva osztályvezető-helyettes, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezető, Teleki László a Kisebbségi önkormányzat Elnöke, Kámán László IKI vezető, Marton Györgyi a Zalai Hírlap Szerkesztőségvezetője, Kraskovics Lászlóné a Zala Megyei Munkaügyi Központból, Béli István a Saubermacher-Ryno Kft, Molnár László mb. rendőrkapitány, Gáspár András a VIA Kanizsa Kft. ügyvezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közmeghallgatáson megjelent képviselőket, és vendégeinket. Az 1995. évi közmeghallgatásunkon ígéretet tettem, hogy évente két alkalommal - félévente - tartunk közmeghallgatást. Kérésem, hogy az előre jelzett sorrendben szíveskedjenek a mikrofonhoz fáradni és észrevételüket, javaslatukat, kérésüket elmondani. Bagonvai József Nagykanizsa. Baicsai u. 49.: Közügyekben szeretnék szólni, három felvetésem lenne. Az önkormányzati munkával kapcsolatosan az én és a környezetem véleménye is az, hogy sokkal színvonalasabb a közgyűlés levezetése, hangneme az utóbbi időben. Önök gazdasági szakemberek, ezért sok idegen szót használnak. Az önkormányzati ülés egyszerű emberekhez is szól, ezért kérem, hogy a közgyűlésen ezektől a szavaktól tartózkodni szíveskedjenek. 1995-ben a Bajcsai utca K-i oldalán lakók túlnyomó többsége kapott az önkormányzattól levelet, hogy az ott húzódó nyílt csatornát mindenki a saját költségén tisztítsa ki, szedje föl a bejáratokat, nem egy esetben 80 cm-re kell lemélyíteni a bejáratokat, öreg nyugdíjasok, egyedül állóak élnek ott, fizikailag képtelenség ennek a kérésnek eleget tenni. Nem beszélve arról, hogy ehhez megfelelő műszerre, szakgárdára lenne szükség. Problémát jelent, hogy büntetést is helyeztek kilátásba, és ez egy éve stresszben tartja a lakosságot. 2 Én úgy gondolom, hogy ha ilyen mérvű mélyítés lenne szükséges, akkor mégiscsak meg kellene vizsgálni azt, hogy nem lenne-e célszerű beburkolni az árkot, vagy esetleg zárt vezetékkel ellátni. Hisz ismeretes, hogy Kiskanizsán most a Bajcsai utca a második legforgalmasabb utca. Az állampolgárok azzal a megoldással értenek egyet, amit a Rozmaring utcában az elmúlt év vége felé végeztünk. Nagyon korrekt kapcsolat van a cégem és a Polgármesteri Hivatal között. Sajnos vannak olyan esetek is, hogy végzünk munkát, - nem is kis értékűt - és odajutottunk, hogy most már ezek szinte behajthatatlan követelések. Ez nem vonatkozik a Polgármesteri Hivatalra. Mindig korrekt partnerként tudtunk együttműködni. Nagyon óvnám az önkormányzatot attól, hogy idegen kft-kel, cégekkel végeztessenek ilyen munkát. Legnehezebb dolgozni helyben, mivel holnap akár a helyi képviselőnknek a szemébe kell néznem hogy jól viteleztük-e ki a munkát, de egy idegen kft. nem felel érte. Mátyás József osztályvezető úr egyeztetésre hívott bennünket pénteken, mivel a Bajcsy-Zs. utcában olyan állapotok vannak, melyen változtatni kell. Egy elromlott munkát helyrehozni sokkal drágább, mintha eredetiben lenne kivitelezve, és tényleg ilyenkor legtöbbször az áraink meghaladják más kft-k árait és akkor elesünk a munkáktól. Sajnálom, hogy ma nem tudta polgármester úr fogadni a Vízügyi Igazgatóság megbízott igazgatóját, remélem az új igazgatóval is együtt fog tudni működni. Példának tudom felhozni a Principális Csatornát, ahol a hármas összefogással olyan állapotokat tudtunk teremteni, hogy hosszú időre nem önti el a víz a lakóterületeket. A második témám az építményadó. A Zalai Hírlapból és a Városi Televízióból értesülhettünk arról, hogy 1995. évtől kezdődően az állampolgároknak, akiknek zártkerti területen ingatlanuk van, azt be kell jelenteniük. Tudom, hogy a Polgármesteri Hivatal teljesen a törvényadta lehetőségekkel élve vezette be az építményadót. Nagyon sok környékbeli településen nincs kivetve ilyen adó. Nagykanizsán a Cserfői hegyen -ahol 500 gazdának van ingatlana - kivetették az építményadót. A Cserfői hegyút kiépítéséhez a termelőszövetkezet, a ZEFAG és a Polgármesteri Hivatal is valamelyest hozzájárult, viszont zömében az ott lévő gazdák építették azt ki. Tudni kell azt, hogy ezek az épületek - száz éves épület is van köztük - nem kis alapterületűek, hisz nem kézi működtetésű présekre készültek, nagy présházzal rendelkeznek és komoly adótételük van. Az adócsoport vezetőjével kiszámítottuk, hogy egy 3x5 m-es kis szobaterület és egy 4x5 m-es pinceterület után 7.200.- Ft-ot kell fizetni évente. Az emberek nagyon kemény munkával töltik el ott napjaikat és bizony jól esne napközben is egy zuhanyozás, vizünk azonban nincs. Mire fordítják ezt az összeget? Nem szeretnénk ha az önkormányzat abba a hibába esne, hogy ahol már önkormányzati pénzen kiépítették az utat, villanyt, vizet, ott most a csatornázásra költenék ezt a pénzt. Az a kérdésünk, hogy jutna-e ebből egy hegypásztor alkalmazására, hiszen ezeken az ingatlanokon sok a hajléktalan, akik feltörik az ingatlanokat. Valamikor a Cserfői hegyen két hegypásztor is dolgozott. Ha az elhelyezés okoz gondot, akkor én fölajánlom, hogy a mi hajlékunkat - ha megfelelően berendezik - ingyen és bérmentve bérletet sem kérek érte. Ha netán bérletet is kapnék, akkor azt szeretném felajánlani a Cukorbetegek Alapítványának. 3 Pl. a cégünk egy évben 775 eFt különböző adót fizet az önkormányzatnak. Pillanatnyilag ki tudjuk fizetni, de előbb-utóbb oda jutunk, hogy ezeket a növekvő költségeket csak úgy tudjuk mi beépíteni árainkba, ha 5-6 dolgozót leépítünk, ami viszont a városnak 5-6 munkanélkülit fog jelenteni. A harmadik kérdéssel kapcsolatban szeretném idézni polgármester urat az 1996. június 7-i közgyűlésről: "Még évek múlva is el kell számolni a döntéshozók felelősségével." Tudom, hogy a téma nemcsak polgármester úr asztala, azonban felelősséggel tartozik a közvetve végeztetett munkákéit is. Jártam polgármester úrnál földvásárlással kapcsolatban, aki felvetésemmel kapcsolatban hivatta a felelős osztályvezetőt, aki úgy tájékoztatta polgármester urat, hogy minden szabályszerűen zajlott le. Közölte a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap is a tényt, hogy vásárolt a Polgármesteri Hivatal föld területeket. Marton úrhoz a Pénzügyi Bizottság elnökéhez tenném fel a kérdésemet, hiszen szintén június 7-én öntől hallottuk a közgyűlésen, hogy földvásárlás történt az önkormányzat részéről és az öt betervezett 50 mFt-tal szemben 7 mFt-tal túllépték ezt a keretet, összevetve az újságban megjelenteket és Marton úr nyilatkozatát, én úgy érzem, hogy számszaki tévedés történt, mert ha ezt beszorozzuk ezzel az összeggel, és azon megvan hogy hány "ha", a két területen, akkor én ezt 115 mFt-ra számolom, hogy kb. ennyi összegbe került ez a földvásárlás. Szeretnék az állampolgárok tudni, hol és kitől vették meg a földet? Milyen aranykorona értékben sikerült kialkudni az árat? Marton úrra hivatkozok újra, Őt láttam egypárszor hogy ilyen kárpótlási árverésen részt vett, és tudja azt, hogy 1.000 Ft-os aranykorona érték mellett 500 Ft-ért is lehetett venni egy aranykoronát. A szegény emberek el is adták ilyen zsebszerződéssel, volt aki felvásárolta és most nagy pénzekhez jut, de azért, hogy létfenntartását biztosítsa gondolja, hogy egy évig kihúzza még ebből a kis pénzből, eladta 1.000.- Ft-on. Szeretném tudni, hogy milyen egyezség jött létre, milyen jó vásárt kötött a Polgármesteri Hivatal? Mire kívánják használni a területet, talán a vasút szélesítésére vagy krematórium építésére? Kérdezem, hogy milyen áron sikerült kialkudni ezt az árat, miért volt olyan sürgős a vásárlás? Hallottunk arról, hogy négy év múlva, kezdődhet majd a csatornázás. Olyan sürgős volt a vásárlás, hogy a csoportvezető személyesen ment el a tsz-hez az állítólagos tulajdononosok listájáért, melyet meg is kapott mindenféle kísérőlevél, aláírás nélkül. Véleményem szerint az első lépés az, hogy elmegyek a Földhivatalba és megtudom, hogy kitől vásárolok. Polgármester úr előtt mondta a csoportvezető, hogy személyesen ment ki, ez a lista nincs aláírva, valószínű nem merték vállalni a felelősséget. Hangsúlyozom, nem tsz. közgyűlést tartunk, csak ami az önkormányzatra tartozik. Talán penészesedik a pénz az önkormányzatnál, hogy ilyen sürgős volt ezt kifizetni? Vagy éppenséggel a zsebükben kamatozzon ez a pénz, nem az Önök zsebére gondoltam természetesen, ilyet nem is tételeznék fel. Ezzel kapcsolatban viszont meg kell hogy említsem, hogy szintén nagyon egyetértek a Kanizsa újság 13. oldalán megjelent cikkel, amelyik foglalkozik az étikai kérdéssel. Én is javasolom, hogy polgármester úr fizesse meg úgy Őket, hogy még csak a gyanúja sem merülhessen föl különböző korrupcióknak, de tudom, hogy nem tudja Őket megfizetni. Számtalan kérdésem lenne még, pl.: milyen helyrajzi számon van a fasori terület? Meggyőződött-e valaki arról, hogy tehermentes-e ez a terület, nem volt-e ezen meliorizációs munka vagy egyéb? Kivel alkudták ki az aranykorona értékeket? 4 A vásárlás mögött szabálytalanságok sorozata van. Önök elköltöttek 114 mFt-ot. Az adásvételi-szerződések szövegében is az van, hogy a kialkudott vételáron vásároltak, amelyről csak a Földkiadó Bizottság három tagja tudott, illetve velük alkudtak meg. Akik maguk is részarány tulajdonosoknak jegyezték be magukat, persze nem olyan mértékben, olyan arányban mint a többi kb. 180 egyszerű embert. Még egyszer azt kérdezném, hogy kitől vették meg a földet? Volt-e joga a háromtagú valakinek megegyezni Kiss János nevén hogy milyen áron adja ezt a földet? Kérem Önöket, gondolkozzanak el a hallottakon, de az sem ártana, ha nyomon követnék ezt a vásárlási akciót és alaposan megvizsgálnák, megvizsgáltatnák hogy valójában hogy is történt a vásárlás. Ha nem tudunk ebben előbbre jutni, akkor kérném, hogy Jegyző Asszony 15-e után hívja össze a részarány tulajdonosoknak a közgyűlését. Kérem polgármester urat, ha igényt tart a munkámra a szabadságom terhére ingyen és bérmentve segítem, hogy kiderüljön az igazság. Suhai Sándor: Kérem kedves vendégeinket, hogy próbáljanak rövidebben fogalmazni, hogy mindenkinek a felvetésére válaszolni tudjunk. Feltételezésektől, vádaskodásoktól tartózkodjanak a nyilvánosság előtt tett kijelentésekért felelni kell. A korrupció szó elhangzott, vigyázzunk az ilyen jellegű kijelentésekkel. Bagonyai József: Szeretném megerősíteni, vállalom érte a felelősséget. Mátyás József: A Bajcsai utcában azért kellett az átereszeket megemelni, mert egyikmásik sokkal mélyebben, illetve sokkal magasabban volt mint a folyásfenék. A Társulat mérte fel, és tett nekünk ajánlást arra, hogy hol, milyen mértékben kell beavatkozni. A környezetvédelmi rendeletünk értelmében szólítottuk fel a lakosságot e munka elvégzésére. A felszólítás tartalmazza a jogszabályokat arra vonatkozóan, hogy mit hogyan kell tenni. Ennek megfelelően ezeknek a jogszabályoknak mi érvényt fogunk szerezni. Amennyiben a Rozmaring utcához hasonlóan kell a munkát elvégezni itt is, akkor ez évben nincs pénzügyi lehetőségünk, de jövőre megoldjuk. Suhai Sándor: A Vízügyi Igazgatóság képviselőjét alpolgármester úr fogadta, mert én ma vidéken voltam. Ha az új igazgató jelentkezik, akkor fogadom. A korábban kialakult jó munkakapcsolatot továbbra is folytatni szeretném. Építményadóból befolyó összeget pl. csatornázásra is fordítunk, mert az ÉK-i városrészben a területet ipartelepek, vagy kereskedelmi egységek részére tudjuk értékesíteni, ehhez viszont közművesíteni kell. A közművesítésnek része a csatornázás. Olyan csatornázásra, amelyet lakosok helyett végezzük nem gondoltunk. Ez a bevétel hozzájárult ahhoz, hogy a város pénzügyi egyensúlyát meg tudtuk teremteni. Ebből fenn tudjuk tartani az intézményeinket. A város érdekében használjuk fel az adóbevételt, ebből finanszírozzuk a fejlesztési terveinket (pl. iskolafenntartás, kórházrekonstrukció, útjavítás). A hegypásztor alkalmazásával kapcsolatos javaslatot korábban már megvizsgáltuk, ismét megtesszük. Köszönjük, hogy Bagonyai úr helyiséget biztosítana a hegypásztor részére. 5 A cégek valóban több építményadót fizetnek. Bízom benne, hogy egy cégnek a 775.000 forint nem olyan nagy pénz. Az Önök cégének már több millió forintot utaltunk át különböző munkák elvégzéséért. Ehhez képest a 775.000 forint nem tűnik nagy összegnek. A födvásárlást a költségvetésbe beterveztük, a testület elfogadta, hogy Szabadhegyen és a temetőtől a Potyliig húzódó területen földet fogunk vásároljunk. Kérdésként merült fel, hogy miért volt ilyen sürgős a földvásárlás? Ha én bejelentem októberben, hogy ezek a területek megvásárlásra kerülnek, jövő év márciusában ezeket a területeket ötszörös, illetve tízszeres áron tudtuk volna megvenni. Pontosan a telekspekuláció megakadályozása végett kellett ezt viszonylag gyors döntéssel és határidővel lerendezni. Teljesen egyértelmű, hogy a telekspekuláció lehetetlenné tette volna egy vagy két év múlva a földek megvásárlását. A földeket Szabadhegyen vettük a felajánlott területek mintegy egyharmadát, valamint DK-i városrész vasút fasor parti részén vettük a felajánlott területek kb. 40%-át, azt a részét, amelyet városfejlesztési szempontból hasznosítani tudjuk. Lakóterületeknek és középületeknek a területeit akarjuk itt kialakítani. Szabadhegynek elkészült a részletes rendezési terve, a DK-i városrész részletes rendezési tervének a készítése jelenleg folyamatban van. A Sétakert melletti Maort telep mintájára szellős, kellemes, emberléptékű kb. 1000 m2-es - 250 négyszögöles - telkeket alakítanánk ki lakótelep formájában. Természetesen a temetőt is bővíteni kell. Ha meg kívánjuk építeni a DK-i elkerülő utat a belváros tehermentesítésére, akkor hidat és egy elvezető körgyűrű-szerű elvezető utat is kell építeni, ami a Csengery út és a belváros forgalmát fogja kiváltani. Mi a az osztályvezető asszonnyal együtt mentünk ki Miilei úrhoz az első tárgyalásra. A második tárgyaláson a Gazdasági Osztály vezetője csatlakozott hozzánk. Ezek nem voltak publikus tárgyalások, éppen azt akartuk elkerülni hogy híre menjen a telekvásárlásnak. Miilei úr által kapcsolatba kerültünk a Földkiadó Bizottsággal, mely három tagból állt. A bizottságtól kaptunk egy listát, melyet nem kellett levél formában, pecséttel, aláírva ellátni. A listán azok a személyek szerepeltek, akiknek a bizottság a határozattal a földkiadást elrendelte. Az hogy igazságosan, vagy igazságtalanul kapták a földet semmi közünk hozzá, ez a tsz és a Földkiadó Bizottság, illetve a részaránytulajdonosoknak az ügye. Mi a Földhivatalhoz mentünk először, csak azokkal kötöttünk üzletet, akik a Földhivatalban tulajdonosként be vannak jegyezve arra a területre. Mi valóban kifizettünk 57 millió forintot - csak azért 57 milliót, mert négy év alatt fizetjük ki a másik 57 millió forintot - csak azoknak az embereknek, akik aláírásukkal igazolták eladási szándékukat, miután a vételi szándékot tőlünk megkapták. Ezt követően megkötötték és aláírták velünk az adásvételi szerződést és előzőleg meggyőződtünk arról, hogy Ők a Földhivatalnál tulajdonosként vannak-e bejegyezve. Erről tájékoztatott engem a Vagyongazdálkodási Csoport vezetője. Amennyiben a válaszok önt nem elégítik ki, úgy ezt írásban is megküldjük. Amikor ön nálam volt, azt említette, hogy mintha önnek is járt volna ott föld a Földkiadó Bizottságtól, mert ön is ott igényelte a részarány tulajdonát és ez indította vizsgálódását. Mi a Földkiadó Bizottságtól kapott listát leellenőrizve vásároltunk. Bagonvai József: Polgármester úr, önnek semmi joga nem volt ahhoz, hogy a Miilei József tsz. elnökkel tárgyaljon, tudniillik nincs a tsz-nek földje. Semmi joga nincs ahhoz, hogy a Földkiadó Bizottsággal tárgyaljon árban. 6 Nem tulajdonosok az ön által mondott személyek, hiszen a múlt héten még a Földhivatalnál ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosok széljegyzettel voltak bejegyezve. Átadok egy levelet, amely ebben az ügyben készült. Milyen alapon tárgyalt a Miilei úrral, a Földkiadó Bizottsággal? Suhai Sándor: írásban választ fog kapni Bagonyai úr. Mi tájékoztatást kértünk és kaptunk Miilei úrtól, és a Földkiadó Bizottságtól, ezután adás-vételi szerződést kötöttünk miden tulajdonossal, mégha csak széljegyzet bejegyzés alapján volt tulajdonos is. Teljesen törvényesen vásároltuk meg azt a földterületet. Tarnóczkv Attila: Javasolom, kérjük fel a Pénzügyi Bizottságot a vásárlás körülményeinek megvizsgálására. Suhai Sándor: Közmeghallgatáson nem hozhatunk határozatot, de fel fogom kérni a Pénzügyi Bizottságot a vizsgálatra és a vizsgálat eredményével együtt fogok válaszolni Bagonyai ur feltett kérdéseire. Marton István: A Pénzügyi Bizottság természetesen kivizsgálja az ügyet, ha a közgyűlés megbízza, melyre legközelebb a június 25-i ülésen kerülhet sor. Válaszolom Bagonyai úrnak, hogy én akkor a közgyűlésen a polgármesteri beszámolóból idéztem és azt mondtam, hogy az önkormányzat 6 éves történetében másodszor fordult elő, hogy vettünk is komolyabb darab földet és nemcsak eladtunk. Véleményem szerint ezt már korábban meg kellett volna tenni. Tisztességes konstrukciónak tartom, hogy felét kifizetjük egyösszegben, a másik felét pedig 4 év alatt. Az aranykorona értékre válaszolom, hogy ebben a pillanatban nem tudjuk megmondani, viszont a város számára nem ez a meghatározó, hanem a négyzetméterár. A városnak nem olyan célra kell a föld, hogy hosszú távon mezőgazdasági művelést végezzen rajta. Lakatos József Nagykanizsa, Rózsa u. 8.: Városunk immár 10 éve mostoha körülmények működő közművelődési intézményének a Városi Könyvtárnak a sorsát szeretném felvetni. Lassan már 10 éve, hogy az életveszélyessé vált Sugár uti épületet áthelyezték az Alsótemplom mellett lévő zárda épületébe. El kellene gondolkodni azon, hogy egy 56.000 lakosú városnak több mint 250.000 kötetnyi értékes szellemi értékeket hordozó könyvállománya van mostoha körülmények között. A jelenlegi elhelyezés sem a szellemi értékek állagmegóvását, sem pedig a közkincsé tételét nem biztosítja. Tudomásom szerint 1992-1993-ban a közgyűlés döntött egy új könyvtár megépítéséről, mely a Kálvin téren került volna elhelyezésre. A városban sok középiskola működik, szeretnének főiskolát is. A jelenlegi könyvállomány akár egy leendő főiskolának a igényét is ki tudná elégíteni, de nem a jelenlegi körülmények között. Az 56.000 lakosú városnak mindössze kb. 10.000 olvasója van. Ha más körülmények között működne a könyvtár, akkor feltehetően szívesebben járnának a középiskolások is és a nagy szellemi érték jobban közkincsé válna. A döntés megszületett, de azóta hallgatás van, semmit nem tett a közgyűlés az ügyben. Tudomásom van arról, hogy kért az önkormányzat céltámogatást, melyet nem kapott meg. A privatizációk időszakát éljük és köztudott, hogy a KÖGÁZ privatizációja folyamatban van. 7 A privatizációból befolyó összeg jelentős, melyből az önkormányzat is részesedik. Tudom, hogy az új könyvtár nem 10 millióba, hanem többszáz millióba kerül, de valamikor hozzá kell kezdeni. A KÖGÁZ privatizációjából befolyt összegből az első lépéseket meg kellene tenni annak érdekében, hogy belátható időn belül a könyvtár megvalósuljon. Tudomásom szerint van egy megállapodás, mely szerint jövőre el kell hagyni a könyvtár jelenlegi helyét. Tüttő István: A közgyűlés tett már lépéseket a könyvtár ügyében, hiszen a pályázat folyamatosan a megfelelő kormányszintű döntéshozók előtt van. 1997-re befogadhatóvá válik a kb. 570 millió forintos előzetes költségvetésű könyvtárnak az állami szintű céltámogatása. A döntés még nem született meg, de remény van rá. Az önkormányzatnak természetesen ebből egy 10%-os részt vállalnia kell, de véleményem szerint ez nem lesz akadálya a könyvtár megépítésének. A KÖGÁZ privatizációjából önkormányzatot illető összeget sok célra lehetne felhasználni és a közgyűlés meg is fogja ennek sorsát vitatni. Papp Ferenc: A csökkenő állami támogatás nemcsak reál, hanem abszolút értékben is csökken. Strikker Sándor minisztériumi főosztályvezető a múlt hónapban Nagykanizsán találkozott a város kulturális szakembereivel, és szóba került a találkozó után a könyvtár kérdése is. Az említett főosztály felügyeli a könyvtárhálózatot az országban. A minisztériumban a támogatási készség megvan. Látok arra lehetőséget, hogy a következő években ez a pályázat talán támogatásra talál. Addig is megfontolandónak tartom a javaslatokat, ötleteket. A beruházás megindítása nagyon nehéz. Egyik lehetőség talán az lenne, ha a kulturális terület, a hivatal, a szakma jobban szorgalmazhatná a könyvtár felépítését, támogatását. Magyar József: Lakatos úrnak szeretnék válaszolni. 1,7 milliárd forintba került a kórházrekonstrukció, mely reményeink szerint 1996-1997-re befejeződik, de addig többletberuházásba nem lehet belekezdeni. Suhai Sándor: Konstrukcióváltozást kell tudomásul venni. Eddig az volt a pályázat lényege, hogy önrészként felajánlottuk azt az összeget, amelyet kárpótlásért kap a város a Ferences Rendi Kolostorért. A Ferences Rend viszont nem kéri vissza a kolostort, hanem pénzt kér az államtól, ezért ez az állam és a Ferences Rend ügyévé vált, a városnak ettől függetlenítenie kell magát. Véleményem szerint az elmúlt években azzal, hogy odakötöttük az egyházi ingatlanért járó kártérítéshez a kórházrekonstrukció sorsát, rontottuk a pályázati esélyeinket. Legalább 5 javaslattal megkerestem már a könyvtár szakembereit, melyek nem találtak osztatlan lelkesedésre. Meggyőződésem, hogy nemcsak a 750 millió forintos épület megépítése a megoldás. Elhangzott már, hogy a mozival együtt alakítsuk ki, vagy a Tisztiklub a mellette lévő ürestelek és a volt kereskedelmi iskola épülettömbjével alakítsuk ki az új könyvtárat, mely mind fele költséggel járna csak és évekkel előrehozná a könyvtár megoldását, de ezekben az elképzelésekben nem tudtam érdemben szót váltani a könyvtár szakmai vezetésével. Czobor Zoltán: Az előző közgyűlés a könyvtár megépítéséről döntött, de nemcsak azért, hogy a szándékát kifejezze, hanem azért is, mert ezen döntés nélkül nem lehetett volna pályázni. 8 Csomor Lajos Nagykanizsa, Baicsai u. 24.: Eldőlt-e már, hogy a Szokol-dombon épül-e lakótelep? Ha eldőlt, akkor az "A" vagy a "B" variáció került elfogadásra? Az ottlévő tulajdonosok közül mindenkit megkérdeztek-e a kisajátítás hozzájárulásáról? Ha megépül a lakótelep, a kisajátítottaknak van-e elővételi joguk az ottani telkekre? Ha valakitől elvettek telket és azt az összeget be szeretné számítani a telek vásárlásába, van-e rá lehetőség? Karmazin József: A kérdések egy része érinti a városrendezési terv készítését. A lakossági megkeresés alapján az önkormányzat vállalta, hogy megelőlegezi a rendezési terv készítésének költségeit és ennek a tervnek az első fázisa lezárult, a közgyűlés jóváhagyta a terv programját. Az első két kérdésre tehát az a válasz, hogy lakóterület a Szokol-domb és az 1. változat lett elfogadva, melyben oldottabb útvonalvezetés és kis tó is szerepel. Suhai Sándor: Van egy megegyezésem a tulajdonosok képviselőivel. A tulajdonosok képviselői a közösség nevében nyilatkoztak és fogadtak el tőlem egy alkut, melyet tartanak az I. félév végéig, tehát a hónap végéig kell nyilatkoznom, hogy megvásároljuk-e azon a bizonyos áron. Másik megoldás, hogy nem vásároljuk meg, hanem egy közösség jön létre, mely közösség fogja beruházni a közművesítés költségeit és értékesíteni a telket. Elképzeléseink szerint megvásároljuk ezt a területet és elővásárlási jogot biztosítunk minden volt telektulajdonosnak telkenként egy ezer négyzetméteres területre. Az utolsó kérdést, hogy az ár kerüljön bele a vásárlási árba, még megtárgyalandó kérdés, de járható útnak tartom. Tarr Ernő Nagykanizsa. Munkás u. 12.: Az építményadó megállapításánál az önkormányzat miért nem alkalmazta a szelektív adómegállapítás elvét? Miért nem vette figyelembe az infrastruktúra kialakítását bizonyos területeken? Erre jó példa a Szentgyörgyvári hegy, ahol az infrastruktúra különbözőképpen van kiépítve, egyik részen aszfaltút van, máshol nincs, egyik hegyháton vívezeték van, a másikon nincs. Az építményadóból mennyi bevétele van az önkormányzatnak és ezt hogyan forgatja vissza az adott területen? Viszonylag elég magas építményadót fizetek már másfél éve és nincs semmilyen látszata a visszaforgatásnak. Tett-e az önkormányzat intézkedéseket az építményadó bevallások ellenőrzésére, illetve a bevallások felülvizsgálatára vagy csak konkrétan az adóalanyok bevallásának tényeire szorítkozik? Az az érzésem, hogy az utóbbi az igaz, ami helytelen, mert az önkormányzatot veszteség éri, ugyanakkor rontja az adózási morált A feltett kérdéseimhez szorosan kapcsolódik a Szentgyörgyvári hegy bejáratánál kialakult helyzet, ahol engedélyezve lett a Potyli-híd mellett két ipari tevékenységgel és egy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás telephelyének a létrehozása. Hogyan ítélik meg ezt a helyzetet környezetvédelmi szempontból, hogyan illik a zártkerti ingatlanok közé? Ha így megy tovább, akkor lassan már nem lehet kijutni gépkocsikkal a hegyhátakra. Az út és a híd nem túlsúlyos gépkocsiknak a közlekedésére készült. A városban látni, hogy a tél okozta útkárokat helyrehozták. Véleményem szerint ez az út ugyanolyan közútnak számít, mint a városnak bármelyik közútja, mégsem történtek rajta munkálatok. Kérem az önkormányzatot az összes telektulajdonos nevében, tegyenek megfelelő intézkedéseket az ügyben. 9 Beznicza Miklós: Az önkormányzat összes helyi adóbevétele mintegy 450 millió forint, melynek közel fele építményadó. A hivatalban külön személy foglalkozik az adók behajtásával, az adók bevallásával és a telekkönyvi nyilvántartásokkal. A telekkönyvi nyilvántartások összehasonlításra kerülnek a bevallásokkal, majd helyszínelés következik, majd pedig a szankcionálás és behajtás. Czobor Zoltán: Az építményadóra beállított bevétel véleményem szerint 80 millió forint volt, a befolyt összeg 110-120 millió Ft. Magyar József: (Kb. fél évvel ezelőtt hasonló ügyben interpelláltam.) Ha jól értelmezem, akkor olyan kérdésről van szó, hogy az adópolitikánkat ideje lenne megváltoztatni. Az emberek jogosan várják el, hogy a befizetéseikből azon a területen történjen is valami. Remélem, hogy a pótköltségvetés tárgyalásakor lesz lehetőség a városüzemeltetés gondjaira pénzt fordítani. Javasolom, hogy a Szentgyörgyvári hegyen is jöjjön létre egy hegyközség, amely joggal pályázhatna önkormányzati pénzekre, hisz a jövő az, hogy a civil szervezetek saját területeiket kézbeveszik és támogatásokkal, önkormányzati pénzekkel próbálnak előre lépni, mert a várostól ekkora terület állandó magas szinten tartását nem lehet megkövetelni. Tarnóczkv Attila: A zártkerti ingatlanok tulajdonosai mekkora építményadót fizetnek? Az építményadók nagy része természetesen nem ebből származik, hanem a belterületen lévő vállalatok által befizetett összegből. Marton István: A tavalyi évben ez az összeg nem érte el a 7 millió forintot. Suhai Sándor: A visszaforgatásra természetesen a jövőben gondot kell fordítanunk. Az egész összeget természetesen nem tudjuk visszajuttatni. Nekünk a város összérdekét kell képviselni és a testület a költségvetés tárgyalásakor azt nézi, hogy hol a legszükségesebb a beruházás. Marton István: Visszaforgatás valóban nincs tételesen felsorolva, meggyőződésem, hogy ettől az összegtől lényegesen többet forgatunk vissza. Suhai Sándor: A említett két ipari és egy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozókkal kapcsolatban nincs információm, utánanézünk és írásban választ fogunk adni. Kelemen Péter Nagykanizsa, Vadalmás u. 12.: 1990-ben kikezdtem a városi rendőrkapitánnyal állampolgári jogon. Megkérdeztem, hogy milyen pénzen járnak hónapok óta étkezni három fordulóban a Határőrséghez. A válasz szerint megyei főkapitány engedélyével. Nem gondoltam, hogy valótlant meg lehet írni hivatalos levélben. További vizsgálatot kértem, és a Győr-Sopron Megyei Ügyészség tájékoztatott arról, hogy járhat magáncéllal hivatali autóval adózó állampolgárok pénzén a városi kapitány csak téríteni kell ennek a költségeit. Megkérdezem most, hogy Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány megtérítette-e ennek a költségeit? 10 Annak idején a Kanizsa Dél-Zalai Hetilapba írtam egy olvasói levelet "Kanizsa-Dallas" címmel, melyben feltételeztem, hogy különbséget tesznek a Rendőrségen állampolgár és állampolgár között. Van olyan lehetőség, hogy a volt elvtársak ügyeit titkosítják, tehát kivizsgálás nélkül irattárba helyezik, ahova csak az Ügyészség vizsgálatindításával lehet bejutni. Az Ügyészség viszont nem akar vizsgálatot indítani. Az ügy 1996-ban a Főügyészségre került, majd ott mondják ki a döntő szót. Véleményem szerint nincsen állampolgári jog, mert ha az állampolgár panaszt tesz egy rendőrre, azt kivizsgálta a Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal, melynek vezetője szintén rendőr volt, ezért feltételezem nem úgy vizsgál ahogyan kellene. Kezemben van egy 1979-es vádirat, melynek lényege, hogy közösség megsértés és más bűncselekmény miatt eljárás indult. A vádat a jelenlegi vezető ügyész Dr. Varga Tibor képviselte. Hivatalosan orvoslást kérni képtelenség. Elvárja a Rendőrség, hogy az állampolgár támogassa a Rendőrséget, ki van írva az autóra, hogy "Szolgálunk és védünk", mely nem igaz. Dr. Fodor Csaba: Kérdésem, hogy a közmeghallgatáson közügyekről legyen-e szó? Suhai Sándor: Egyértelműen a közmeghallgatáson a köz ügyeiről cserélünk véleményt, adunk választ, hallgatjuk meg a hozzászólásokat. Galamb István Nagykanizsa. Attila u. 14.: Magyar képviselő által felvetetteket köszönettel veszem, mert valójában a Szentgyörgyvári hegy problémáját csak azon az alapon lehet megoldani, melyet említett. Tudom, hogy a törvény nem úja elő erre a területre hegyközség alakítását, de mivel 4 hegyhátos tagolásról van szó, ezért indokolt összefogni a telektulajdonosokat a köz javára. A 4. hegyhát kezdte meg a vízvezetékrendszer kiépítését teljesen önerőből 1981-ben. Sajnos nincs lehetőségünk a karbantartásra. A rendszer úgy lett kiépítve, hogy egy ürítővezeték került kialakításra, melynek vezetéke a Potyliba lett bekötve és amikor már többezer köbméter víz ment el, akkor derült ki a hiba, mert sehol nem jelent meg a víz, mely miatt több százezer forintot kellett kifizetnünk a VÍZMŰ-nek. Ebből a pénzből szoktuk az utakat karban tartani, ma erre viszont nincsen pénzünk. Számlákkal tudom bizonyítani, hogy több mint 700.000 forintot fordított rá a közösség. Egy alkalommal a kisbagolai hegyi társaságtól Dr. Cseke Ferenc tanárúrnak köszönhetően kaptunk 28.000 forintot. Ha most a viszonylag minimális összegbe kerülő kátyúzást elvégeznénk, akkor több százezer forintos kárt tudnánk megakadályozni. Kérem közel ezer gazda nevében a támogatást, segítséget. Az ott kiépített út nem a több tonnás tehergépjárművekre épült. Az út padkája mindkét oldalon olyan magas már, hogy az esővíz képtelen elfolyni. Kérem vegyék figyelembe, hogy eddig önerőből megoldottuk a problémáinkat, most viszont olyan helyzetben vagyunk, hogy anyagi erőforrás nélkül nem tudunk lépni. Az Attila u. 12. és 14. sz. lakótömb között 1991-ben sikerült megoldani az útszakasz kiszélesítését. Annak idején úgy kértük, hogy mindkét oldalon a bejárattól számított 30 méterig legyen kiépítve. A nyugati oldalon ez meg is történt, a keleti oldalon viszont elmaradt 50 méteren. ígéretet is kaptunk akkor a Műszaki Osztály vezetőjétől, hogy a hiányzó szakaszt megoldják. Nyári időszakban egy tűz esetén képtelen lenne a tűzoltóautó bejutni erre a helyre. Részese voltam annak, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Központ megépült és több millió forintot sikerült kapni ehhez országos hatóságtól. 11 Felháborít, hogy amikor színházba jövök és a szünetben felkeresem a büfét, akkor milyen magas árakkal találom szemben magam. Véleményem szerint megvannak annak a feltételei, hogy hol milyen árrést lehet alkalmazni. Pl.: 300 forintért árulják a bort, 60 forintért az ásványvizet. Kérem szíveskedjenek megvizsgáltatni, hisz ha meghirdetnék, biztosan lenne vállalkozó, aki szerényebb nyereségért is vállalná az-üzemeltetést. Kérem szabályozni, hogy egy hozzászóló hány percet vehet igénybe felszólalásához. Suhai Sándor: Az első két felvetést megvizsgáltatom és választ fogok adni. Az Attila utcai 12., 14-es lakótömb beállóját szintén meg kell vizsgálni és írásban válaszolunk. Papp Ferenc: Annak idején, amikor a HSMK meghirdette vállalkozói alapon a büfét, akkor az intézmény szempontjából a legjobb ajánlatot a Centrál tette. Ez az intézmény az önkormányzattól annyi támogatást kap, amely a bérre és a TB-járulék egy részére elég, a többi költséget saját bevételiből, pályázataiból, sponzoraiból, többek között a Centráltól, mint egyik lényeges támogatójától kell beszednie. A jelenlegi árszínvonal valóban drága, de más ehhez hasonló körülmények között működő büfé is hasonló árakkal működik. Ha lejár a bérleti szerződés, akkor egy újabb pályázatnál újabb szempontot is lehet majd vizsgálni, pl. el tudom képzelni, hogy egy gyermekszínházi előadásnál ne 60-70 forint legyen az üdítő. Marton István: Kérem a Műszaki Osztály vezetőjét, hogy jövő héten kerüljön sor az említett terület bejárására. 1995. decemberében Szabadhegyet már belterületbe vontuk, mégsem történt meg a kátyúzás, de majd erre is sor kerül, ha a város belső területein elvégzésre kerül. Magyar József: A HSMK büféjében valóban magas árak vannak, hiszen ha valaki lemegy a Balatonra, még ott is olcsóbb minden. Természetesen ez nemcsak azt jelenti, hogy a vállalkozók kérnek sokat, hanem azok is, akik kiadják a helyiséget, vagy adót vetnek ki, vagy parkolódíjat szednek. Mértéktartóbb gazdaságpolitikát kellene folytatni az adózás területén is és megversenyeztetni az ilyen frekventált helyeket. Láng János Nagykanizsa, Múzeum tér 5.: Kérem a Zalai Hírlap újságíróit, hogy valóban az itt elhangzottakat íiják meg, és ne változtassanak rajta. A Múzeum tér képviselője úgy tudom az alpolgármester úr, akit fel is kerestem a Múzeum tér lakóinak problémájával többször is, de mai napig nem történt semmi. Ha valaki a Rozgonyi utcáról jön be járművel, már nem tudja, hogy merre menjen. A lakóépületbe mindenesetre nem a gépkocsikon keresztül szeretnék bejárni. A KRESZ szabályai szerint a bal oldalon nem parkolhatna jármű, csak a jobb oldalon, mert minden gépkocsiútvonalnak 3,5 méternek kell lennie, holott az egész út csak 3 méter, a bejárat és az út között még 1,5 méter sincs. Az épület nyugati sarka az utóbbi 5 évben 1 métert kopott, ha ez így megy tovább, akkor 10 éven belül el fogják vinni a ház sarkát a járművek. A vízóra közterületen van, közvetlenül az út mellett, ahol van egy gödör és eső esetén a viz belefolyik, emiatt a vízórát nem lehet leolvasni. A Kaposvári úton a volt szeszfőzdénél van egy lejárati rész, az arra lefolyó viznek volt ott egy árok. A VÍZMŰ, amikor vezette a vizet Bagola-Alsófakosra, akkor a meglévő vízlevezető árkot megmélyítette, elhelyezte a csöveket, majd betemette. 12 Kaptam erre egy olyan választ, hogy beütemezik a karbantartási tervbe, de azóta sem történt semmi. A jegyzőnőnek leadtam írásban a problémáimat és azóta 4 hónap már eltelt. Ha az állampolgártól elvárják, hogy a fegyelmet tartsa be, akkor én is elvárom, hogy 1 hónapon belül választ kapjak. Olvastam, hogy július l-jével mennyiségi szemétszállítást próbálnak bevezetni, melyről szertnék tájékoztatást kapni. Tüttő István: Valóban megkeresett Láng János az említett ügyben. A problémán talán az enyhített volna, hogy ha a parkolási díjra kijelölt területekből az eredeti terv szerint nem hagyjuk ki ezt a területet, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol fizetni kell, ott nem veszik olyan mértékben igénybe a parkolóhelyeket. A szakaszos megvalósítás azt jelenti, hogy be lesz vezetve a Múzeum téren is a parkolási díj, csak az I. fázisból ez a terület kimaradt. Mátyás József: Megvizsgáljuk a bejelentést és írásban válaszolunk. Suhai Sándor: A jegyzőnőhöz eljuttatott levelére a Műszaki Osztály válaszolt írásban Láng Jánosnak. Láng János: Azt a választ kaptam, hogy a tavaszi útkarbantartási tervben szerepelni fog a Kaposvári úttal kapcsolatos kérésem. Suhai Sándor: A szemétszállítással kapcsolatban valóban van egy határozat arra, hogy július l-jével mennyiségi szemétszállításra térünk át, melynek az előkészítése a cég részéről nem tudom, hogy hol tart, hisz ez már a cég feladata, a cég áll a lakossággal jogviszonyban. Nem igazi mennyiségi számításról van szó, mert nem tudják lemérni a szemét mennyiségét, hanem az ürítőedény térfogatás és az ürítés gyakoriságát fogják alapul venni. A mennyiségi szemétgyűjtés előkészítése során én is lemaradást érzékelek. Valószínűleg a bevezetés ideje késni fog. Arra törekszünk, hogy ne kerüljön többe ez a szemétszállítás sem, ugyanakkor arányosabb legyen, mint az előző. Gerócs József Nagykanizsa, Levente u.: A polgármester úr a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap egyik számában nyilatkozta, hogy a szemétszállítási díj több ezer forint is lehet. A múlt héten kaptam meg a szemétről szóló papírt, melyben 1.152 forint szerepel. Kérdésem, hogy személyenként lesz több ezer forint vagy a közületeknek? Ki állapította meg a szemétszállítási díjakat, és miért nem mérik le a szemét mennyiségét? A csatomázáshoz 50.000 forintos hozzájárulást kell fizetni. Én egyösszegben évente 5.000 forintot szerettem volna fizetni 10 évig, erre kaptam értesítést, hogy fizessek még 1.000 forintot, melyet a következő év elején visszautaltak. Suhai Sándor: Pontosan az ellen emeltem szót az újságcikkben, hogy nehogy 1.000 forintot eléljen a szemétdíj. Valószínűleg az ön által kapott 1.152 forintos szemétdíj egy negyedévnek a szemétdíja, ebből következik, hogy kb. 260-270 forint lehet a havi szemétdíja. Magyar József: A bolhás mozi eladásával lehetőség lett volna arra, hogy a Múzeum tér ügyét rendbehozzuk, de ehhez az kell, hogy a polgármesteri hivatal és a vállalkozó is kompromisszumra jusson. 13 Tüttő István: Csütörtökön a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé kerül a szemétszállítási díjnak a mennyiségarányos rendszerére vonatkozó javaslat és döntés a következő közgyűlésen várható. Rendkívül éles viták fognak emiatt még kialakulni, hiszen egyik rendszer sem tökéletes. A jelenlegi díj nem igazságos az un. nagylakással bíró, de kevés lakóval rendelkező építményeknél, az új rendszer pedig éppen a nagycsaládosoknak nem kedvez majd, hiszen lakóarányos lesz a díjfizetés. Dr. Horváth György: A lakókörzetem családi házai egyértelműen a mennyiségarányos fizetési módot kívánják. A Garay utcai tömbházak pedig tiltakoznak, hiszen nem lehet megállapítani, hogy ki mennyi hulladékot termel. Suhai Sándor: A csatornadíjjal kapcsolatban felvetett kérdést megvizsgáljuk és írásban válaszolunk. Déri István. Hulladékgyűjtő Kft.: A nézeteltérések abból adódnak, hogy a díjemelésre március l-jétől került sor, ezért az I. negyedévi díj két hónapot (január, február), a n. negyedévi díj pedig 4 hónapot jelent. A rendeletet rugalmasan és folyamatosan be tudjuk vezetni és végre tudjuk hajtani. Létrehoztunk egy ügyfélszolgálati irodát a kft-nél, hogy ne zavarjuk a folyamatos munkát. Jelenleg megrendeltük a programot a tevékenységhez, melynek feldolgozása folyamatban van, amint a közgyűlés döntést hoz, akkor mindenkit azonnal kiértesítünk arról, hogy szerintünk neki milyen edénye van, hány lakása van, mennyit fog fizetni. Ha eltérést talál az ügyfél, akkor kéljük jelezzen vissza felénk. Július l-jétől ez a rendszer működőképes lesz. Suhai Sándor: Amíg az előkészületeket a megfelelő bizottságok nem tárgyalták meg, addig közgyűlés elé nem teijeszthetjük az anyagot. Közgyűlés még egy lesz nyár előtt, a következő majd augusztus végén lesz. Ha ilyen ütemben halad az előkészítés, akkor még ebben az évben sem kerül bevezetésre, hiszen a közgyűlés szeptember 15-e körül fogja tárgyalni. Felhívom a cég figyelmét, hogy sürgősen keresse a kapcsolatot meg az illetékes osztállyal. Suhai Sándor polgármester a közmeghallgatást 18.00 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
